Bellavics István közgyűjteményi és közművelődési igazgató vázolta a kilenc hónapra bezárt, és most újra megnyitott könyvtár átalakulásának eredményeit. A szolgáltatások megújításának gondolata két éve vetődött fel, majd a könyvtári bizottság szakmai ajánlatokat dolgozott ki a könyvtárhasználók gördülékeny kiszolgálására – a megmaradt gyűjtőkör mellett. A fizikai, azaz térszerkezeti átalakítás mellett a szervezeti felépítés párhuzamos működési tevékenységeit két osztályba tömörítették, ami végül kikényszerítette a munkatér teljes átalakítását is. Az olvasó és a kiszolgáló részleg kapcsolatai lényegesen áttekinthetőbbé, gyorsabbá váltak.

Az 1950-es években a nyílt könyvtári kiszolgálást több iroda látta el. A munkaterek jó részét most visszakapták az olvasók a gyönyörű olvasóteremmel, a szabadpolcos berendezéssel, hiszen itt csak helyben lehet olvasni. Az állománygyarapítás mellett halaszthatatlanná vált az állomány apasztása is, mivel 1952 után az intézmény nyílt szakkönyvtári funkciót kapott, és a törzsállományt összeolvasztották az újjal. A mezőgazdasági irodalom – aktuálpolitikai okokból – túlsúlyba került, ráadásul sok dokumentumot több példányban őrzött a könyvtár. A 2000-es években félmillió könyvet tároltak külső raktárban. A statisztikai szerint ebből mindössze 932 dokumentumot kértek be az olvasók! Az apasztást feltüntették az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) honlapján, és felkínálták a környékbeli országok könyvtárainak.

Országgyűlési törvény szabályozza a könyvtár működését és az állomány gyarapítását. Ezáltal háromezer angol nyelvű szakkönyvvel bővült a gyűjtemény és a kézikönyvek sora. Új szakterület például a migráció, a szociológia és az antropológia. Tavaly hatvanmillió forintot költöttek 2737 idegen nyelvű dokumentum beszerzésére. Minden fillérrel el tudnak számolni, ugyanis a beszerzés nyilvános, a honlapon olvasható. Szakemberek felelőssége a kor igényeinek megfelelő gyarapítás. Az infrastrukturális és környezeti változásokhoz folyamatos a bibliotékában dolgozók továbbképzése.

Markója Szilárd, az Országgyűlési Könyvtár igazgatója a megújult terek látogatására hívta meg a mai bemutató résztvevőit. A nagy olvasóterem másfélszeresére bővült: ma egyszerre 130-am foglalhatnak helyet kényelmes körülmények között; negyven új, vékony számítógépes terminál is szolgálja a munkát, a kutatást. Szóba került további laptopok érkezése.

Ebben a helyiségben hatvan évig nem volt természetes fény, most Steindl Imre eredeti tervei szerint szervesen kapcsolódik az olvasóteremhez a félemelet. Az eredeti enteriőrökhöz a régi stílusban újra gyönyörködtetnek a díszes kovácsoltvas rácsok. A hatalmas tölgyfapolcok 1500 polcfolyóméterén 30 ezer kötet várja a kölcsönzőket.

Tóth Éva, a közgyűjteményi osztály vezetője a többi között elmondta, hogy az Országgyűlési Könyvtár az Európai Unió és az ENSZ letéti könyvtára, tehát mindkét szervezet valamennyi angol és német nyelvű kiadványát gyűjtenie kell. Külön gyűjteményben sorakoznak a külföldi parlamentek és a Magyar Országgyűlés kiadványai, amelyek az ENSZ anyagaival együtt a galérián találhatók. A nagy olvasóteremben szabad polcon helyezték el tizenkét tudományterület köteteit, köztük politikai, jogi és történelmi műveket.

A szolgáltatási rend kibővült: naponta reggel kilenctől este nyolcig, szombatonként 10–18 óra között tart nyitva a könyvtár. A belépéshez az érvényes olvasójegyet kell bemutatni; a XXV., azaz a könyvtári kapunál az ellenőrzés és a csomagok átvilágítása – a biztonsági szabályok szerint – nem szűnt meg.

Az olvasóterem végében már nem elkülönülten találhatjuk a folyóirat-olvasót. A kupola alatti raktárakból ügyfélhívó rendszer segíti a látogatókat, a rendelt anyag érkezéséről pedig csöndes kijelzőrendszer értesíti az olvasókat. A ritkábban használt könyveket a pesti XVIII. kerületben működő külső raktár őrzi. Az online katalógusból előre rendelhetők (okostelefonon is) könyvek vagy folyóiratok. Megszűnik a kérőlap kézírásos kitöltése, helyette a katalógusból elektronikus úton kérhetők a raktári dokumentumok. Ez év március 1-jétől a könyvtár által készített adatbázisok ingyenesen, minden megkötés nélkül elérhetők. Egyelőre a VII. kapun át lehetett a könyvtárba, illetve először az „eligazítóba” bejutni napi vagy éves olvasójeggyel, a képviselőknek saját kártyával. A felújítás miatti kilenc hónapos kényszerszünet miatt az éves olvasójegyeket meghosszabbították.

Az eligazító olyan fogadótér, ahol az adminisztráció után az önkiszolgáló másolás fájlba szkenneléssel és elektronikus továbbítással történik. Igaz, nem ingyenes, viszont papírtakarékos megoldás.

Végül a szintén megújult szociális tereket is megtekintettük. Ott helyezték el a könyvtár legrégebbi, hangulatos katalógusát és az öltözőket. A későbbiekben a kényelmes fotelek mellett lesz ital- és szendvics-automata is. Az intézménybe az akadálymentes bejutás – igaz, kissé körülményesen –, de megoldható.

Miként a kiemelt státuszú közgyűjteményekben, az Országgyűlési Könyvtárban sincs kölcsönzés, de könyvtárközi kölcsönzés működik, tehát más könyvtárfiókokba – kérésre – kiküldik a könyvet, ám akkor már az illető könyvtár felelőssége, hogy kiadja-e a példányt.

A Magyar Országgyűlés könyvtárát a törvényhozó munka támogatására hozták létre 1870-ben. Először aMagyar Nemzeti Múzeumépületében, majd 1873-tól a Sándor (ma Bródy Sándor) utcai képviselőházban (ma Olasz Kultúrintézet), azután 1902-től az Országház időközben felépült, jelenlegi épületében kapott helyet. Megalapításától kezdve az Országgyűlés belső könyvtáraként működött. Érdekesség, hogy a politikailag legzártabb időpontban, 1952-ben nyilvános könyvtárrá vált. A rendszerváltozás után ismét a törvényhozást szolgálta, de megmaradtak a nyilvános közkönyvtári és országos tudományos szakkönyvtári feladatai is. Gyűjtőköre teljességgel kiterjed az állam- és jogtudomány, a politika, a modern kori egyetemes történelem és az Országgyűlés dokumentumaira. A magyar történelem, a közgazdaság-tudomány, a szociológia és a statisztika kiadványait csupán válogatva gyűjti.

Tavalyelőtt az Országgyűlés elnöke ideiglenes bizottságot hozott létre a könyvtár megújulása végett. A bizottság ajánlásai a szervezeti és térbeli struktúra átvizsgálására és módosítására, valamint az Országgyűlést és a szakmai közönséget kiszolgáló munka továbbfejlesztésére, a szabadpolcos kézikönyvtár idegen nyelvű művekkel bővítésére és az információs rendszer kialakítására irányultak.