„Látványosan visszaesett a múlt években a vállalkozások beruházási hajlandósága az egy helyben topogó gazdaság és az elszálló árfolyamok mellett. Eközben a bankok – néhány kivételtől eltekintve – kényszerű stratégiaváltással visszafogták hitelkihelyezéseiket, a kockázatok csökkentésére koncentráltak” – mondjaTóth Tamás, az Opten Kft. ügyvezetője. A pénzintézetek a kint lévő „rossz” portfólió felszámolása mellett csak a legjobb minősítésű ügyfeleknek folyósítottak újabb beruházási hiteleket. Mindezek eredőjeként 2009-hez képest nominálértéken több mint 30 százalékkal csökkent a vállalatok hosszú lejáratú kötelezettségállománya, a reálértéken számolt csökkenés pedig még nagyobb. Mindez hosszú távon rendkívül káros lehet a magyar gazdaságra.

Az Opten elemzése szerint a legnagyobb vállalati ügyfélállománnyal rendelkező tíz, hazai bank számlatulajdonos ügyfélkörének kockázatossága erősen megosztott. Egyes bankok esetében alig 7 százalék, másoknál viszont a 15 százalékot is megközelíti a kiemelt kockázatú ügyfelek aránya.
Az ágazati felszámolási és cégfluktuációs arányokból megállapítható, hogy nagy különbségek vannak az ágazatok általános megbízhatóságában is, ezért a pénzintézetek kezében megvolt a lehetőség, hogy hitelezési stratégiájuk függvényében eltérő ágazatokat patronáljanak. Ennek ellenére a bankok számlatulajdonos ügyfélkörében a vállalati portfóliók eloszlása ágazati szempontból meglehetősen egyenletes.
A csak nagyon kockázatosan hitelezhető cégek elhelyezkedése regionális szempontból is számottevő különbségeket mutat. Általánosságban elmondható, hogy az üzleti etika fejlettségi szintje és a megbízhatóság keletről nyugat felé folyamatosan növekszik, ez alól negatív kivétel a főváros, amely a második legkockázatosabb térség a „veszélyességi” listán.
Budapest és a megyék kockázati rangsora:
|
sorrend* |
megye |
|
1. |
Szabolcs-Szatmár-Bereg |
|
2. |
Budapest |
|
3. |
Bács-Kiskun |
|
4. |
Nógrád megye |
|
5. |
Jász-Nagykun-Szolnok |
|
6. |
Békés megye |
|
7. |
Borsod-Abaúj-Zemplén |
|
8. |
Komárom-Esztergom |
|
9. |
Fejér |
|
10. |
Pest |
|
11. |
Heves |
|
12. |
Somogy |
|
13. |
Baranya |
|
14. |
Vas |
|
15. |
Zala |
|
16. |
Hajdú-Bihar |
|
17. |
Csongrád |
|
18. |
Győr-Moson-Sopron |
|
19. |
Tolna |
|
20. |
Veszprém |
(*1. a legkockázatosabb, 20. a legbiztonságosabb terület)
Az MNB jelenleg kis alapkamattal, illetve a növekedési hitelprogramokkal próbálja mozgásba hozni az alacsony szintre beállt hitelpiacot. Sajnos, a gyatra bizalmi indexek következtében a vállalkozások beruházási hajlandósága, ezzel a hitelek keresleti oldala továbbra is hiányzik, és a banki különadók sem segítenek a pénzügyi szektor hosszú távú stabilizálásában. A szabályozói környezet pozitív vagy negatív változása ebben a kiélezett helyzetben könnyen a banki stratégiák átalakításához vezethet, ami értelemszerűen a portfóliók újabb átrendeződését vonja majd maga után.
A számlatulajdonos-ügyfélportfólió kockázati elemzése magyarázatot adhat a bankok visszafogott hitelezési stratégiájára, hiszen a bővülés legtermészetesebb útja a már meglévő ügyfelek hitelezése. „A banknál számlát vezető ügyfelek céginformációs adatai – beszámolóadatok, kapcsolt vállalkozások, hatósági eljárások, elmarasztalások – fontos támponttal szolgálnak az adott bank ügyfélportfóliójának kockázatáról – mondja az elemzés módszertanáról Tóth Tamás. – Az elemzés természetesen nem egyenértékű a bankok hitelkockázat-elemzésével, hiszen nemcsak a hitelezettek, hanem a teljes vállalati ügyfélkör kockázatát méri, miközben a bank valós kockázatot csak a hitelek után visel” – hívja fel a figyelmet az Opten igazgatója.

