Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) által tartott közmeghallgatáson valamivel több mint százan gyűltek össze a paksi városháza tanácstermében.

Eck József, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. projektmenedzsment igazgatója beszámolt arról, hogy a tervezett atomerőművi blokkok lelendő telephelyének vizsgálata során egyebek között földtudományi, meteorológiai, hidrológiai értékelést végeztek, értékelték a kibocsátások hatásait, az ember okozta külső veszélyeket.

Hullán Szabolcs, az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris biztonsági főigazgató-helyettese az engedélyezés folyamatát ismertette. Hangsúlyozta, hogy a nukleáris létesítmények, így az atomerőművek is életciklusuk minden szakaszában folyamatos hatósági felügyelet alatt állnak annak érdekében, hogy a biztonsági követelmények mindenkor teljesüljenek.

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője az MTI-nek elmondta: több kérdésre még nem kapott választ, beleértve a blokképítéshez kapcsolódó egyéb beruházásokat, illetve azt, hogy a hűtéshez használt vizet honnan nyerik majd. Rámutatott: a paksi erőmű bővítése olyan horderejű kérdés, amiről az egész társadalomnak kellene döntenie. 

Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója az MTI-nek kifejtette, hogy az engedélyezéshez kapcsolódó követelmény-rendszer felülvizsgálatát 2009-ben kezdték el, akkor, amikor a parlament felhatalmazást adott az új atomerőművi blokkok létesítésének előkészítésére. Ez a rendszer teljes mértékben megfelel a nemzetközi gyakorlatnak és követelményeknek, összhangban van az EU elvárásaival, valamint a szomszédos országok gyakorlatával.

A telephely engedélyezése kétlépcsős eljárás, most az első szakasz zajlik. A következőben a telephely-jellemzőket értékelik. Ezt a létesítési, majd az üzembe helyezési, végül az üzemeltetési engedély követi.

Közmeghallgatás Paks 2-ről: áldemokratikus színjáték

(16,50) Az új atomerőművi blokkok telephelye kapcsán tartott mai közmeghallgatás Pakson nyitva hagyta a legfontosabb kérdést: miképp kezdődhet el engedélyezési eljárás egy olyan több ezermilliárd forintos projektről, melyről semmilyen társadalmi vita nem volt, és melyet az ország lakosainak többsége nem támogat? [1]

„Valójában ez a közmeghallgatás csak színjáték, amelyben nem a megfelelő helyen, nem a megfelelő időben és nem a megfelelő kérdéseket tárgyalják. Valódi vitára lenne szükség, így viszont csak kész helyzet elé akarják állítani az országot: azt üzenve ezzel, hogy Paks 2 megépül bármi áron, és nincs választás” – emelte ki Mező János, a Greenpeace energiakampány-felelőse.

Paks 2-ről nem lehet érdemi szakmai és társadalmi vitát folytatni a szükséges beruházások háttér-számításainak, a környezetvédelmi, nemzetgazdasági, társadalmi hatásainak ismerete nélkül. A Greenpeace több aggályt is megfogalmazott a közmeghallgatás kapcsán. „Bár a telephely-engedélyezés ezzel a közmeghallgatással lényegében elkezdődött, alapvető információk hiányoznak az építendő erőművel kapcsolatosan: Magyarország nem tudja, mit vesz, mit épít, és pontosan mennyiért” – tette hozzá Mező János.

A közmeghallgatáson a Greenpeace munkatársai és más megjelentek a fentiek ellenére magát a gigaberuházást illetően is számos fontos kérdést megfogalmaztak, amelyre azonban nem kaptak egyértelmű választ. „Mikor kívánják nyilvánosságra hozni a döntéseket megalapozó háttértanulmányokat? Milyen járulékos beruházásokra lesz szükség a Dunán és a biztonságos hűtővíz-ellátással kapcsolatosan? Milyen modellekkel elemzik az extrém időjárási körülmények veszélyeit, a klímaváltozás potenciális hatásait?” – sorolta a kérdéseket Mező János.

Kérdések tehát vannak, de megnyugtató válasz egy sincs. Paks 2 tehát marad, ami volt: aggasztó szellemkép Magyarország felett.

Jegyzet: [1] Lásd a Medián 2014. februári közvélemény-kutatását: http://greenpeace.us4.list-manage.com/track/click?u=1a0a875e5d8654eec0b754f47&id=7c03036693&e=d5daf864d9

 

Glattfelder: nukleáris energiára van szükség az elektromos alapú közlekedéshez

Glattfelder Béla szerint tiszta, a környezetet nem szennyező energiára van szükség ahhoz, hogy Magyarország át tudjon térni a villamosenergia-alapú közlekedésre. Ezt az atomenergia és a megújuló források biztosíthatják – mondta a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője hétfőn Pakson, az atomerőmű előtt, ahol demonstrációval egybekötött sajtótájékoztatót tartott.

A politikus hibrid autóját a villamos hálózatra csatlakoztatta, miközben arról beszélt, hogy 2025-re bővíteni kell a most meglévő villamosenergia-kapacitást még akkor is, ha a közlekedési rendszer nem változik.

„Márpedig változni fog, mert egyre többet fogunk elektromos autót használni” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy ma ez a technológia rendelkezésre áll, az autóipar tömegesen gyárt elektromos és olyan hibrid autókat, amelyek elektromos töltéssel is működtethetőek.

Glattfelder rámutatott: a változás robbanásszerű keresletnövekedéssel és a villamosenergia iránti igény növekedésével jár. A politikus szerint helyettesíthető a kőolajimport, csökken a levegőszennyezés.

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a mostaninál kisebb szén-dioxid-kibocsátás eléréséhez tiszta, kibocsátástól mentes erőforrásokra van szükség. Ilyen a megújuló és a nukleáris energia. „Magyarországon mind a kettőre szükség van és lehetőség van” – szögezte le. Elmondta: a nyugati tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek általában otthon, éjszaka töltik az autóikat. Ebben az időszakban az ipari felhasználás kisebb, bőven rendelkezésre áll a nukleáris energia, míg például a megújuló napenergia nem. Véleménye szerint a nukleáris energia mellett szól az is, hogy az atomerőmű működése jelentős társadalmi támogatást élvez.

Glattfelder Béla szerint egyre nagyobb a kereslet az elektromosan is tölthető járművek iránt. Véleménye szerint a következő tíz évben a töltési lehetőségek területén is ugrásszerű lesz a fejlődés.