Magyarországon korábban a megkérdezettek negyede tervezett hőszigetelést, ám a közelmúlt rezsicsökkentései után ez az arány az ötödére esett vissza. Pedig további tetemes energia-megtakarítás lenne elérhető – főként a társasházak felújításával. Egyebek mellett erről esett szó azon a mai sajtóbeszélgetésen, amelyet az Energiaklub Módszertani Központ szervezett. Mint a bevezetőben elhangzott, a jelenlegi számok nem arra mutatnak, hogy sikerül majd 2030-ra elérni a szén-dioxid-kibocsátás vállalt radikális csökkentését. Szerepet játszik ebben a szilárd tüzelésű kazánok térhódítása éppúgy, mint a társasházak hőszigetelésének megtorpanása, illetve nem kellő bővülése.

Főként a többlakásos épületekben alacsony a beruházási kedv, amiben szerepet játszanak a többi között a szervezési nehézségek és a túl szoros pályázati határidők. Pedig csaknem hárommillióan élnek ilyen épületekben, ám nehéz összehangolnia a közös képviselőnek a lakók álláspontját. Hiányzik a szervező erő, késlekedik a döntéshozatal, és gyakran elégtelen a korszerűsítés „levezénylése”. Kellő források híján a lakók sokszor a legolcsóbb ajánlatot fogadják el, ami a végén vajmi kevés megtakarítást hoz.

Négy kérdésre kellene szabatos választ adni egy-egy korszerűsítés előtt: miért? – mit? – miből? – és hogyan? akarunk valamit elvégeztetni. Ha pedig a lakóközösség szeretne valamilyen pályázati pénzt is elcsípni, akkor idejekorán készenlétben kell tartani a komplett pályázati anyagot. Úgyszólván már a rajtpisztoly eldördülésekor a célvonalon kell állnunk, hogy le ne késsük a szoros határidőt.

Van tehát bőven buktató. A beruházások elé gördülő akadályok leküzdésére hat európai ország, köztük hazánk szakértői keresik a megoldásokat az „Energiahatékonyság közösen” kezdeményezés részeként. Az Energiaklub nemrég feltárta, hogy a többlakásos épületek energetikai korszerűsítésével akár felére is csökkenthető az elhasznált energiamennyiség, ám a felújítási kedvnek gátat szab a pénzhiány. A válaszadóknak mindössze tizenkét százaléka vár pályázati támogatásra, és bankhitelt még ennél is kevesebben vennének fel. („Az ördög a törlesztő részletekben rejlik.”) Nehézséget okoz az is, hogy a beruházást a lakók közös döntése alapján lehet csak elindítani.

Jóllehet, átfogó műszaki és pénzügyi tervezés híján nem érdemes belevágni a felújításokba, mégis viszonylag csak ritkán készül alapos szakértői számítás.  Czabarka Mihály, az NRG-Mentor Zrt. vezérigazgatója a mai tájékoztatón úgy fogalmazott, hogy „nem érdemes a szakértőn spórolni, hiszen egy jó tanácsadó segítségével a beruházási költségeket és a kivitelezés időtartamát is könnyen kordában tarthatjuk”.

Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. marketingvezetője arról beszélt, hogy egy jó minőségű hőszigetelés akár ötven évre szól, ám a sikerhez az kell, hogy a megfelelő helyre a megfelelő anyagokat válasszuk. „Egy-egy korszerűen szigetelt családi ház 46 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt, mint a szigeteletlen, s ez a társasházak esetében is megvalósítható” – fejtegette a szakember.

A többlakásos épületek esetén az energetikai felújítása különleges odafigyelést és rengeteg szervezést kíván. Az „Energiahatékonyság közösen” nemzetközi akcióban hat európai ország, köztük hazánk szakértői közösen keresik a megoldásokat.

Az Energiaklub Módszertani Központ négy épületen vizsgálja a döntés-előkészítést, annak folyamatát, majd a tapasztalatokat nemzetközi szinten értékelik. Az összefogás célja, hogy a lakóközösségek kellő információ birtokában felelősen dönthessnek a közös tulajdon korszerűsítéséről.