Az Interszputnyik Alapító Okiratát Módosító Jegyzőkönyv és az üzemeltetési bizottság létrehozásáról szóló megállapodás ratifikálása és a csatlakozási szerződés új lendületet ad a hazai távközlési és űriparágnak. A csatlakozással megnyílik a lehetőség, hogy a magyar vállalkozások az eddiginél nagyobb piacot szerezzenek az űriparban, és új megrendelésekhez jussanak a magasan kvalifikált hazai szakemberek.
Az Interszputnyik Nemzetközi Űrtávközlési Rendszer és Szervezet 1971. november 15-én alakult Moszkvában, jelenleg 26 ország a tagja: Afganisztán, Azerbajdzsán, Belorusszia, Bulgária, Kambodzsa, Kuba, Cseh Köztársaság, Németország, Magyarország, India, Kazahsztán, Kirgizisztán, Grúzia, Laosz, Mongólia, Nicaragua, Észak-Korea, Lengyelország, Románia, Szíria, Oroszország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna, Jemen, Vietnam.
A szervezet tevékenységét a tanács irányítja, amelybe a szervezet minden tagja egy-egy képviselőt küld, aki egyenértékű szavazati joggal rendelkezik. Állandó végrehajtó és adminisztratív szerve az igazgatóság, élén a vezérigazgatóval, aki képviseli a szervezetet, az egyszemélyi vezetés elve alapján irányítja az igazgatóságot és munkájáért a tanácsnak felelős. Működése céljából a tagországok közös létesítményalapot hoztak létre. A létesítményi alapból fedezik a tudományos kutatói és kísérleti szerkesztőmunkákat, a kozmikus komplexum tervezésének és létrehozásának vagy bérletének, valamint a műholdak felbocsátásának és pályára vezérlésének a költségeit, továbbá az adminisztratív kiadásokat. Az üzemeltetésből eredő hasznot a tagországok között befizetéseik arányában osztják szét.
