A GDP 2,5%-os növekedése várható – Magyarország minősítése továbbra is „bóvli”

A világgazdasági növekedés 2014-ben – kétéves lassulás után – gyorsul, megközelíti a 2011. évi dinamikát, de nem éri el a pénzügyi és gazdasági világválságot megelőző időszakét. Az USA és az EU eltérő pályára kerül: a Fed már a mennyiségi lazítás kivezetésén dolgozik, az EU-ban viszont most erősödik a monetáris lazítás.

Az Európai Unió súlyos intézményi-személyi és integrációs kihívások előtt áll. Világszerte erősödik a nacionalizmus. Oroszország és Kína növekvő világpolitikai szerepre törekszik, s erre sem az USA, sem pedig az EU nincs felkészülve. Az energiaellátás biztonsága végett az EU-ban növelni kell a gázkészleteket.

A gazdasági várakozások az Európai Unióban a 2013. évi látványos javulás után 2014-ben már csak igen szerény mértékben emelkedtek. A GKI-Erste konjunktúraindex a választások előtti másfél éves, szinte töretlen és látványos javulás után másfél évtizedes csúcsra ért, májusban azonban csökkent, majd júniusban stagnált.

A magyar gazdaságnak a múlt években mutatott gyenge növekedési teljesítményét főleg a befektetési környezet, így a jogbiztonság romlása magyarázza. Ebben nincs pozitív változás. A növekedés jelenlegi gyorsulása főleg átmeneti tényezők, a választási gazdaságpolitika és az EU-támogatások beömlésének következménye. Ezek nagyságrendjét a GKI korábban alábecsülte, ez magyarázza növekedési előrejelzésünk emelését és inflációs prognózisunk csökkentését. Magyarország nemzetközi megítélése javult, de magas adósság-megújítási szükséglete, alacsony potenciális növekedése és az európai normáktól számos vonatkozásban eltérő szabályozási és intézményrendszere miatt továbbra is negatív. A hitelminősítők még a kilátások javításához sem látták elégségesnek az eredményeket.

Részben a mesterségesen leszorított infláció hatására 2014-ben a keresetek reálértéke 2,5%-kal (a közfoglalkoztatottak nélkül 4%-kal), a nyugdíjaké 2%-kal emelkedik, a reáljövedelmek pedig 3%-kal nőnek. A fogyasztás nyolc éve nem látott ütemben, 2%-kal bővül, de még így is 2%-kal elmarad a tíz évvel azelőttitől, s csak 0,5%-kal haladja meg a 2010. évit.

Az állóeszköz-felhalmozás 2010–12 között összesen mintegy 18%-kal csökkent, 2013-ban viszont 5,9%-kal bővült. Az idén 8% körüli növekedés várható. Az átmeneti gyorsulást főleg az EU-források által gerjesztett állami infrastruktúra-fejlesztés, valamint az autóipari beruházások folytatódása magyarázza.

A beruházási ráta a 2013. évi 18-ról 2014-ben 19%-ra emelkedik. A beruházások szintje 2014-ben 7%-kal marad el a tíz évvel azelőttitől, és csak 4%-kal haladja meg a 2010. évit.

Az idei I. negyedévében – az igen alacsony bázishoz képest – a magyar GDP hét éve nem látott mértékben, 3,5%-kal emelkedett, s az EU-ban is csak a lengyel és a román adat volt magasabb. Az ipar és az építőipar dinamikája meghaladta az átlagot, a szolgáltatásoké elmaradt attól. Az I. negyedévhez képest az idén már nem várható érdemi bővülés, így az év egészében a GDP 2,5%-os növekedése várható. A GDP idei szintje így is csak kb. 7%-kal fogja meghaladni a tíz évvel azelőttit. Abban, hogy a belföldi felhasználás viszont kb. 8%-kal elmarad az egy évtizeddel azelőttitől, a külső egyensúly kényszerű javítása és a külkereskedelmi cserearányok romlása tükröződik (noha e tíz év alatt a GDP mintegy 20%-át kitevő nettó EU-támogatás is érkezett az országba).

A foglalkoztattak száma 2014-ben statisztikailag látványosan emelkedik, a munkanélküliség pedig tovább csökken. De mindkét folyamatban főleg a közmunkán (és csak kis részben az üzleti szférában) foglalkoztatottak számának növekedése játszik szerepet.

Az I. negyedévben folytatódott a vállalati és lakossági hitelállomány évek óta tartó csökkenése, a hitel-portfolió minőségének romlása, a banki nyereség zsugorodása. A Kúria elvi állásfoglalása ésszerű kompromisszumot valószínűsít egy nagyon bonyolult helyzetben, de a lakossági devizahitelek kapcsán várható kormányzati döntések így is további több száz milliárd forintos terhet rónak a bankokra.

A GKI előrejelzése szerint 2014-ben is 3% alatt lesz a GDP-arányos államháztartási hiány. Ehhez azonban 100–200 milliárd forintos kiigazításra lesz szükség. Az államháztartás finanszírozásában emelkedik a forint aránya. Az államadósság GDP-hez mért aránya – 2013-hoz hasonlóan – csak a kincstári számla vagy más állami tartalékok jelentős átmeneti apasztásával lesz alacsonyabb az előző év véginél. Az államadósság valós és tartós csökkentése ilyen alacsony GDP-növekedés és infláció mellett nem lehetséges.

Az első öt hónapban összességében nem változott az árszínvonal, ezen belül áprilisban és májusban 0,1%-kal csökkent. Éves átlagban 0,5% körüli, esetleg ez alatti áremelkedés várható. A magyar kockázati felár jócskán csökkent, de a forint kamatfelára és éves leértékelődése így is a legjelentősebb a szűkebb régióban, s nem változott bóvli minősítésünk sem.

A pénzügyi válság által kikényszerített gazdaságpolitikai kiigazítás hatására Magyarország külső egyensúlya radikálisan javult. A folyó fizetési és tőkemérleg 2009 óta többletet mutat, ami 2014-ben a GDP több mint 6%-a lesz. A piacgazdasággal szembe menő, külfölditőke-ellenes és kiszámíthatatlan gazdaságpolitika miatt a külföldi tőke kiáramlóban van Magyarországról.

A magyar gazdaság számára komoly kockázat az orosz–ukrán helyzet esetleges további eszkalációja. Gondot okozhat – a Fed esetleg túl gyors lépései következtében – a nemzetközi pénzpiac kockázatvállalási hajlandóságának csökkenése. Hazai kockázat a befektetési környezet esetleges további romlása. Kedvezőbb helyzetet eredményezne viszont a gazdaságpolitika kiegyezés irányába történő markánsabb elmozdulása, illetve Magyarország befektetésre ajánlott országnak minősítése.

A magyar gazdasági évtizedes lecsúszása a régió országaihoz képest 2014-ben végre nem folytatódik. De a tartós kilábaláshoz szükséges mélyreható változtatásokból szinte semmi nem látható.

A GKI prognózisa 2014-re

Forrás: KSH, GKI

Gazdasági mutatók hároméves átlagos változása, 2011-2016

(százalék)

Forrás: KSH, GKI