Ma még viszonylag kevesen tudják: nagy érték az estek többségében a szemétbe hajított italos kartondoboz. Hasznos, hasznosítható, újra feldolgozható hulladék. A hazánkban évente kiürülő mintegy 400 millió tejes és gyümölcsleves kartondoboznak alig ötödét gyűjti elkülönítve (szelektíven) a lakosság. De már ez is nagy eredmény, mivel az IKSZ alakulásának évében a kiürült dobozoknak mindössze két százalékát tették félre további hasznosítás céljából. Az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés munkatársai arra törekszenek, hogy a következő hat évben (azaz 2020-ra) a gyűjtési, újra feldolgozási arány elérje az ötven százalékot. Hatalmas értékről van szó: havonta átlagosan 100 millió forint takarítható meg a környezet védelmét szolgáló, különösebb fáradságot nem kívánó, ám szerfölött hasznos cselekedettel.

Még mindig a számok és tények: az IKSZ megalakulása óta 3500 millió (100 ezer tonna!) italos kartondobozt használt el a kereken tízmilliós Magyarország. Csakhogy ennek a hatalmas mennyiségnek még a hetedét sem gyűjtötték össze válogatott módon – hangzott el a mai születésnapi sajtóeseményen. Mai árakon számolva ezzel a mennyiséggel 2004–14 között (ezzel a hetedrésszel) 82 millió forint hulladéklerakási díjat sikerült megtakarítani, miközben a kommunális szolgáltatók 828 millió forint támogatáshoz jutottak a gyártók által befizetett termékdíjból.
A gyerekek segíthetnek elérni a távlati célokat
A társadalmi szemléletformálás alapját a szervezet programjai képzik. Az IKSZ több éves óvodai, iskolai gyűjtőakciói és programjai közül kiemelkedik az a négy éve indult gyűjtőprogram, amelyben 868 oktatási intézmény, mintegy 300 ezer iskolás és óvodás korú gyermekkel vett részt, akik 350 tonna italos kartondobozt gyűjtöttek össze. Az egyesülés kiállításait eddig országszerte 36 városban, 30 ezren látták, és gyerekek tízezrei vettek részt az italoskarton-gyűjtés fontosságát magyarázó környezetvédelmi órákon. Az IKSZ célja, hogy környezettudatosságra nevelje a felnövekvő generációkat, miközben a gyermekeken keresztül szüleiket is meg kívánja szólítani.

A (csak egy kis figyelmet kívánó) válogatott módon összegyűjtött italos kartondobozokat papírgyárak hasznosították: az értékes másodlagos nyersanyagért 160 millió forintot fizettek a hazai közszolgáltatóknak.
A szaknyelven „újrapapír” gyártása mintegy 90 ezer, 1700 millió forint értékű felnőtt fát kímélt meg a kivágástól, miáltal hosszú távon hozzájárulnak a természeti környezet – végső soron az emberiség és az állatvilág – egészségéhez.
Baka Éva, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) ügyvezető igazgatója ma délelőtti prezentációjában a többi között hangsúlyozta, hogy bár napjainkban az italos kartondobozoknak már jó ötödét juttatja vissza a lakosság a papírgyáraknak újra hasznosítás céljából, ez az arány látványosan elmarad az EU-átlagtól. Az is igaz, hogy Európa működőbb felében tíz-tizenöt évvel előbb kezdték meg a szervezett-válogatott gyűjtést és újra hasznosítást, mint mi, magyarok. A nyugat-és észak-európai országokban már felnőtt a környezettudatosságra nevelt nemzedék.
Konkrétumok sokaságát sorolta föl Katarina Molin, a brüsszeli székhelyű Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért főigazgatója. Szavaiból kiderült, hogy látványosan növekszik az italos karton újra hasznosításának aránya. Az EU-ban, továbbá Svájcban és Norvégiában az anyagában újra hasznosítás elérte a 39 százalékot. Az Európai Unióban az anyagában újra hasznosítás aránya 40 százalékra tehető; az újra- és energetikai hasznosítás együttes aránya 70 (!) százalék.
Megalakulása óta hirdeti az IKSZ: az átlagosan 75%-ban papírból készülő tejes és gyümölcsleves dobozok szelektíven gyűjthetők, a bennük lévő értékes papír pedig újra hasznosítható. Ekként 2004 óta 14 ezer tonna italos kartonból mintegy 10 400 tonna „újrapapír” készülhetett. Az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés kezdettől együttműködik a hulladékgazdálkodási törvényben nevesített koordináló szervezetekkel, ekként 2011 óta az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséggel (OHÜ), amelynek ügyvezető igazgatója, Vámosi Oszkár a társadalmi szemléletformálás, a környezettudatosság erősítését sürgette a mai eseményen.
A témával kapcsolatos további prezentációkért tessék ide és ide, valamint még ide is kattintani; megéri.

