Hazánk történelemkönyve is lehetne a Dunakanyar gyöngyszeme, az I. (Szent) István által alapított első vármegye székhelye. A vármegyéhez vár is járt, a krónika 1009-ben említi, ám a mai formájában látható, romjaiban is impozáns visegrádi fellegvár (völgyzáró várfalak, lakótorony, alsóvár, felsővár…) rendszere IV.Béla királyműve.

Fénykorát az Anjouk idején, 1323–1408 között, amikor a magyar uralkodók hivatalos székhelye volt, majd I. Mátyás korában élte. A magyar diplomácia első, látványos, szellemében máig nagy sikere is Visegrád nevéhez fűződik: 1335 késő őszén Károly Róbert magyar király itt békítette ki Luxemburgi János cseh és Nagy Kázmér lengyel királyt, a találkozónak a három ország szövetsége, kereskedelmi együttműködése lett az eredménye. A (jövőre 680 esztendős) esemény iránti tiszteletből alakult meg 1991-ben a „visegrádi hármak”, majd nem sokkal, később, Szlovákia önállósodása után a „visegrádi négyek” legmagasabb rangú konzultációs szervezete az európai gazdasági, társadalmi, politikai integráció elmélyítésének céljából…


Mindenképpen szükség volt erre a történelmi „előtanulmányra” abból a célból, hogy kellőképpen indokoljuk – miként tette ezt ma délelőtt újságírók előtt Félegyházi András, Visegrád (független) polgármestere is – az ezen a hétvégén harmincadszor sorra kerülő visegrádi nemzetközi palotajátékok létjogosultságát. Cseke Lászlóval, a Róbert Károly által 1326-ban alapított Szent György Lovagrend kancellárjával, a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok főszervezőjével (hivatalos címe: a Pro Visegrád Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője) közösen többször is hangoztatták: a fesztivál a csábítások ellenére sem üzletiesedett el az évtizedek során és nem hanyatlott le a vásári bóvlik közé. A lehető legigényesebben és a történelmi hagyományokhoz a leghívebben rendezik meg és idézik föl évről évre a lovagi tornákat (pénteken és szombaton késő este fáklyafénynél!), íjászbemutatókat, lovas harci küzdelmeket, várostromot, solymász- és táncbemutatót, a pompás királyi menetet, vitézek, apródok, mesterek, komédiások esti felvonulását, a vásárt, a hangversenyeket – egyáltalán: a középkori Magyarország rövid, ám dicső időszakát.

A sajtóesemény szívélyes házigazdái hangoztatták, hogy egy sor program hagyományosan ingyenes, a fizetős pedig a gyerekek számára mindössze jelképes összegbe, 100 forintba kerül. Cseke László a programválaszték bővítésének tervét is megemlítette, a visegrádiak színházi fesztivállal szeretnék gazdagítani a palotajátékok kínálatát. Főpróbaként bemutatják a Csák végnapjai című drámát; arról nem esett szó, hogy a madáchi öt felvonást-e, vagy a Keresztury Dezső-féle átdolgozás három részes változatát-e… Azt is bejelentették, hogy az ősszel hazánkban tartják a brüsszeli központú Történelmi Játékok Nemzetközi Szövetségének a közgyűlését; tudvalevő, hogy a rangos szervezetnek Magyarországról a visegrádi fesztivál az egyetlen tagja.

A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok teljes műsora itt tanulmányozható, tessék kattintani! Ebből tudható, hogy az 1335-i hármas királytalálkozóra emlékezés jegyében a történelmi játékok gerince a János cseh, a Kázmér lengyel és a magyar Róbert Károly király nevéhez fűződő lovagitorna-sorozat.

A hazai idegenforgalom egyik fellegvárának is számító Visegrád – mondta el az Infovilág szerkesztőjének Félegyházi András polgármester – mindössze ezerkilencszáz lakosa, köszönhetően a szállodai fejlesztéseknek, akár a helyi hotelekben, panziókban, vadász- és vendégházakban kényelmesen elférne – a vendégágyak számát tekintve. Az aktív pihenést, nyaralást télen, nyáron egy sor sport- és szabadidő-létesítmény szolgálja. Visegrád kiindulópontként kínálkozik közúton és vízen egyaránt a környék további nevezetességei, Szentendre, Vác, Esztergom, Budapest felkeresésére. 

 

Hatéves csúcsot döntött a palotajátékok látogatószáma

(Tudósítónktól, 2014. 07. 16., 13:51) A múlt hétvégén tartott rendezvény nézőrekordja azért is figyelemre méltó, mert a hagyományosan háromnapos fesztivál első napján délután zuhogott az eső. Harminc év alatt soha, így az idén sem fordult elő, hogy kimaradt volna akár egy műsorszám is a programból. Szerencsére a közönség nagy része értékelte ezt, és a tribünök, esernyők, esőkabátok alá húzódva végignézte a programot.

A XXX. palotajátékok a szombati és a vasárnapi kellemes időjárásnak és a megszokott magas színvonalú programnak köszönhetően nagyon sok érdeklődőt csalt ki a Dunakanyarba.

A rendezvény a szűkös anyagi források miatt minden évben veszélybe kerül. Pedig igazán kár lenne érte, hiszen nagyon kevés ennyire hiteles, a történelmi tényekhez, hagyományokhoz ragaszkodó, a lovagkort megelevenítő, ráadásul nagyrészt ingyenes program van hazánkban.

Szerencsére van egy maroknyi lelkes csapat, aki minden évben szívét-lelkükét beleadva, emberfeletti energiával megszervezi ezt a nagyszerű eseményt.

A XXX. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok számokban:

# 8 országból 960 szereplő

# a középkor dallamait megidéző 14 zenekar

# 1,5 tonna feltálalt hús és 8000 litersör fogyott a vásári forgatagban

# a királyi borudvarban1200 liter bort mértek ki

# kereken 35 ezer, láthatóan elégedett és boldog látogató járt a három nap alatt az élő középkor városában, Visegrádon.