A jelentésből kiderül, hogy az uniós kiadások kevesebb mint 0,2%-ának esetében állapítottak meg csalást. Ennek ellenére a Bizottság úgy véli, hogy nemzeti szinten mind a csalás felszámolása, mind pedig felderítése területén még több erőfeszítésre van szükség. Az éves PIF-jelentés ezért a többi között azt javasolja a tagállamoknak, hogy vizsgálják felül ellenőrzési mechanizmusaikat és gondoskodjanak róla, hogy azok a kockázatokon alapulnak és kellőképpen célzottak.

A jelentés pozitívumként említi, hogy látható nemzeti szintű előrehaladás történt azon új szabályok és szakpolitikák végrehajtása kapcsán, amelyek a következő években a csalás elleni küzdelem megerősítését szolgálják majd. Emellett a múlt öt évben uniós szinten látványos eredményeket sikerült elérni a csalás megnehezítésében. Az említett kezdeményezések teljes körű végrehajtásukat követően nagymértékben elősegítik majd a csalás felszámolását.

Algirdas Šemeta, az adó- és vámügyért, a statisztikákért, az ellenőrzésért és a csalás elleni küzdelemért felelős biztos elmondta: „A múlt öt évben a Bizottság erősítette a csalás elleni küzdelmet. Szigorú és ambiciózus előírásaink, kezdeményezéseink és szabályozásaink nyilvánvalóvá teszik arra irányuló szándékunkat, hogy megvédjük a polgárok pénzét a csalóktól. Most a tagállamokon a sor, hogy saját szintjükön hatékonyabban lépjenek fel. Nagyobb szerepet kell vállalniuk a megelőzésben és a felderítésben, valamint az uniós költségvetést megkárosítók büntetőeljárás alá vonásában.”

A jelentés szerint a nemzeti hatóságok által felderített, az uniós költségvetést érintő csalás mértéke tavaly az előző évhez képest enyhén csökkent. A kiadási oldalon 248 millió euró összegű uniós forrást érintett a csalás, ez a kiadások 0,19%-ának felel meg, és az előző évvel (315 millió euró) összehasonlítva 21%-os a csökkenés. A bevételi oldalon a feltételezett vagy bizonyított csalás 61 millió eurót érintett, ami a 2013. évet tekintve, a beszedett hagyományos saját források 0,29%-ának felel meg, és az előző évhez (77,6 millió euró) mérten szintén 21% a csökkenés.

Bár az uniós forrásokat érintő csalás pénzügyi hatása összességében véve mérséklődött tavaly, a bejelentett esetek száma nőtt az előző évhez képest. Ez valószínűleg azoknak a szigorúbb intézkedéseknek köszönhető, amelyek a csalás korai felderítésére irányulnak, és így az érintett források teljes összegének csökkenését eredményezték, illetőleg összefügghet azzal is, hogy bizonyos tagállamok esetében javult a csalások bejelentése.

A Szerződés 325. cikkének megfelelően a Bizottság köteles éves jelentést készíteni az EU pénzügyi érdekeinek védelméről, amelyben beszámol az uniós pénzeszközöket érintő csalások leküzdését szolgáló intézkedésekről. A jelentés részletesen ismerteti a tagállamok által bejelentett csalások szintjét a teljes uniós költségvetésre vonatkozóan (azaz a bevételekre és a kiadásokra egyaránt), és ezáltal segíti annak értékelését is, hogy melyek a legveszélyeztetettebb területek, ami ugyanakkor uniós és nemzeti szinten egyaránt célzott intézkedéseket tesz lehetővé.

A bejelentett csalásokról és szabálytalanságokról, a visszafizettetésekről és tagállami jelentési szintekről szóló adatokon felül a Bizottság minden évben elvégzi egy általa kiválasztott terület mélyreható elemzését. Az idei téma a csalásellenes koordinációs szolgálatok új OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal)-rendelet által előírt felállítása terén elért tagállami előrelépés volt. A koordinációs szolgálat létrehozásának célja az OLAF-fal folytatott aktív együttműködés és információcsere, és ennek segítségével a csalás elleni közös küzdelem javítása. A jelentés részletesen beszámol azokról a tagállamokról, amelyek már létrehozták az említett szolgálatot, valamint felszólítja a fennmaradó négy tagállamot, hogy év végéig tegyenek eleget az erre vonatkozó előírásnak.

A ma közzétett jelentés kitér a Bizottság által 2013-ban az uniós költségvetést érintő csalás kapcsán hozott számos intézkedésre is, amelyek az elmúlt öt évben követett, intenzív csalás elleni programon alapulnak. A Bizottság új csalás elleni programjának végrehajtása (IP/11/783) mellett 2013-ban a jogalkotás terén is jelentős előrelépés történt:

a Bizottság javaslatot tett az Európai Ügyészség létrehozására (IP/13/709). Ez az új intézmény jelentősen megerősíti majd az uniós költségvetés kárára Európa-szerte elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozást és büntetőeljárásokat;

életbe lépett az új OLAF-rendelet, amely hozzájárul az OLAF vizsgálati tevékenységeinek intenzívebbé tételéhez (MEMO/13/651);

intézményi szinten jelentős előrelépés történt az uniós pénzügyi érdekek büntetőjog általi védelméről szóló bizottsági javaslat ügyében (IP/12/767). A költségvetés kárára elkövetett bűncselekmények meghatározásának harmonizálásával és az ezekre alkalmazandó minimális szankciók meghatározásával a javaslat célja az uniós pénzeszközök erősebb védelme és a csalók visszatartása.