A többi között ezt állapította meg a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) ma 16. alkalommal publikált éves jelentése, amely az idén a fenntartható és inkluzív növekedés lehetőségeit elemezte.
A jelentést bemutató tájékoztatón Szijjártó Péter külgazdasági miniszterhelyettes kifejtette, melyek a kormányzat külgazdasági célkitűzései. Azt szeretnék, ha Magyarországon lenne a legnagyobb az ipar hozzájárulása az ország GDP-jéhez. Itt legyen a legnagyobb az egy főre jutó működő külföldi tőke, és első legyen a nemzeti jövedelemhez az export-hozzájárulás aránya is.
Az újraiparosítás politikáját akarják megvalósítani, csökkentenék a munkát terhelő adókat, az autóiparra, az elektronikára és az élelmiszeripar fejlesztésére építenék az ipari termelés növekedését. Megdupláznák a kutatásra és fejlesztésre fordítható összegeket az előző hat évhez képest. Mint mondta, 44 vállalattal kötöttek eddig stratégiai megállapodást, és a sort néhány héten belül újakkal folytatják, köztük a Festoval és a Ganzcal. A lakossági rezsicsökkentés után az ipari rezsicsökkentést kívánják megvalósítani a cégek versenyképességének növelése végett.
A 15 multinacionális vállalatot tömörítő szervezet, a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) vezetői, a közöttük kialakult teljes konszenzus alapján összegezték véleményüket.
A kiszámítható gazdaság- és adópolitikára, az innovációs és technológiai fejlődés támogatására, az oktatás és nyelvoktatás fontosságára, továbbá a gazdaság kifehérítésének szükségességére és a korrupció elleni harcra is felhívták a figyelmet. Jakab Roland, a HEBC jelenlegi elnöke, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója a befektetőbarát környezet fontosságát hangsúlyozta. Az országstratégia szükségességéről beszélt Kerekes László, a HEBC volt elnöke, aki szerint a kiszámíthatóság képes befolyásolni a bizalmat és a befektetési döntéseket is. Az elemzésben az áll, hogy a múlt négy év során kirajzolódni látszott: a magyar kormánynak van jövőképe és stratégiája, nyilvánossá azonban csak az egyes intézkedések váltak.
Csiba Péter, a GDF Suez Energia Holding Hungary magyarországi főmegbízottja azt a kérdést feszegette, hogy meddig terjedjen az állam szerepvállalása.
Mészáros Zoltán, a Philips Hungary ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az idegennyelv-tudás szintje Magyarországon aggasztóan alacsony, márpedig a munkaerő-piaci mobilitáshoz és a versenyképességhez szükség van a nyelvtudásra, kivált olyan országban, ahol az exportfüggőség magas.
Erényi Balázs, a Shell Hungary igazgatósági tagja az emberi méltóság megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet.
Michael Nixon, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója egyebek közt a fiatalok alacsony foglalkoztatottságát tartja aggasztónak, és persze a fiatalok elvándorlását.
Rikard Jonsson, a HEBC tiszteletbeli tagja arról beszélt, hogy a növekedést nem lehet szürkegazdaságra építeni, és elengedhetetlen a gazdaság kifehérítése. Elmondta, hogy a számítások szerint a fekete- és szürkegazdaság Magyarországon a GDP több mint egyötödét képviseli, és évente közel 2000 milliárd forint adóbevétel-kieséssel jár. A korrupció visszaszorítás végett, véleménye szerint, egyértelmű törvényekre és szigorú megtartásukra van szükség.
A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) magyarországi üzleti tanácsa, amelyet 15 ERT-vállalat magyarországi leányvállalatának – ABB, AkzoNobel, British Telecom, Ericsson, GDF SUEZ, HEINEKEN, Magyar Telekom, Nestlé, Nokia, OMV, Philips, SAP, Shell, SKF és Volvo Group Trucks – legfelső vezetői alkotnak. Az HEBC-tagvállalatok összesített nettó árbevétele közel 3500 milliárd forint, a közvetlen és közvetett foglalkoztatottaik száma megközelítőleg 62 ezer.
