Ízelítő a programokból: a tavaly decemberben elhunyt Bächer Iván szellemi hagyatékának állít emléket az ő zsidó kabaréja, a pesti kabaré hanyatlásáról és túléléséről szóló előadás. A szeptember 9-i kabaré egyik főszereplője Fesztbaum Béla. A színpadról száműzött dizőznek, a Heltai és Szép Ernő-dalok ünnepelt sztárjának, Sólyom Jankának élete elevenedik meg egy zenés darabban szeptember 16-án. A 70 éve történt események, a gettóba zártság idején

keserédes dalok is születtek; ezek a melódiák ma is üzennek nekünk Klein Judit  szeptember 20-i premierjén keresztül a Spinoza fesztiválján.

Vári Éva Martin Sherman Rose című monodrámáját adja elő szeptember 11-én, Kulka János egy halálos kimenetelű levélváltás egyik szereplője a Címzett ismeretlen című levéldrámában, amelynek előadása szeptember 10-én lesz. Székhelyi József  Karinthy Frigyes szerepében látható a Kohn családról szóló színdarabban szeptember 13-án. Olyan személyiségek is megelevenednek a Spinoza színpadán, mint az amszterdami zsidó negyedben élt Rembrandt, továbbá Királyhegyi Pál vagy akár Spinoza maga.

A Spinoza-fesztiválon nagy hangsúlyt kapnak a dokumentfilmek. A többi között Szenes Hanna élete jelenik meg, Fejtő Ferenc mondja el,  „Hogyan mondd el fiadnak” az elmondandókat és Radnóti Miklós emlékének állít emléket a Rézbánya borban című dokumentumfilm. (A szerbiai Bor rézbányáiba hurcolt mintegy 6000 magyar zsidó sorsáról szól a film: hét bori munkaszolgálatos mondja el élete történetét, melyekről semmit, vagy legalábbis keveset tudunk és mindent, ha emlékünkbe idézzük Radnóti Miklós A La Récherche, vagy Razglednicák című verseit.)

A szemet-szívet nyitogató előadások is a fesztivál állandó műsorába tartoznak. Heller Ágnes a radikális gonoszról beszél, Ungvári Tamás azt fejtegeti, hogy van-e a zsidóságnak külön történelme, Balázs Gábor az Auschwitz utáni istenhitről tart előadást, Gábor György pedig a kánaáni honfoglalást taglalja.

A fesztiválon továbbá klezmer-koncertek, irodalmi előadások és egyéb csemegék ’fogyaszthatók’.

 

Szeptember 8., hétfő, 19 órától

Heller Ágnes estje

Holokauszt, a radikális gonosz

Beszélgetőpartner: Kardos András

 

Szeptember 9., kedd, 19 órától

Bächer Iván: Az én zsidó kabarém

Politikai kabaré kuplékkal

Hogyan kell zsidó kabarét írni? – különösen ma! A pesti zsidóság és a pesti kabaré kapcsolata, mindkettő hanyatlása és mindkettő túlélése, korabeli kuplékkal és dalokkal.

Szereplők: Fesztbaum Béla, Eszes Fruzsina,Rácz Attila; a zongoránál: Ökrös Ottó

Szeptember 10., szerda, 19 órától

Címzett ismeretlen

Levéldráma

Írta: Kathrine Kressmann Taylor

Fordította: Kiss Marianne

Az 1938-ban írt amerikai dráma „csupán” egy levélváltás két barát között. E leveleket Los Angelesben, illetve Németországban írják 1932–34 között. A két barát egyike Eisenstein, a német-zsidó amerikai képkereskedő, a másik meg egykori üzlettársa, Schulse, aki 1932-ben visszatér Németországba. A levélváltás megmutatja, miként zúz szét egy barátságot a 20. század legsötétebb időszaka. Eisenstein a leveleivel bizonyítja, hogy a náci Németországban egy levélváltás is halálos kimenetelű lehet. A dráma elénk tárja a nácizmus rafinált mechanizmusát.

Szereplők: Eisenstein – Kulka János, Schulse – László Zsolt, Grisella – Pető Kata.

Rendező Groó Diana, producer: Naszódi Katalin.

 

Szeptember 11., csütörtök, 19 órától

Rose (monodráma)

„Az ember egy hétig üldögél egy padon, nevet, sír, vitatkozik, és közben emlékezik a halottakra, és mindez arra való, hogy emlékeztessen bennünket: egyazon néphez és kultúrához tartozunk…” Rose, az idős zsidó nő mondja el életét a kis ukrajnai falutól a koncentrációs táboron keresztül Palesztinán át egészen Amerikáig.

Írta: Martin Sherman

Fordította: Prekop Gabriella

Rendező: Ilan Eldad

Előadja:   Vári Éva

 

Szeptember 12., péntek, 19 órától

Humoros klezmer koncert

SabbathSong Klezmer Band

Az együttes tagjai: Bódi Mónika – hegedű,Csányi Sándor– tangóharmonika, Szabó Bálint – klarinét, Szentkirályi György – buzuki, gitár, Langer Zoltán – nagybőgő, Andrasics Szabolcs – dob, Masa Tamás – trombita, furulya, ének, Masa Anita – ének

Jegyár: koncert: 3000, koncert vacsorával:7500 Ft.

 

Szeptember 13., szombat, 15 órától

Schwarcz Sándor Debrecene

Radó Gyula filmje

Portréfilm egy hosszú időt megélt öregemberről, a 96 éves korában 2007-ben elhunyt Schwarcz Sándorról. Schwarcz hét munkaszolgálatos behívó és öt koncentrációs tábor után – kétszer fordították vissza a gázkamra kapujából – megfogadta: Életben maradásom esetén gyűlölködés és bosszúérzés nélkül kívánok élni. Segíteni a gyengéken és a rászorultakon.

Ígéretét megtartotta! Hatvankét éven át! Hittel, szenvedélyesen és szeretettel!

Hogyan mondd el fiadnak….? –  film

Rendezte: Radó Gyula

Idézet a Talmudból és idézet a filmből. Hogyan mondod el az elmondhatatlant, hogy mi történt 1944-ben? Hogyan mondod el, mennyire kínoz a hiány, kiirtott embertársaid és azok meg nem született gyermekeinek hiánya? Fejtő Ferenc mondja el, hogyan mondd el… Mindezt Szegeden, 2005-ben, Fejtő Ferenc kilencvenöt éves korában.

 

Szeptember 13. szombat, 19 órától

Karinthy, a Frici

Színdarab

 

A darab a Kohn család története Karinthy Frigyesig és egyben korrajz is. Történetek Budapestről Berlinen át Stockholmig. Történetek Karinthy feleségéről, ’Európa legszebb zsidó nőjéről’, Böhm Arankáról, aki Auschwitzban végezte.

Írta: Murányi Péter

Karinthy személyben: Székhelyi József

Rendezte: Székhelyi József

 

Szeptember 14., vasárnap, 15 órától

’Én nem vagyok magyar?’

 

Zsolnai Júlia személyes vallomása létezésről, kettős identitásról. Minderről fájdalommal, lírával és humorral beszél a magyar irodalom legjelesebb íróinak segítségével Adytól Karinthy Frigyesig, Örkénytől Esterházyig.

Közreműködik: Győrffy Gergely hegedűművész

Szerkesztette-rendezte: Zsolnai Gábor

 

Szeptember 14.. vasárnap, 19 órától

Istenhit Auschwitz után?

 

Ki ne tette volna fel a kérdést: hogyan lehet hinni Istenben, ha „megengedte” a holokauszt megtörténtét? Az előadás e kérdés három aspektusát vizsgálja:1. Azsidó történelemben valóban egyedi esemény-e a soá? 2. Milyen válaszokat adott a zsidó teológia arra a kérdésre, hogy hol volt Isten a holokausztban? 3. Hitt-e valóban Istenben az, aki a soá után elvesztette a hitét, és hisz-e az, aki épp a soá miatt talál rá a hitre?

Előadó:Balázs Gábor eszmetörténész

 

Szeptember 15., hétfő 19 órától

Én, Királyhegyi! – kabaré

„Ami sürgős, az ráér!”. Ez Királyhegyi legendás mondásainak egyike. Az 1900-ban született Királyhegyi Pál sok minden csinált, de elsősorban humorista volt 18 éves korától kezdve évtizedekig élt Amerikában, Hollywoodban forgatókönyvíró lett. Onnan aztán 1941-ben lóhalálában hazasietett, hogy „még elérje az utolsó auschwitzi gyorsot”. Elérte! Deportálták. Hazajött. Humorizált. Kitelepítették. Megint hazajött, és 1981-ben bekövetkezett halálálig mindezeken humorizált.

Írta: Kalmár Tibor

Szereplők:

Királyhegyi Pál: Székhelyi József, A partner: Kalmár Tibor, Lányok, asszonyok:  Nyerges Zsuzsa, Több szerepben: Beregi Péter.

Szeptember 16., kedd, 19 órától

Ki volt Sólyom Janka?

Letiltott dizőz, betiltott szerzők

Ki emlékszik ma Sólyom Janka dizőz-színésznőre, kora körülrajongott sztárjára? Ugye, senki? Pedig egykor a legnagyobb költők, Heltai, Szép Ernő, Radnóti és a többiek megzenésített verseit énekelte bombasikerrel. Később a zsidótörvények miatt nem léphetett már fel nagy színpadon esténként, legfeljebb délután, a Gerbeaud-ban énekelhetett.

És mi lett vele azután? Kivel volt kapcsolata és kivel nem? Ő volt-e valóbanJózsef Attilatitkos szeretője? Nyomozzunk!

Szereplők: Az ifjú rajongó: Hajdú László, A dizőz: Molnár Gyöngyi

Zeneszerző és zongorista: Nyitrai László, rendező: Czeizel Gábor

 

Szeptember 17., szerda. 19 órától

Spinoza és Rembrandt

Zenés játék

Spinoza és Rembrandt, a 17. századi Amszterdam két nagy alakja, ugyanazon a téren lakott. Rembrandt az érzelmek, Spinoza az értelem embere. Ugyanazon a napon mindkettőjükkel megrázó esemény történik: Spinozát kitagadják az amszterdami zsidó közösségből, Rembrandt ellen pedig csődeljárást indítanak. Mindkét esemény mögött olyan konfliktusok húzódnak meg, amelyekből ma is tanulhatunk. Vajon ki az úr a házban? A hűvös ész vagy a forró érzelem?

Szövegkönyv: Ann Silberberg – Sándor Anna

Zene: Henk Nieland

Rembrandt: Hábetler András – bariton, Spinoza: Derzsi György – tenor, Hendrikje: Herczenik Anna – szoprán

Zenei vezető: Cser Ádám, Rendező: Czeizel Gábor

 

Szeptember 18., csütörtök, 19 órától

Ungvári Tamás estje: Van-e a zsidóknak külön történelme?

 

Szeptember 19., péntek, 19 órától

Rosh Hashana Klezmer Koncert

David Klezmer Quintet és Klein Judit

Az együttes zenéjében a tradicionális zsidó zene és a 21. század zenei stílusa ötvöződik, s mindez humorba csomagolva.

A Quintet tagjai: Dávid József – klarinét, Kerek István –hegedű, brácsa, Rózsa István – tuba, trombita, Árkosi Péter – ütőhangszerek, Huszár Mihály – harmonika, Klein Judit – ének

Jegyár: koncert: 3000, koncert vacsorával: 7500 Ft.

 

Szeptember 20., szombat, 15 órától

Rézbánya Borban – film

Radnóti Miklós emlékére

Dokumentumfilm a szerbiai Bor rézbányáiba hurcolt mintegy 6000 magyar zsidó sorsáról, életéről, haláláról (Radnóti Miklós egy volt a hatezer közül). Radó Gyula filméjben hét bori munkaszolgálatos mondja el élete történetét.

 

Szeptember 20., szombat, 19 órától

Gettó-melódiák

Élet és halál. Szüntelen remény és végtelen magány. Éltek ott hősök, emberek, árvák. 70 éve történt, de ma is üzennek a gettóból – hangok, életek, sorsok, keserédes melódiák.

Jiddis dalok és sanzonok a gettóból.

Közreműködnek: Klein Judit – ének,Nagy Péter– klarinét, Neumark Zoltán – zongora

 

Szeptember 21., vasárnap, 15 órától

Légüres térben (53 perc)

Dokumentumfilm Nemes Lászlóról

rendező-operatőr: Solymos Tamás

 

„Nemes László légüres tere Kertész Imre sorstalansága”.

Az idén 94. születésnapját ünneplő Nemes László író-műfordító a 20. század politikai útveszői közt légüres térbe került. A trianoni békeszerződés előtti héten születik, a numerus clausus miatt emigrál, Haifában kezdi egyetemi tanulmányait, majd harcol az angol hadseregben Egyiptomban, Libanonban és Szíriában. Ír 24 könyvet, lefordít számos könyvet (pl. Eric Knight Légy hű magadhoz). Mindvégig felemeli szavát a faji megkülönböztetés ellen, és kiáll az alapvető emberi jogok, a szabadság és az önrendelkezés mellett. Még akkor is, amikor visszatérve Magyarországra, a hazai propagandaosztály merőben más magatartást várna el tőle…

 

Szeptember 21., vasárnap, 19 órától

Szenes Hanna – Anikó

Dokumentumfilm

Írta: Dénes Gábor, zene: Róth Péter, vágó: Ausch István, Mona Péter, fényképezte és rendezte: Dénes Gábor(Dega Filmstúdió)

Hanna, Izrael Állam nemzeti hőse ma már mítosz. Sorsa tisztességes országokban tananyag. De talán kevesen tudják róla, hogy Szenes Anikó néven, Budapesten született. Elegáns budai környezetben nevelkedett, polgári jólétben élt, amíg a zsidótörvények hatására megváltozott az élete. Palesztinába ment, mezőgazdaságot tanult, majd egy újonnan alakult kibucban dolgozott. Onnan bekerült az angol hadsereg különleges, titkos osztagába azzal a céllal, hogy Magyarországról segítse az angol repülőket és értesse meg a magyar zsidókkal, mi vár rájuk, ha nem tesznek semmit önmagukért. A küldetés nem sikerült. A magyar határ átlépése után elfogták, megkínozták, halálra ítélték, majd agyonlőtték. Írói munkásságát csak halála után fedezték fel.

 

Szeptember 22. hétfő 19 órától

Rose – monodráma

lásd: szeptember 8.

 

Szeptember 23., kedd, 19 órától

Talmud, Tóra és a többiek

Értelmiségi analfabétáknak

Mit tudott, mit gondolt az emberiség a bibliai időkben magáról? Milyen biológiai, pszichológiai ismeretei voltak? Milyen érzelmek uralták? Lehet-e életstratégiát kovácsolni a Tórából? Életfilozófiánk összeállításában segít-e a zsidó Biblia? Séta a héber Biblia körül.

Mai téma: Honfoglalás Kánaánban; Amikor Joshua megállítja a napot

Bibliai túravezető:Gábor György

Az analfabéta: Sándor Anna