Vajmi keveset tehetünk a távoli esőerdőkért, de a telefontöltő, a készenléti üzemmódban felejtett tévé, rádió, a nyitva hagyott hűtő ajtaja a kezünk ügyébe esik. A felesleges környezetpusztítás néhány mozdulattal, sok kicsi energiatakarékoskodással is mérsékelhető.

Példátlan az az iparági összefogás, amelynek köszönhetően a DÉMÁSZ, a GDF SUEZ, a FŐGÁZ, az ELMŰ-ÉMÁSZ, az E.ON és a TIGÁZ közös kampányban száll síkra az energiatakarékosság végett. Az együttműködést a Young and Partners hozta tető alá, hiszen nem csupán saját érdekünk az energia hatékony felhasználása, hanem erre kötelez Magyarország uniós tagsága is. 2020-ig szigorú előírásoknak kell megfelelniük a tagországoknak, a többi között segíteniük kell ügyfeleiket a további energiamegtakarítás elérésében.

Bár a felsorolt cégek elvben abban érdekeltek, hogy minél több energiát adjanak el, most mégis hajlandóak több mint 460 millió forintot áldozni arra, hogy takarékosságra intsék a fogyasztókat. A szolgáltatók közös kampányát a Magyar Energia Hivatal, illetve az Energiatudatos Fogyasztók Társadalmáért Egyesület is támogatja.

Csütörtökön látható először a tévécsatornákon az a reklámblokk, amelyben Erős Antónia hívja föl a lakosság figyelmét az energiamegtakarítás módozataira. Ha csupán áramtalanítjuk a készenléti üzemmódban hagyott készülékeket, kihúzzuk a konnektorból a telefontöltőt, évi mintegy tízezer forintot takaríthatunk így meg – hallhatjuk, láthatjuk.

Mint a mai sajtótájékoztatón is elhangzott, a fogyasztók gyakran kifogásolják, hogy „magas a számla”, ám azért keveset tesznek, hogy energiatakarékos készülékeket üzemeltessenek, és lekapcsolják a fölöslegesen égő izzókat. Nemcsak a népszerű hírolvasó hölgytől kaphatunk majd október elejéig ötleteket a takarékoskodáshoz, a racionális fogyasztási szokások kialakításához, hanem a kampány honlapja is segítségünkre lesz ebben. Aki rákattint a weboldalra, játék, illetve interaktív párbeszéd részese lehet. A kampányról a Facebook-on is tájékozódhatunk.

Horváth Péter, a Magyar Energia Hivatal elnöke a mai sajtóbeszélgetésen arra hívta föl a figyelmet, hogy bár a fizetendő díjakat központilag állapítják meg, a kiszámlázott végösszeget döntő mértékben mégis csak az elfogyasztott mennyiség határozza meg. „Ha valaki okosan, hatékonyan fogyasztja az energiát, látványosan mérsékelheti kiadásait” – fejtegette a szakember.

Az Európai Unió energiahatékonysági irányelvei között szerepel, hogy a tagállamok 2020-ig húsz százalékkal csökkentsék energiafelhasználásukat és ugyanennyivel mérsékeljék széndioxid-kibocsátásukat, illetve a megújuló energiaforrás részaránya érje el a húsz százalékot. Az energiahatékonyság javítása minden tagállam, így Magyarország számára is fontos eszköz a nemzeti célkitűzések teljesítéséhez, illetve a külső energiafüggőség és importszámla csökkentéséhez, belföldi munkahelyek teremtéséhez és a gazdasági növekedéshez. Az irányelvek végrehajtása ugyanakkor komoly terheket ró a magyar energiagazdaságra. Ha viszont jól használjuk ki a rendelkezésre álló mozgásteret, jól élünk a kínálkozó lehetőségekkel, akkor az ország javára fordíthatóak a követelmények. A nemrég elfogadott finanszírozási terv értelmében 2014-20 között mintegy 210 milliárd forintnyi összeg épülhet be Magyarországon az energiafelhasználást csökkentő beruházások megvalósítására.