Rekordszámú választási megfigyelő ellenőrzi a vasárnapi voksolást Szerbiában, ahol Aleksandar Vučić politikai táborának az egyetemisták támogatásával induló lista a legkomolyabb kihívója. A részvételi arány is rekordgyanús, délelőtt kétszer annyian mentek voklsolni, mint az elősző választáson. A választási versenyt a korrupcióellenes tiltakozások, a politikai megfélemlítéstől való félelem és a választás tisztaságával kapcsolatos viták kísérik. A szavazás kimenetele a több mint egy évtizede hatalmon lévő politikai rendszer jövőjét is befolyásolhatja.

Vasárnap előrehozott parlamenti választásokat tartanak Szerbiában. A szavazóhelyiségek reggel hét órakor nyitottak, és este nyolc óráig fogadják a választókat. A csaknem 6,45 millió választásra jogosult polgár 18 választási lista közül választhat. A politikai küzdelem azonban alapvetően két tábor között dőlhet el: az Aleksandar Vučićhoz kötődő kormánypárti erők és az egyetemisták támogatásával induló ellenzéki lista között.

A választás tétje jóval nagyobb a parlamenti mandátumok elosztásánál. A voksolás megmutathatja, hogy a 2024 végén kibontakozott, majd országos méretűvé terebélyesedett korrupcióellenes tiltakozási hullám képes-e választási erővé szerveződni, és valódi alternatívát kínálni a szerb politikát több mint egy évtizede meghatározó hatalommal szemben.

Rekordszámú megfigyelő a szavazóhelyiségekben

A választás előkészítését és lebonyolítását szokatlanul nagy figyelem kíséri. A Szerbiai Választási Bizottság adatai szerint 16 271 választási megfigyelő regisztrált a voksolás ellenőrzésére. Közöttük szerbiai civil szervezetek, valamint nemzetközi intézmények és szervezetek képviselői is vannak.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala, az ODIHR hosszabb távú megfigyelőkkel is jelen van az országban. A választás napján az EBESZ Parlamenti Közgyűlése, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és az Európai Parlament küldöttségei is bekapcsolódnak a megfigyelésbe.

A megfigyelők nem csupán a szavazás lebonyolítását és a voksok összeszámlálását vizsgálják. Figyelemmel kísérik a kampány feltételeit, a választói névjegyzék kezelését, a média működését, a kampányfinanszírozást és a választási jogorvoslatokat is.

A választás tisztaságával kapcsolatos aggodalmakat jelzi, hogy a nemzetközi megfigyelők mellett a szerbiai civil szervezetek is jelentős erőket mozgósítottak. A megfigyelők magas száma önmagában természetesen nem garantálja a szabályos választást, de megnehezítheti, hogy a szabálytalanságok észrevétlenek maradjanak.

A BALK magyar nyelvű balkáni hírportál beszámolója szerint a sajtó munkájának biztonsága is külön figyelmet kap. Szerb újságíró-szervezetek arra szólították fel a hatóságokat, hogy védjék meg a tudósítókat az esetleges fenyegetésektől, támadásoktól és a munkájuk akadályozásától.

Két tábor, kétféle választási esély

A kampányt megelőző közvélemény-kutatások nem adtak egyértelmű választ arra, melyik politikai oldal várhatja előnyből a választást.

A kormányhoz közel álló Faktor plus intézet szeptemberi felmérésében a Vučić politikai táborához tartozó Egyesült Szerbia lista 48,6 százalékon, az egyetemisták támogatásával induló lista pedig 37,1 százalékon állt.

Ezzel szemben az Új Szerb Politikai Gondolat, az NSPM október elejéig végzett kutatása már az egyetemista listát mérte előrébb: 44,5 százalékos támogatottságot mutatott ki számára, míg a kormánypárti listát 42,7 százalékra becsülte.

A két felmérés eltérő időpontban és eltérő intézményi háttérrel készült. Ezért egyikből sem lehet biztos következtetést levonni a tényleges választási eredményre.

A bizonytalanságot tovább növeli, hogy a választás kimenetelét a részvétel, a kisebb pártok teljesítménye és a parlamenti küszöb körüli verseny is befolyásolhatja. A szerb parlamentbe jutáshoz az országos listák számára általában háromszázalékos eredmény szükséges, míg a nemzeti kisebbségi listákra külön szabályok vonatkoznak.

A Szerbiai Szocialista Párt, Ivica Dačić pártja és az ellenzéki Európai Szerbia szereplése ezért a kormányalakítás szempontjából is jelentős lehet. Szoros eredmény esetén a kisebb parlamenti erők, köztük a Vajdasági Magyar Szövetség, a mérleg nyelvévé válhatnak.

A tiltakozásokból választási kihívás lett

Az egyetemisták politikai előretörésének hátterében a 2024 novemberében Újvidéken történt vasútállomási tragédia áll. Az állomás előtetőjének összeomlása 16 ember életét követelte. A katasztrófa után kibontakozó tiltakozásokban a demonstrálók a felelősség megállapítását, az átláthatóságot és a korrupció felszámolását követelték.

A diákmegmozdulások idővel országos kormányellenes mozgalommá szélesedtek. A tiltakozók szerint a tragédia nem elszigetelt baleset, hanem a közintézmények működésével, a közbeszerzésekkel és a politikai felelősségre vonás hiányával kapcsolatos mélyebb problémák tünete.

A mozgalom most a parlamenti választáson próbálja politikai eredményre váltani az utcai mozgósítás erejét. A diákok által támogatott lista ugyanakkor nem egyszerűen egyetemistákból áll: különböző szakmák képviselői, szakértők, művészek és más közéleti szereplők is részt vesznek benne.

A kampány utolsó nagy belgrádi rendezvényén, október 22-én a beszámolók szerint hatalmas tömeg gyűlt össze a Slavija téren és a környező utcákban. A demonstráció azt jelezte, hogy a mozgalom jelentős társadalmi támogatottságot tudott mozgósítani.

Aleksandar Vučić ezzel szemben azzal érvel, hogy a kormány politikája stabilitást, gazdasági fejlődést és beruházásokat biztosított az országnak. Kampányában magasabb nyugdíjakat, közszolgálati béreket, egészségügyi beruházásokat és a fiatal családok támogatását is ígérte.

A választás egyik központi kérdése így az, hogy a gazdasági és infrastrukturális fejlesztésekre építő kormányzati üzenet vagy a korrupcióellenes, intézményi megújulást követelő mozgalom tud-e több választót maga mellé állítani.

A választási tisztaság már a kampányban vitatéma lett

A voksolást komoly bizalmi válság előzi meg. A Szabad Európa Rádió balkáni szolgálatának október 23-i beszámolója mintegy félmillió olyan választópolgárt említett, akinek a regisztrációjánál nem szerepelt teljes lakcím. Ez aggodalmakat keltett a választói névjegyzék megbízhatóságával kapcsolatban.

A 2023-as parlamenti választások után szintén viták alakultak ki a választás tisztaságáról. Nemzetközi megfigyelők akkor szabálytalanságokról, köztük a szavazók szervezett szállításáról és a választók megfélemlítéséről számoltak be.

Az ellenzék és a civil szervezetek most attól tartanak, hogy a politikai nyomásgyakorlás, a média egyenlőtlen hozzáférhetősége és a választási adminisztrációval kapcsolatos viták a mostani eredmény hitelességét is veszélyeztethetik. A hatalom ugyanakkor vitatja az ellene megfogalmazott vádakat.

A választás előtti napokban a sajtó és az aktivisták biztonságával kapcsolatos aggodalmak is erősödtek. A nemzetközi sajtó beszámolói fenyegetéseket, támadásokat és a megfigyeléstől való félelmet említettek. Mindez különös jelentőséget ad a független megfigyelők és a helyszínen dolgozó újságírók munkájának.

Több mint százezer külföldön élő szerb is szavazhat

A választás egyik figyelemre méltó sajátossága a külföldön szavazás iránti érdeklődés növekedése. A választási bizottság korábban közzétett adatai szerint 102 147 szerb állampolgár regisztrált külföldi szavazásra. A 2023-as parlamenti választáson még csak 39 270-en jelentkeztek erre.

A külföldön szavazók 37 országban, összesen 93 szavazóhelyiségben adhatták le voksukat. A regisztrációk számának jelentős növekedése azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy valamennyi érintett részt is vesz a választáson.

A BALK beszámolója szerint összesen 8392 szavazóhelyiséget alakítottak ki Szerbiában, a szavazólapok pedig 29 nyelvi változatban készültek el. Ez utóbbi a többnemzetiségű Vajdaságban különösen fontos, ahol több kisebbségi nyelv is hivatalos használatban van.

Magyarországi választási megfigyelők is részt vesznek a vasárnapi szerbiai parlamenti választások ellenőrzésében. A DE! Akcióközösség mintegy hetven aktivistája már megérkezett Vajdaságba, ahol a helyi segítőkkel együtt tizenkét mobilcsapatot állítanak fel. A magyar megfigyelők nem egy-egy szavazóhelyiségben akarnak egész nap üldögélni: oda mennek, ahol valamilyen rendellenesség gyanúja merül fel. A módszert a magyarországi választásokon próbálták ki, és most Szerbiában is a nyilvánosság visszatartó erejére építenek.

Este kiderülhet, merre fordul Szerbia

A választás eredményét nem csupán az dönti el, hogy a két nagy politikai tábor közül melyik szerez több szavazatot. A részvétel, a kisebb pártok eredménye és a parlamenti többség kialakításának lehetősége egyaránt meghatározó lesz.

A szavazóhelyiségek este nyolc órakor zárnak. A BALK előzetes menetrendje szerint a párhuzamos szavazatszámlálás első becslései este fél tíz és tíz óra között érkezhetnek. A végleges hivatalos eredmények megállapítása ennél hosszabb időt vehet igénybe.

Az ODIHR október 26-án, hétfőn teszi közzé a választásról szóló előzetes megállapításait. Ezek nemcsak a voksolás lebonyolításáról, hanem a teljes választási folyamatról, a kampány feltételeiről és az alapvető demokratikus szabadságjogok érvényesüléséről is képet adhatnak.

A legfontosabb kérdés azonban már ma este az lesz: sikerül-e Vučićnak megőriznie politikai fölényét, vagy az egyetemisták mozgalma olyan választási eredményt ér el, amely új korszakot nyithat Szerbiában. A szavazás eredménye önmagában még nem feltétlenül jelenti a politikai rendszer azonnali átalakulását. Egy szoros verseny után a kormányalakítás, a parlamenti együttműködés és az esetleges választási jogviták is meghatározóvá válhatnak. Szerbia számára ezért nemcsak a győztes személye, hanem a választás hitelessége és az eredmény társadalmi elfogadottsága is kulcsfontosságú.

https://balk.hu/2026/10/24/szerbiai-valasztasok-valasztasi-megfigyelok

A képen Vucic elnök és Dodik a boszniai szerb köztársaság vezetője