Telefon-nyomkövető karanténban

A kormány 181/2020. (V. 4.) számú rendelete lehetővé teszi, hogy elektronikus úton ellenőrizzék a hatósági házi karantén szabályainak megtartását, illetve módosítja a járványügyi szabályszegésre vonatkozó eljárást is – írja a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében dr. Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője.

A legnagyobb probléma, hogy a rendelet állításával szemben az elektronikus ellenőrzés valójában nem önkéntes, hátrányosabb helyzetbe hozhat bizonyos csoportokat, indokolatlanul hosszú ideig kezelnek majd a hatóságok különleges adatokat, illetve egy kevésbé érvényesülnek majd a büntetőjogi garanciák a járványügyi szabályszegések esetében.

Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vonatkozásában elrendelt hatósági házi karantén elektronikus ellenőrzéséről szóló 181/2020. (V. 4.) kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a rendőrség elektronikus úton ellenőrizze, hogy a házi karanténban lévő cselekvőképes nagykorú magyar állampolgár megtartja-e a karantén szabályait, vagyis nem hagyta el a kijelölt helyet.

Erre a célra vélhetően egy okoseszközre (elsősorban okostelefonra) telepített szoftver szolgál, amely tájékoztatja a rendőrséget az illető helyzetéről (vagyis a szoftver gyűjti és megosztja a helyadatokat a rendőrséggel), amely aztán ezt az adatot összevetheti a házi karantén földrajzi helyével.

A rendelet szerint az illető köteles lesz a „rendőrség által előírt műveletet” is elvégezni, amelynek pontos részletei ugyan nem derülnek ki a rendeletből, de mivel a jogszabály feljogosítja a rendőrséget az illető arcképmásának kezelésére, illetve arcképének összevetésére a nyilvántartásokban szereplő arcképével, így valószínűsíthető, hogy a rendőrség azt fogja kérni, hogy az illető egy feltöltött arcképpel (szelfi) igazolja, hogy valóban nála van a telefon. A rendőrség a szabályok megtartását elsősorban elektronikus úton, de ha kell, személyesen is ellenőrizheti. Ez a rendszer nagyon hasonlít a nemrégiben Lengyelországban bevezetett Home Quarantine nevű alkalmazásra, amellyel kapcsolatban több adatvédelmi aggály is felvetődött.

A rendelet azokra vonatkozik, akik esetében házi karantént rendeltek el (már a rendelet hatályba lépése előtt is), és elvileg önként vállalják, hogy telepítik és használják a szoftvert. Jelenleg nagyjából 10 500 ember van Magyarországon hatósági házi karanténban.

Nem tudható, hogy a szoftver pontosan hogyan működik (erre vonatkozóan egyelőre nincsen elérhető nyilvános információ), de elvileg gyakorlatilag bármikor ránézhetnek arra, hol van az illető. A rendelet annyit mond, hogy az ellenőrzés nem járhat az érintett magánéletének szükségtelen megzavarásával, és este 10 és reggel 6 között nem lehet indokolatlanul megzavarni a pihenést. Személyesen akkor ellenőrizhetnek, ha az illető nem használja a szoftvert, vagy ha a rendőrség azt gyanítja, hogy kijátssza az ellenőrzést.

A kihirdetését követő harmadik napon, vagyis ma (május 7-én) lép hatályba, és a veszélyhelyzet végéig (vagyis ameddig a kormány véget nem vet annak) hatályban is marad. A szoftvert egyébként a karantén megszűnése után az érintett törölheti a telefonjáról, és a rendőrség sem ellenőrzi a továbbiakban. Azonban a rendőrség és a járványügyi hatóság az általa tárolt adatokat (arcképmás, helyadatok, egészségügyi adatok) további 60 napig kezeli.

Bár a rendelet szerint a szoftver telepítése és használata önkéntes, de ez álláspontunk szerint csak látszólagos, a valóságban szankcionálják azokat, akik nem hajlandóak az elektronikus megfigyelésbe beleegyezni. Először is, ha valaki nem akarja telepíteni a szoftvert, akkor fokozottabb rendőri ellenőrzésre számíthat, mint az, aki beleegyezik. Ráadásul, ha ilyenkor szegi meg a házi karantén szabályait, akkor 5000–500 000 forintig terjedhet a pénzbírság, a rendőrség pedig nem alkalmazhat a bírság helyett csupán szóbeli figyelmeztetést. Ezzel szemben, ha valaki hozzájárul az elektronikus ellenőrzéshez, de valamilyen ok miatt elmulasztja telepíteni vagy használni a szoftvert, szabálysértést követ el, 3000–300 000 forintig terjedő pénzbírságra számíthat, és a rendőrségnek lehetősége van szóban is figyelmeztetni.

Vagyis egyértelműen „kedvezőbb” lesz az elektronikus ellenőrzést választani, ami viszont aláássa az önkéntességet. Felvetődik az is, hogy a rendelet hátrányosabban érintheti azokat, akiknek nincs az elektronikus ellenőrzést lehetővé eszközük, ezzel pedig indokolatlanul különböztet meg például vagyoni helyzet alapján, hiszen az ő esetükben  csak a fokozottabb ellenőrzés marad az egyedüli opció.

Véleményünk szerint nem tekinthető teljesen önkéntesnek az a rendszer, amely előnyökhöz (kevesebb ellenőrzés, kevesebb pénzbírság) és egyértelmű hátrányokhoz (fokozott ellenőrzés, nagyobb pénzbírság) köti az elektronikus ellenőrzésbe való beleegyezést vagy annak elutasítását.

Jelenleg a járványügyi szabályszegés, például a járványügyi ellenőrzés szabályainak megsértése bűncselekménynek számít, amely elzárással is büntethető. A kormányrendelet szabályai szerint:

ha a járványügyi szabályszegést a koronavírussal összefüggésben követik el, már nem bűncselekménynek, hanem szabálysértésnek minősül. Látszólag enyhébb tehát a magatartás megítélése, viszont fontos változás, hogy emiatt az ügyben nem érvényesülnek a büntetőeljárásra vonatkozó garanciák sem. A szabálysértés miatti pénzbírság pedig az új szabályok eredményeképpen 150 000 forintról 500 000 forintra emelkedik, vagyis a megemelt összegű bírságokat egy jogi garanciákkal kevésbé védett eljárásban fogják majd kiszabni.

Fontos változás, hogy az ellenőrzés szabályainak megsértéséért helyszíni bírság is alkalmazható lesz. Ha valaki a rendőr intézkedésekor elismeri a szabálysértés elkövetését, később bíróság előtt nem élhet jogorvoslattal.

Ha valaki nem ismeri el a szabálysértés elkövetését, akkor – az általános szabályoktól eltérően – most nem lesz lehetősége szóbeli meghallgatáson ismertetni az álláspontját akkor, ha nem érhető el telekommunikációs eszköz a rendőrségnél.