A svéd–magyar innovációs fórum támogatói az Electrolux, az Ericsson, a SAAB, a Sigma Kudos, a Metropol, valamint az ABB svéd cégek magyarországi leányvállalatai. A fórumon négy kiemelt témát vitattak meg a résztvevők: az innováció, a kutatás és fejlesztés számára vonzó befektetői környezet kialakítása; a nagy növekedési potenciállal rendelkező, újonnan alakuló (start-up) cégek szerepe; továbbá: miként járul hozzá mindennapjainkhoz az innováció, valamint az oktatás szerepe a K+F-ben.
A svéd és magyar vezető szakemberek megerősítették: az innováció lehet Európa, az európai országok egyik kitörési pontja. Svéd- és Magyarországon egyaránt a K+F+I stratégia megalkotásán és a hozzá kapcsolódó legfontosabb intézkedések megtervezésén dolgoznak a kormányzati illetékesek. (A magyar államtitkár köszöntő beszédében bejelentette: a kormány a hónap végén társadalmi vitára bocsátja innovációs stratégiáját.) Megkerülhetetlenné vált a kutatás, a fejlesztés iránt elkötelezett vállalatok és az innováció-barát befektetői környezet megteremtésére törekvő állam párbeszéde, hiszen a tét az európai országok versenyképessége és fejlődésük fenntarthatósága. A készülő nemzeti stratégiákban várhatóan kiemelten kezelik a gyorsan növekvő és sorsdöntő K+F tevékenységet végző start-up vállalkozásokat, felkarolva a tudás alapú fejlesztések ügyét, különös figyelmet fordítva az innovációt támogató szabályozói környezet kialakítására. Az innovációs tevékenység új üzleti lehetőségeket teremt a vállalatoknak, nemzetgazdasági szinten pedig lehetővé teszi új munkahelyek létrejöttét és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését.
Mind nyilvánvalóbb: a gazdaság versenyképességének erősítése kizárólag a tudásra és a jövő nemzedékek hatékony képzésére alapozva valósítható meg. Így a tudás társadalmában szorosan kapcsolódik egymáshoz az oktatás, a kutatás és fejlesztés. Mindkettő központi szerepet játszik az újítást és megújulást támogató környezet létrehozásában, amely kellő állami szerepvállalás és jogszabályi háttér mellett hatékonyan segíti a nemzetgazdaságok és Európa versenyképesebbé válását.
A Magyarországra települt svéd vállalatok meghatározó szerepet játszanak a hazai K+F+I rendszerben. A tapasztalatok szerint a multinacionális nagyvállalatokat sem lehet kizárólag az olcsó munkaerővel, valamint az adórendszer és az infrastruktúra elemeivel Magyarországon tartani. A nemzetközi versenyben a sikert a kiválóan képzett magyar munkaerő szavatolja. Ehhez olyan magas szintű képzés szükséges, amely messzemenően igazodik e cégek jövőbeli igényeihez, és amely – összekapcsolva a vállalati igényeket is szolgáló kutatás-fejlesztéssel – lehetőséget ad K+F tevékenységük magyarországi bővítésére.
A svéd–magyar innovációs fórum diáknappal és a svéd innovációkra összpontosító fotópályázattal is kiegészül, amelynek célja, hogy bemutassa Svédországot és vezető svéd cégek innovációs megoldásait a legújabb fejlesztések iránt érdeklődő hallgatóknak.
A fórum megrendezésében kulcsszerepet játszottak a Svéd Királyság Magyarországi Nagykövetsége, a Svéd Kereskedelmi Kirendeltség, valamint vezető svéd vállalatok. Az Ericsson újszerű megoldásaival élen jár a mobil- és vezetékes szélessávú internetes kommunikáció jövőjének alakításában. A hálózatba kapcsolt társadalom kialakulását olyan hatékony, valós idejű technológiákkal támogatja, amelyek segítenek, hogy szabadabban tanuljunk, dolgozzunk és éljük életünket a világ minden fenntartható társadalmában.
Az Electroluxnál a termékfejlesztések a fogyasztói igények alapján történnek. Arról, hogy az új fejlesztések a lehető legrövidebb időn belül eljuthassanak a vásárlókhoz, az „innovációs háromszög” gondoskodik; ez a K+F, a formatervezési és a marketing-részleg folyamatos és szoros együttműködése a terméktervezési folyamatban.
A SAAB mind a védelmi, mind a polgári piaci ágazatban elkötelezett az innováció iránt, és nyitott az újdonságokra. Fejlesztési potenciálja révén biztonságosabbá teszi felhasználói életét. Ezen a címen pompás rövidfilmet láthatnak a sokat vitatott Gripenekről. Pompás és izgalmas felvételek sorozata!
A Sigma Kudos termékinformációs megoldásainak fő szempontja a használhatóság. Dokumentáció- és információ-kezelési rendszerei meggyorsítják az újabb technológiák telepítését, olcsóbbá teszik szervizelésüket és egyszerűbbé bővítésüket.
A Metropol a legnagyobb példányszámú országos napilapként fontosnak tartja, hogy folyamatosan tájékoztassa olvasóit a legújabb innovatív tervekről és fejlesztésekről, sőt az idén ősszel saját start-up pályázatot írt ki, hogy így segítse a társadalom számára hasznos újítások, ötletek felszínre kerülését és megvalósítását.
Az ABB a világ vezető mérnöki vállalataként számos újszerű fejlesztés úttörője az energetika és automatizálás területén. Az emisszió nélküli közlekedés elterjesztése végett elsőként telepített Magyarországon ultragyors elektromosautó-töltőállomást.
A svéd–magyar innovációs fórum alkalmából bemutatták az Ericsson világújdonságát, a „Connected Me-t”, amely az emberi testen keresztül képes információt továbbítani. Az újdonságról az Infovilág is beszámolt, tessék kattintani! Videó is készült a Connected Me-ről, íme.
Charlotte Karlsson, az Ericsson Magyarország vezérigazgató-helyettese, a vállalat kutatási, fejlesztési központjának vezetője a rendezvény „Az oktatás szerepe a kutatás-fejlesztésben” című részében hangsúlyozta:
„Az Ericssonnál az innováció a szenvedélyünk, a vállalati kultúra fontos eleme. Ez tesz minket versenyképessé, ez az, ami kulcsfontosságú a jövőbeni üzleti sikereink szempontjából. Az oktatás–alapkutatás–alkalmazott kutatás–ipari megvalósítás láncolata példaértékűen valósul meg az Ericsson Magyarország innovációs tevékenységében. A tudás és kompetencia együttes jelenléte arra ösztönzött minket, hogy szoros kapcsolatot építsünk ki egyetemekkel és oktatási központokkal. Számos példa van arra, hogy egy egyetemen indult kutatásból Ericsson termék vagy szolgáltatás született.”
Az Ericsson Magyarország egyike a hazai távközlési iparág legnagyobb munkaadóinak; 1700 alkalmazottjából a távközlési és informatikai kutatás, szoftver- és hardverfejlesztés területén dolgozó 1200 kutató és mérnök. A világcég magyarországi leányvállalata elkötelezett a hazai oktatás fejlesztése mellett. Kiemelt feladatának tekinti a tudomány nemzetközi kapcsolatainak erősítését, a hazai kutatás és felsőoktatás nemzetközi integrációját, a középiskolai és egyetemi képzés támogatását. Korszerű és tudományosan is időszerű témákban folytat többoldalú együttműködést budapesti és vidéki felsőoktatási intézményekkel (BME, ELTE). Ma már az Ericssonnal kapcsolatos témakörök az egyetemi tananyag szerves részét képezik.
A múlt 20 év alatt négy technológiai kutatólaboratórium jött létre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME), valamint az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karán:
1992: Nagysebességű Hálózatok Laboratóriuma, BME
2000: Kommunikációs Hálózatok Laboratórium, ELTE
2008: Komplex Hardver Laboratórium, BME
2011: Szoftvertechnológia Laboratórium, ELTE
Az Ericsson Magyarország és a hazai egyetemek közötti együttműködés példája kíván lenni a modern műszaki felsőoktatás támogatása iránt elkötelezett cég és a 21. század ipari és piaci kihívásai felé nyitott, a nemzetközi irányzatokat ismerő és irántuk érzékeny felsőoktatási intézmény kapcsolatának.
A százéves szakmai tapasztalattal és számos előremutató találmánnyal rendelkező Electrolux saját működésének, illetve legfontosabb innovációs alapelveinek bemutatásával járult hozzá a fórumon a tudásmegosztáshoz. Jan Brockmann, az Electrolux AB Global Operations technológiai igazgatója azt mutatta be, hogy mindennapi életünkben milyen szerepet játszik az innováció, hogyan jelenik meg a gyakorlatban, s hogyan könnyíthetik meg a hétköznapjainkat az innovatív háztartási készülékek. Takács János, az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója pedig az innováció és a kutatás, fejlesztés számára vonzó befektetői környezet kialakításáról szóló kerekasztal-beszélgetésen osztotta meg tapasztalatait a résztvevőkkel.
Az Electroluxnál a termékfejlesztések az előzetesen felmért fogyasztói igények és elvárások alapján történnek. Arról, hogy az új fejlesztések minél hamarabb eljuthassanak vásárlókhoz, az innovációs háromszög gondoskodik, amely a kutatási-fejlesztési, a formatervezési és a marketingrészleg folyamatos és szoros együttműködésében testesül meg a terméktervezési folyamat közben. Az innovációs háromszög részeként a vállalat felállította magával szemben a „70 százalékos szabályt”, amelynek értelmében egy új termék egészen addig nem gyártgató, amíg a piackutatásokban részt vevők 70 százaléka nem találja azt vonzóbbnak a piacon lévő többi terméknél.
A vásárlói preferenciák mérésére a vállalat regionális hálózatot alakított ki, melyhez a csoport minden termelési egysége csatlakozott. A határokon átívelő együttműködés kiváló példája az az új központ, amelyben ötvözik a professzionális üzletágban szerzett tapasztalatokat a fogyasztói igényekkel. Az Electrolux magyarországi gyáregységeiben szintén kiválóan fölkészült fejlesztői csoportok működnek. A jászberényi porszívógyár kutatási, fejlesztési részlegén jelenleg 45 szakember dolgozik, a nyíregyházi és jászberényi hűtőszekrény- és fagyasztóláda-gyárban további hatvanan foglalkoznak a termékfejlesztéssel.
A jászberényi porszívógyárban már eddig is sok olyan újszerű termékeket gyártottak, amely példának számít a padlóápolásban. A világ egyik legcsendesebb porszívója, az UltraSilencer, a többszörös teszt győztes UltraOne és az újrahasznosított műanyagból készült, környezetbarát modellek is Jászberényben készülnek. Az idén szintén a hazai gyár szállítja a vezeték nélküli, nagy szívóteljesítményű UltraPower kézi porszívót, valamint az UltraOne Minit, amelynek porfelszedő képessége és szívóereje nemcsak méretéhez, hanem más porszívókéhoz képest is kiváló. Jövőre további fejlesztések várhatók, a többi között a csendes és a zöld modellek, valamint a kézi porszívók területén.
A porszívógyár mellett a hűtőszekrény- és fagyasztóláda-gyárban is folytatódnak a fejlesztések, s a következő években várhatóan több új modell gyártása is megkezdődik a hazai üzemekben.
Az Electrolux innovatív tevékenységét számos díjjal jutalmazták itthon és külföldön egyaránt. A vállalat új termékeit évről évre a legrangosabb formatervezési díjakkal tüntetik ki, beleértve a red dot és az iF-díjakat. Hazánkban legutóbb áprilisban részesült elismerésben az Electrolux Lehel Kft., amikor a Magyar Innovációs Nagydíj zsűrije kiemelt elismerésben részesítette a beépített tollseprűs porszívók megtervezéséért.
Bildt: a sikeres innovációhoz erős EU, egységes piac, szabad társadalom és jogállamiság kell
(MTI, 13,10) A sikeres innovációs politikához erős Európai Unióra, erős egységes piacra, illetve a szabad társadalom és a jogállamiság melletti elkötelezettségre van szükség: ekkor érvényesül ugyanis a társadalom kreativitása és innovációs képessége – mondta Carl Bildt, Svédország külügyminisztere a budapesti svéd-magyar innovációs fórumon tartott mai előadásában.
A politikus hangsúlyozta: az államoknak olyan társadalmi és gazdasági kereteket kell létrehozniuk, amelyek lehetővé teszik, hogy az innovációból üzletet csináljanak az emberek. Mint mondta, Európában sokszor hiányzik az a kis- és középvállalati kultúra, amellyel az Egyesült Államokban gyorsabban tudják üzleti sikerré alakítani az innovációt.
Carl Bildt beszédében annak fontosságát is hangsúlyozta, hogy kockázatvállalásra kész tőkepiac működjön, amely támogatja az innovációt.
A külügyminiszter elmondta: a svéd gazdasági siker mögött az első számú tényező, hogy két évszázadnyi béke és szabadság van a hátuk mögött, és ez idő alatt az egyik legszabadabb társadalommá vált Svédország. Úgy fogalmazott: „ami nekünk két évszázada van, az itt csak két évtizede létezik, s ezt figyelembe kell venni”. De él a remény és a magabiztosság üzenete, hiszen Magyarország és Svédország is kreatív és innovatív ország – tette hozzá.
A svéd kormány intézkedéseit ismertetve elmondta: az új kormány 50 százalékkal növelte a kutatás-fejlesztésre szánt költségvetési forrásokat. Mint mondta, az Európai Unió célul tűzte ki, hogy a GDP-arányos K+F költést 3 százalékra növelje a jelenlegi 2 százalékról. Svédországban ez az arány jelenleg 4 százalék.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „a költekezés nem elég, okosan kell költeni”. Carl Bildt arra hívta fel a figyelmet, hogy a svéd Ericsson a legnagyobb K+F foglalkoztató Magyarországon, ami jelzi, hogy további együttműködésre van lehetőség a két ország között.
