A Duna House Hitel Centrum szerint az új otthonteremtési kamattámogatás elindított ugyan egy mérsékelt érdeklődési hullámot, csakhogy egyik feltétele sokakat visszariaszt, ráadásul a hitelt kibocsátó pénzintézetek sem tudnak rá megoldást.

Erről van szó:

5. § (1) Otthonteremtési kamattámogatás igényelhető

c) e rendelet hatálybalépését követően megkötött adásvételi szerződés alapján olyan, legalább komfortos, használtlakás vásárlására, melynek eladója e lakás helyett az eladástól számított 12 hónapon belül másik lakást kíván vásárolni és ezt legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja…

A jogalkotó szándéka érthető és támogatandó, hiszen ha minden jelzáloghiteles adásvétel mellé egy másik, jövőbeni tranzakció párosul, az gerjeszti az ingatlanpiacot és nem utolsó sorban illetékbevétel az államnak.

Az érintett pénzintézetek egyelőre kérik az eladó nyilatkozatát, hogy törvényi kötelezettségüknek eleget tehessenek, de azt egyelőre ők sem tudják, hogy mit kezdjenek vele. Fura a helyzet: a bank ugyanis nem áll jogi viszonyban az eladóval, így ellenőrizni sem tudja, hogy a vállalás 12 hónapon belül megtörtént-e. Erre egyedül a NAV lehet jogosult, ha valahol megjelenik a rendszerében ez az eladás, így számon kérhetővé válik a másik lakás vásárlása.

A Duna House Hitel Centrumának ügyvédje ekként fogalmazta meg jogi állásfoglalását

A jogalkotó nem azt mondja, hogy az eladónak meg is kell vennie 12 hónapon belül az új lakást, hanem azt, hogy az eladás pillanatában valós és okiratba foglalt vásárlási szándékkal kell rendelkeznie. A bankoknak tehát az a dolga, hogy a jogszabály által megkívánt teljes bizonyító erejű magánokiratot bekérjék és őrizzék.

Ha végül az eladó nem vesz 12 hónapon belül másik lakást, és ez kiderül az adóhatóság számára, akkor nyilván ellenőrizheti, hogy az okiratba foglalt szándék valóban fennállt-e. Pl. behívhatja és nyilatkoztathatja az eladót, hogy milyen okból hiúsult meg a vétel, milyen lépéseket tett a vételért, hány lakást nézett meg, megvan-e még a vételhez szükséges pénz stb.

Ha az eset körülményei alapján azt állapítja meg a hatóság, hogy az eladó valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, akkor helye van a támogatás (9) bek. szerinti visszakövetelésének, akár büntető-feljelentésnek is, mert ez adócsalásnak minősül.

 

Idézet:

(9) Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy az otthonteremtési kamattámogatás igénybevétele jogosulatlan, vagy a támogatott személy nem a tőle elvárható gondossággal járt el, és ezáltal érdekkörében felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan, akkor a támogatott személy lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság – jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén – előírja az igénybe vett otthonteremtési kamattámogatás az igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelt összegének visszatérítését.

 

Összegezve: a jogszabály alapján azért bizonyosan nem vonható felelőssége sem a vevő sem a folyósító pénzügyi szervezet, ha az eladó mégsem vesz 12 hónapon belül lakást. Ha azonban már a nyilatkozat megtételekor sem volt valós vételi szándéka, akkor a támogatás visszavonható. E tekintetben a bizonyítási teher az adóhatóságot terheli.