A szervezet – mint ez honlapján olvasható – azért jött létre, mert úgy látja: több európai országban, köztük Magyarországon romlanak a média körülményei, mivel politikai erők közvetlenül próbálják befolyásolni és irányítani. Más országokban – főként az Egyesült Királyságban – pedig hasonló a helyzet, ám ott a politika szereplőinél nagyobb egyes gazdasági csoportok – mint Rupert Murdoch médiabirodalmának – befolyásoló ereje. A kezdeményezés indítói a harmadik problémakörnek azt tartják, ha túl nagy gazdasági, politikai és médiára vonatkozó érdekeltség összpontosul egy ember kezében; mint Olaszországban, Bulgáriában vagy Romániában.

Mindezek miatt – áll a civil szerveződés közleményében – nő a korrupció, az egyéni és politikai érdekek fontosabbá válnak, mint a közjó, a kisebbségek pedig marginalizálódnak. „A médiapluralizmus és a sajtószabadság értékcsökkenése a legnagyobb veszély, ami a demokráciát fenyegeti” – hangsúlyozzák a kampány kezdeményezői. 

Az EIMP aktivistái úgy látják, az Európai Unió mindeddig elmulasztotta megtenni a kellően szigorú lépéseket, tovább erősítve az egyes országok törvényhozásában is tetten érhető káros folyamatokat. „Az egész Európára kiterjedő civil közösségi kezdeményezés, amely kikényszeríthetné az európai intézmények erősebb részvételét a médiapluralizmus és -függetlenség védelmében, már régóta időszerű volt” – indokolja a közlemény a csaknem száz szervezetet összehívó EIMP létrejöttét.

Az EIMP a közlemény szerint nem csak érdekszövetség, de azzal a szándékkal jött létre, hogy konkrét változtatásokat érjen el az európai törvényhozásban és médiagyakorlatban; ehhez legalább egymillió uniós állampolgár támogatását szeretnék megszerezni. A szervezet a következő kérésékkel fordulna az Európai Bizottsághoz: 

– hatékony törvényi szabályozást annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a média- és a marketing-szektorban a tulajdonlás koncentrálódása; 

– a felügyelőszervek függetlenségének garanciáit a politikai erőktől; 

– az összeférhetetlenség definiálását annak érdekében, hogy médiamogulok ne válhassanak komoly politikai tényezőkké; 

– európai médiafelügyelet a tagállamokban, a média függetlenségének védelmét.

Az EIMP elsődleges célja az EU-s állampolgárok mobilizálása, hogy ha az államok vagy az EU vezetése ezt nem is teszi meg, a civilek kiálljanak az alapjogaik védelméért. Ahhoz pedig, hogy uniós szinten is láthatóvá váljanak, és beavatkozhassanak a törvényhozásba, egymillió aláírásra van szükségük.

Csatlakozni az aláírókhoz ezen az oldalon lehet, mindössze az aláíró nevét, e-mail-címét és országát kell megadni.

Mérték Médiaelemző Műhely: 2010 óta csökkent a sajtószabadság

Az újságírók szerint 10-ből 4,8, a lakosság szerint 4,6 pontosra értékelték a magyarországi sajtószabadság érvényesülését a Mérték Médiaelemző Műhely elemzése szerint, amely a 2010-ben kialakított médiaszabályozás következményeit kívánta feltárni. Az eredmények szerint a médiamenedzserek 96 százaléka gondolja úgy, hogy a magyar nyilvánosságban vannak elhallgatott, tabuként kezelt témák.

A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben kialakított médiaszabályozás következményeit, valamint hogy felmérje a szabályozás rendszerszintű megváltoztatásának hazai sajtószabadságra gyakorolt hatását. Kutatásuk során újságírókat és médiamenedzsereket kérdeztek meg, illetve egy országos reprezentatív minta keretében a lakosság sajtószabadságról alkotott véleményét mérték fel.

A sajtószabadság érvényesülését egytől tízes skálán mérték, a médiamenedzserek közepesnél valamivel jobbra, 5,4-re, az újságírók közepesnél valamivel rosszabbra, 4,8-ra értékelték a helyzetet. A lakosság adta a legrosszabb osztályzatot, 4,6-ot. A közepes körüli index értékek arra utalnak, hogy a sajtószabadság érvényesülését az érintettek egyetlen csoportja sem érzi kielégítőnek. 

Úgy tűnik, hogy a sajtószabadságot az újságírók és a médiamenedzserek alapvetően a politika és a média közötti viszonyrendszerként értelmezik, véleményük szerint a sajtószabadság érvényesülésének legjelentősebb előfeltétele, hogy a politikai pártok semmilyen formában ne gyakorolhassanak befolyást a média működésére. 

A sajtót érő politika befolyás mértékét mutatja, hogy az újságírók 55%-a szerint munkahelyének pénzügyi háttere valamilyen mértékben függ a mindenkori politikai hatalomtól. Az újságírók 36%-a, a médiamenedzserek 34%-a szerint a médiára gyakorolt politikai nyomásgyakorlás olyan erős, hogy az korlátozza a hazai sajtószabadság érvényesülését. A médiára gyakorolt politikai nyomásgyakorlás a megkérdezettek szerint közvetett módon történik, a nyomásgyakorlás leghatékonyabb eszköze ugyanis az állami hirdetések megvonása, illetve odaítélése. A politikai nyomásgyakorlás sikerességének okát az újságírók a saját egzisztenciális félelmeikben látják.

Az új médiaszabályozás koncepciója kevéssé találkozott a szakmai elvárásokkal, a megkérdezett újságíróknak ugyanis csak 6%-a nyilatkozott úgy, hogy az új médiatörvényekre pozitívan tekintett a hatályba lépésük előtt. Az újságírók szerint az új szabályozás következtében leginkább a közszolgálati médiaszolgáltatás minősége romlott. A médiavállalkozások működési feltételei és az újságírói munka megbecsültsége mind az újságírók, mind a médiavállalkozások képviselőinek többsége szerint romlott.

Arra a kérdésre, hogy a munkájában milyen változást eredményezett az új médiaszabályozás, az újságíró válaszadók többsége inkább a szabályozás negatív hatásaira mutatott rá, volt olyan, aki úgy nyilatkozott, hogy „erősebb öncenzúrát alkalmazok, mert jobban félek az esetleges következményektől”.

A közönség 80 százaléka, az újságírók 77, a médiatulajdonosok, médiamenedzserek 96 százaléka gondolja úgy, hogy a magyar nyilvánosságban vannak elhallgatott, tabuként kezelt témák.

Forrás: Mérték Médiaelemző Műhely