Ókovács Szilveszter főigazgató Héja Domonkos mb. főzeneigazgató és Solymosi Tamás mb. balettigazgató hosszan sorolta az új évad jubileumokban is gazdag bemutatóit, ám még úgy sem tudta valamennyit megemlíteni a kivételesen a pesti Toldi moziban tartott sajtótájékoztatón. (A filmszínházi helyszínt a Magyar Állami Operaház történetének első első reklámfilmje indokolta, a Dalszínházban ugyanis aligha tudták volna teljes szépségében bemutatni.)
Lesz tehát a 2013–14. évadban 13+2 premier és 40 repertoár-produkció – 431 nagytermi előadással (köztük 28 nyilvános főpróba), 19 kamaraopera-előadással, 23 hangversennyel és gálával, 22 kamarazenei programmal, 145 gyermek- és ifjúsági rendezvénnyel, 7 nyílt nappal és különleges utcai rendezvénnyel, 5 fesztivállal. Az annyi mint annyi: összesen 630 program a magyar kultúra legnagyobb intézményében, a Magyar Állami Operaházban és az újra megnyíló Erkel Színházban.
Írjuk le még egyszer: ez az Operaház nem az az Operaház, amelyet évtizedek óta ismerünk, ismertünk: már a bérletek megújítása is a megszokottnál egy hónappal előbb, jövő hétfőn megkezdődik. Az új bérletet választók/vásárlók egy héttel később járulhatnak a pénztárak elé, hogy június végéig kiválasszák maguknak, szeretteiknek a 48 bérletsorozatból (a 2012–13-i szezonban csak 34 volt) a legkedvezőbbet. Az Operába 30-, az Erkel Színházba 18-féle bérletet kínálnak az opera- és a balett-irodalom remekműveit megtekintendő.
Sokan azért nem törekednek az Operaházba, mert úgy vélik, megfizethetetlen a belépő. Kétségtelen: a premierekre kínálnak kis híján 20 ezer forintért is jegyeket, miként a hagyományos előadásokat már 600 forintért megnézheti az, aki idejében megveszi a belépőjét. A romantikusnak számító kakasülőre szóló diákjegyet a következő szezonban is 300 forintért adják. Az Erkel Színház legdrágább belépője 3600 forintba kerül, az erkély utolsó soraiba szóló pedig ötszázba. Aki ismeri a házat, az tudja, hogy a nézőtér minden pontjáról nagyszerűen látható a színpad és a terem akusztikája is kiváló.
„Zenei kultúránk ápolása, a klasszikus muzsika megszerettetése a fiatalokkal, kísérletezés és hozzáférhetőség – címszavakban erről szól az Operaház és az Erkel Színház 2013/14. évadja” – foglalta össze a jövő szezon legfontosabb céljait Ókovács Szilveszter. A főigazgató szerint a tervezett 630 program lényege, hogy a nagy nevek – Verdi, Wagner, Strauss, Erkel – előtti tisztelgésen túl szóhoz jusson a kortárs zeneművészet. Legyenek formabontó, friss rendezések. A zene pedig „lépjen ki” az operaház falai mögül, menjen ki az utcára, jusson el a vidéki városokba, a határainkon túlra, a virtuális közösségi oldalakra, a kisgyerekekhez és a tizenévesekhez éppúgy, mint a nagycsaládosokhoz és a nyugdíjasokhoz.
Héja Domonkos főzeneigazgató motorkerékpárján roobogott át az Operából a Toldi moziba, és néhány perc alatt elsorolta a lényeget: az új évad egyik kiemelt eseménye a Richard Strauss születésének 150. évfordulója tiszteletére rendezett Strauss150 Fesztivál, amelyen a szerző hat operája csendül fel. „Az árnyék nélküli asszony” bemutatója mellett a Salome is, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának új elnök-karnagya, a világhírű Pinchas Steinberg (*1945) vezényletével.
Bár a világhírű izraeli karmester csak jövő februártól tölti be a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának elnök-karnagyi tisztségét, az ősszel kezdődő évadban operákat is fog dirigálni. Tudható róla, hogy a nemzetközi opera- és koncertrepertoár legigényesebb és legnehezebben interpretálható műveinek egyik kiemelkedő tolmácsolója. A mai sajtóeseményen a többi között elmondta, hogy nagy kihívásnak tartja magyarországi megbízatását. A zenekart a múlt évadban beugrása alkalmával már dirigálta, és keményen dolgozó, a karmester igényei iránt nyitott, motivált muzsikusokat ismert meg. Célja a zenekar általános szakmai színvonalának emelése, hiszen ahhoz, hogy nemzetközi szinten is helyt álljanak, rengeteg munkára van szükség – hangsúlyozta Amerika és Európa ismert dirigense, aki a többi között hét évig volt az Osztrák Rádió Szimfonikus Zenekarának főzeneigazgatója.
Solymosi Tamás balett-igazgató szerint a jövő évad nemcsak a balettelőadások kiemelkedően magas számában (108 táncprodukció!), hanem az együttesnek a nemzetközi élvonalhoz egyre közelítő szakmai színvonalát tekintve is különleges lesz. Ennek bizonyítéka, hogy a nagy klasszikusok mellett a modern baletteket és a magyarországi ősbemutatóként műsorra vett „A víg özvegyet” egyaránt ki tudja állítani a Magyar Nemzeti Balett művészeivel.
A Magyar Állami Operaház napokon belül a 2013–14. évadot beharangozó, a rezidens játszóhelyeket, műfajokat, és együtteseket népszerűsítő kampányba kezd. Az Opera és az Erkel Színház közszolgálati tevékenységét, a kultúra kiemelkedő jelentőségét szeretné kommunikálni, e célból elkészítette első, 30 másodperces társadalmi célú reklámfilmjét, amelyben az Operaház vezető operaénekesei, zenekari és balett-művészei népszerűsítik a két klasszikus műfajt.
A reklámfilmet a világ legnépszerűbb operája, a Carmen ihlette. A kreatív sorozat a tavalyi szlogent („Ahol kinyílik a világ”) megtartva, kapcsolódva, mégis kissé eltérő vizualitással jelentkezik. Gács Tamás, a reklámfilm rendezője így beszélt az alkotásról:
„Nagyon megszerettem az alapötletet, hogy a Carmenbői egy részletet interpretáljunk egy hétköznapi, civil szituációba, de minél többet gondolkodtam rajta, annál inkább kezdtem bonyolítani magamban a történetet. (…) Az opera mese, az opera zene és tánc, ármány és szerelem és nekünk ezt kell elmondanunk most harminc másodpercben a lehető legizgalmasabban. (…) A hangsúlyt inkább a gesztusokra helyeztük, kicsit teátrális, kicsit „túlrajzolt” szituációkat teremtettünk, nem elmesélni, hanem éreztetni akartuk a Carment. A spot öt apró jelenetből áll össze, amely valóban laza szerkezeti egységet alkot, de önmagában is működik, mert vizuálisan érdekes, olykor talán borzongató, a legkevésbé sem hétköznapi.
Az opera nem poros, nem járt el felette az idő és ezt meg is kell mutatnunk. A látványban semmiképpen sem egy historizáló, kosztümös, klasszikus világot kellett kreálnunk, épp ellenkezőleg: mivel az idei kampányt a tavalyival abszolút kontinuitásba szerettük volna helyezni, ezért mindenképp modern, de „szürreális” képi megoldásokra és épített díszletekre volt szükségünk.”
A reklámfilm helyszíne a „képzeletbeli” – ám hamarosan megvalósuló – Opera Café, amelynek első vendégeit az intézmény operaénekesei, balett- és zenekari művészei alakították. Az alkotók szándéka volt, hogy a figurák által is „megbolondítsák” kissé a történetet. Az opera szereplői a filmben is megjelennek, ugyanakkor nem akarták túltematizálni ezt, mert a reklám és az előadás egymástól sok szempontból független, így Carment és Don Jósét az opera valódi színpadi szereplői, Mester Viktória és Nyári Zoltán keltették életre, Escamillo, a torreádor azonban pincérként jelenik meg a filmben, őt Leblanc Gergely alakítja, aki az asztalnál helyet foglaló decens vendégnek, Medvecz Józsefnek teríti meg az asztalt. Carmen filmbéli „rosszat forraló” barátnői Aliya Tanykpayeva és Pap Adrienn, akik mögött Apáti Bence bárpultost alakít, és mindent hall és mindenről hallgat, de a film végén mégis az ő alakja és „jelenete” teszi kerekké a történetet… Don Jósé koccintó „cimborái” Cser Krisztián, Bretz Gábor és Szegedi Csaba, akik úgy látszólag jót mulatnak a pórul járt baráton. Az utcai forgatagban sok ismerős arc tűnik fel, a tócsán átlibbenő Jessica Carulla Leon, vagy az álmodozó Felméry Lili. A Magyar Táncművészeti Főiskola ifjú hallgatója John Mcallister, a piros lufis kisfiú. A zenészek a Budapesti Filharmóniai Társaság – az Opera Zenekarának – tagjai, a filmben Boldoghy Kummert Péter, az image fotón Hargitai Dóra, Seres Jenő és Adamik Gábor tűnnek fel.
„Egy ilyen komplex történetet harminc másodperc alatt elmesélni lehetetlen, de szerencsére velünk van a zene, amely rögtön világossá teszi mit is szeretnénk kifejezni valójában.”
