Orbán a szélsőjobb kegyeit keresi – aggódnak az Európai Parlament képviselői a magyarországi alkotmánymódosítás miatt

„Az Európai Bizottság dolgozik a jogszabályok elemzésén, amit objektíven, részlehajlás nélkül, tisztességesen végez” – mondta Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke. Ezt követően ismertette az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos három fő kifogást: az Európai Bíróság bírság fizetését magával vonó, elmarasztaló ítéleteivel összefüggő ad hoc adókivetést; az Országos Bírósági Hivatal elnökének bíróságok közötti ügyáthelyezési jogkörét; valamint a politikai hirdetések kampányidőszakban történő korlátozását.

„Az Európai Bizottság arra kérte Orbán Viktort és kormányát, hogy határozott és egyértelmű megoldást találjon a felmerülő aggályokra” – mondta Reding, aki szerint az uniós szerződés 7. cikkét atombombához hasonlította. Hozzátette, hogy amennyiben szükséges, az Európai Bizottság még június előtt kötelezettségszegési eljárást indíthat.

A néppárti, luxemburgi Frank Engel szerint azért meddő a vita, mert „a magyar kormánynak jó érvei vannak annak alátámasztására, hogy helyesen cselekszik, az ellenzéknek pedig ennek ellenkezőjére”. „A legnagyobb fejtörést az okozza, hogy mihez lehet kezdeni egy kétharmados parlamenti többséggel. Vannak olyan rendelkezések, amelyeket nem kérdőjelezhetünk meg csak azért, mert kétharmados többséggel születnek” – fogalmazott. Elmondta, hogy bár vannak olyan intézkedések, amelyekkel ő sem ért egyet, az nem jelenti azt, hogy azok nem lennének helyesek.

„Egy olyan országban, amely tiszteltben tartja a jogállamiságot, elfogadhatatlan a jogok korlátozása és az állampolgárok büntetése” – mondta Hannes Swoboda, a szocialista frakció osztrák vezetője. „Azt mondják, hogy csupán arról van szó, hogy a baloldal kritizálja [az Orbán-kormányt]. Ezek szerint Barroso vagy Viviane Reding is baloldali lenne?” – tette fel a költői kérdést. Swoboda a Tanácstól azt kérte, hogy egyértelműen foglaljon állást az ügyben, a Bizottságtól pedig azt, hogy „lépjen fel a jogsértések megakadályozása érdekében”. Beszéde végén megjegyezte, hogy elfogadhatatlan a Magyarországon megfigyelhető antiszemitizmus, aminek véget kell vetni.

„Nem normális, hogy a mostani vita ismét a jobb- és baloldal összecsapásáról szól” – kezdte felszólalását a belga Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője. A negyedik alkotmánymódosítás „a heteroszexuális párokra szűkíti le a család fogalmát, korlátozza a vallásszabadságot, a diákok mobilitását, csökkenti az alkotmánybíróság jogkörét, a bírósági hivatalban pedig koncentrálja a jogköröket” – sorolta. „Az Európai Bizottságnak meg kell indítania a 7. cikk szerinti eljárást, ha pedig ezt elmulasztja, akkor a Parlamentnek kell elég bátornak lennie ehhez” – mondta.

„Nem arról van szó, hogy beavatkozunk egy ország belügyeibe, mivel a jogállamiság és a polgári jogok az európai integráció alapját jelentik. Ha ezek csupán üres szavak maradnak és nem érvényesülnek, akkor az európai integráció lényegéről mondunk le” – hangsúlyozta Rebecca Harms, a zöldpárti frakció német társelnöke.

„Sajnálom, hogy a néppárti képviselők sárdobálásba kezdtek, és sértegetik párttársukat, Viviane Redinget, más néppárti képviselők pedig ezt elfogadhatónak tartják. Júliusban szavazunk a magyarországi demokrácia helyzetéről szóló állásfoglalásról, bizonyítanunk kell, hogy megfelelően tudjuk kezelni a helyzetet.” Harms szerint az EU-nak rendkívül óvatosnak kell lennie a 7. cikk alkalmazásával, mert az olyan, mint egy atombomba: rendelkezésre áll, de nem lehet használni.

A konzervatív-reformer frakció nevében Bokros Lajos szólalt fel: „Orbán a nyugati demokrácia hanyatlásáról beszél, miközben a keleti autokrácia felé fordul. Tekintélyuralmi rendszert épít. A negyedik alkotmánymódosítást tartalmi okokból megsemmisítette az alkotmánybíróság. Most megtiltják, hogy azt az alkotmánybíróság vizsgálhassa. Az érdemi alkotmánybíráskodás megszűnik, az alkotmány nem képes betölteni a szerepét.”

Ne legyünk álszentek, ne használjuk Magyarországot pofozógépnek – mondta Zbigniew Ziobro, az EFD-frakció lengyel képviselője, aki szerint a magyar alaptörvény új rendelkezései más uniós országokban is léteznek. Ha szerinte az uniós értékek megsértéséről van szó, akkor azt más országok esetében is meg kell vizsgálni.

„Tizenöt hónapon belül a mostani a negyedik alkotmánymódosítás, ami egy alkotmány esetében sok” – fogalmazott Marie-Christine Vergiat baloldali, francia képviselő. „Egy kétharmados parlamenti többséggel rendelkező párt bármit megtehet. Orbán ugyanakkor semmit sem tett a gazdasági helyzet javításáért, és a szélsőjobb kegyeit keresi újraválasztása érdekében” – mondta.

• Videofelvétel a vitáról
• Az állampolgári jogi szakbizottság munkadokumentumai a magyarországi alapjogi helyzetről

Elfogadta az EP 2014-i költségvetése tervezetét

Üdvözli Herczog Edit, hogy az EP közösen és hatékonyan kidolgozott büdzséjét elfogadta a plenáris ülés szerdán. A képviselő szerint a legfontosabb, hogy a jövőre esedékes választás és a horvát csatlakozás többletköltségeit biztosítsa a tervezet.

„Már az elmúlt három évben is szigorúan gazdálkodtunk, nagyon sok területen befagyasztottuk vagy csökkentettük kiadásainkat és ezt a politikát folytatjuk 2014-ben is” – fogalmazott Herczog Edit a szavazást megelőző vitában. Ugyanakkor a 2014. év különlegességére hívta fel a figyelmet a képviselő, hiszen jövőre EP-választások lesznek, és ebből új feladatok és többletköltségek is következnek.

„Üdvözlöm, hogy mind az EP, mind az EP politikai pártjai a széles körű mozgósítást tervezik, hogy növeljük a választási részvételt, és az is jó hír, hogy ehhez forrásokat biztosít a megszavazott büdzsé” – állítja Herczog, aki szerint a horvát csatlakozás egyszeri költségei is örömteliek, hiszen „minden új családtagnak örülnünk kell”.

A 2014-i büdzséről szóló jelentés társ-jelentéstevője úgy fogalmazott, a megszorítások mellett nem engedhetünk a munka színvonalából, ezért lényeges, hogy folyamatosan modernizáljuk a folyamatokat, mindemellett javítsuk a munkakörülményeket, hiszen felelősséggel tartozunk az EP-ben dolgozó munkaerőért.