2011-ben az elnöki program alapján arról döntöttünk, hogy befektetünk a jövőbe. Megalapozottan döntöttünk, gyorsan cselekedtünk, és 2012-ben éltünk az új szervezeti keretek, a megerősítő, növekvő források, az integrált szemléletű infrastrukturális fejlesztések lehetőségeivel. Jól tettük. Mert ez a legbiztosabb alap arra, hogy 2013-ban is folytatódhasson, amit elkezdtünk, 2014 pedig az új fejlesztések és a kimagasló eredmények éve lehessen.
Az igazi siker nem becsvágyó, hanem – ahogy Széchenyi mondta, – becsemelő. Valamennyiünket különbbé tesz és méltóbbá arra, hogy az Akadémia legfőbb döntéshozó testületeként és Magyarország legtekintélyesebb intézményeként végezzük feladatainkat.
Az MTA 184. közgyűlésén Orbán Viktor miniszterelnök is beszéddel köszöntötte az egybegyűlteket.
A 184. ünnepi közgyűlésen átadták a Magyar Tudományos Akadémia 2013. évi elismeréseit: az Akadémiai Díjakat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet, valamint az Arany János-életműdíjat. A kitüntetettek a díjakat Pálinkás Józseftől, az MTA elnökétől vehették át.
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként kilenc kutatót részesített Akadémiai Díjban, két tudósnak pedig megosztott Akadémiai Díjat adományozott.
Akadémiai Díjjal ismerték el Fogarasi Gézát, a kémiai tudomány doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kémiai Intézetének professor emeritusát a számításos szerkezeti kémia hazai megalapításáért és módszertani megalapozásáért, az infravörös (IR) spektrumoknak, valamint a molekulák térszerkezetének kvantumkémiai számításaiban elért eredményeiért, továbbá nemzetközileg is elismert új eljárások kidolgozásáért.
Akadémiai Díjat vehetett át Galácz András, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Őslénytani Tanszékének egyetemi tanára a földtörténeti középidő élővilágának a Mecsek hegységben végzett kutatásaihoz kapcsolódó tudományos eredményeiért, a középső jura kori Ammoniteszekre és a jura időszak rétegtani, ősföldrajzi kérdéseire vonatkozó, nemzetközileg is elismert, megalapozott vizsgálataiért.
Ugyancsak Akadémiai Díjjal ismerték el Győri Ervint, a matematikai tudomány doktorát, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadóját, akit a kombinatorika számos ágában elért kiemelkedő eredményeiért, az extremális hipergráf elméletében kidolgozott új módszereiért, továbbá a hazai tudományos közéletben végzett kiemelkedő tudományszervezői tevékenységéért tüntettek ki.
A kitüntetettek között van Berlász Melinda, a zenetudomány kandidátusa, az MTA Bölcsésztudományi Kutatóközpontnyugalmazott tudományos osztályvezetője, aki a Bartók és Kodály utáni magyar zeneszerzők életművének kutatásáért, Veress Sándor kórusművei hiánypótló összkiadásának szerkesztéséért, benne a Vegyeskarok kötet gondozásáért érdemelte ki az elismerést. Akadémiai Díjjal ismerték el Kiss Györgyöt, az MTA doktorát, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanárát, akit a mai jogtudományi diskurzus egyik legfontosabb elméleti és gyakorlati problémájával foglalkozó, Az alapjogok kollíziója a munkajogban című kiemelkedő jelentőségű monográfiájáért tüntettek ki.
Akadémiai Díjban részesítették Komoróczy Gézát, a nyelvtudomány kandidátusát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar Asszirológiai és Hebraisztikai Tanszékének professor emeritusát A zsidók története Magyarországon című enciklopédikus monográfiájáért, a magyarországi zsidóság történetének első teljességre törekvő feldolgozásáért, amely a magyarországi zsidóság alapvető kézikönyvévé vált.
Akadémiai Díjat vehetett át Kun Ferenc, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Fizikai Intézet Elméleti Fizikai Tanszékének egyetemi docense a statikus és számítógépes fizikában elért kiemelkedő eredményeiért, a szilárd testek törési és fragmentációs jelenségeinek megértésében kifejtett elméleti munkásságáért és tudományos közéleti tevékenységéért.
Mócsai Attilát, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének egyetemi docensét a falósejtek jelátviteli mechanizmusainak és gyulladásos folyamatokban betöltött szerepének tanulmányozásáért, különösen az ízületi gyulladás kialakulásának és gyógyszeres terápiájának vizsgálatáért, továbbá eredményes hazai és nemzetközi szakmai közéleti tevékenységéért ismerték el Akadémiai Díjjal.
Akadémiai Díjat vehetett át Vidnyánszky Zoltán, az MTA doktora, az MTA Természettudományi Kutatóközponttudományos tanácsadója a funkcionális mágneses rezonanciás képalkotás (fMRI) hazai meghonosításában, alkalmazásában és oktatásában végzett úttörő szerepéért, a felfedező kutatások és a farmakológiai MRI alapú biomarkerek fejlesztésében elért eredményeiért, amelyek új ismeretekkel gazdagították az emberi látás, a figyelem és a felnőttkori tanulás idegrendszeri folyamatainak megértését.
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként megosztott Akadémiai Díjban részesítette: Halász Gábort, a műszaki tudomány kandidátusát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszékének professor emeritusát és
Jobbágy Ákost, az MTA doktorát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnikai és Információs Rendszerek Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát az emberi artériás és vénás érhálózat matematikai modellezésének kidolgozásában és méréstechnikájának fejlesztésében, továbbá az érrendszeri megbetegedések megelőzéséért és gyógyításáért kifejtett kiemelkedő, elismerésre méltó munkájáért.
Az MTA Elnöksége a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói tevékenysége elismeréseképpen Akadémiai Újságírói Díjban részesítette Szekszárdi Miklóst, a TiszapART Televízió szerkesztőjét, műsorvezetőjét az agrár- és orvostudomány területéhez kapcsolódó, a laikus nézők figyelmét is felkeltő tudományos ismeretterjesztő műsoraiért, a közérthető tudománykommunikáció elkötelezett műveléséért.
Az Akadémia Vezetői Kollégiuma 2013-ban Wahrmann Mór-érmet adományozott Max Nitzschének, a Robert Bosch Energy and Body Systems Gépjárműelektromossági Alkatrész Gyártó és Forgalmazó Kft. ügyvezető igazgatójának a kutatásfejlesztés ösztönzésére irányuló tevékenységéért, a magyar felsőoktatás és innováció elkötelezett támogatásáért, a természettudományos és mérnökképzésben a kutatói utánpótlás biztosításában és a tehetséggondozásban kifejtett példaértékű mecenatúrájáért.
A jelentős tudományos munkásságú külhoni magyar tudósok, kutatók jutalmazására szolgáló Arany János-életműdíjat a Magyar Tudományos Akadémia 2013-ban Weszely Tibornak, a matematikai tudomány doktorának, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanárának ítélte oda a magyar matematikatörténet kutatásában, különösképpen a Bolyai-kutatásban elért forrásértékű eredményeiért, geometriai kutatásaiért, valamint több mint félévszázados kiemelkedően eredményes oktatói tevékenységéért.
Új tagokat választott a Magyar Tudományos Akadémia
(MTA, kommunikációs főosztály, 2013.05.07., 09:31) Huszonhat kiemelkedő elismertségű kutató – közöttük az MTA Lendület programjának három kiválósága – az Akadémia levelező tagja lett a közgyűlés első napján megtartott szavazás eredményeként. Az Alapszabály szerint az választható taggá, aki az MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, és „aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli”.
Az akadémikusválasztást megelőző eljárásban az MTA 141 doktorára érkezett ajánlás, a jelölési szakaszban 40 fő kapta meg a tudományos osztályokon a minimálisan szükséges ötvenszázalékos többséget, végül az Akadémikusok Gyűlése 26 főt választott levelező taggá.
Az MTA új tagjai között négy nő található: Madas Edit irodalomtörténész, Kovács Melinda agrárkutató, E. Kövér Katalin kémikus, valamint Pálné Kovács Ilona, a regionális tudomány nemzetközi hírű szakértője.
A levelező tagok közül a legfiatalabb a 41 éves csillagász, Kiss L. László, aki egyúttal az Akadémia 2009-ben elindított Lendület programjának egyik első nyertese. Rajta kívül ketten – Buday László, Domokos Péter – lettek levelező tagok a kiválósági program kutatócsoport-vezetői közül. Több új akadémikus még csupán a negyvenes éveiben jár.
A 26 levelező tag mellett 31 rendes, 18 külső és 20 tiszteleti taggal bővült az akadémikusok létszáma.
Az akadémiai alapszabály szerint rendes taggá az a magyar állampolgárságú levelező tag választható meg, aki levelező tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el. A magát magyarnak valló, de életvitelszerűen külföldön élő, tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon művelő, a magyar tudományos élettel pedig szoros kapcsolatot tartó kutatók közül kerültek ki az Akadémikusok Gyűlésének döntése alapján a külső tagok, míg tiszteleti taggá azok a külföldi, illetve külföldön élő nem magyar állampolgárságú tudósok választhatók, akik szaktudományukat nemzetközileg kiemelkedő színvonalon művelik, és akik a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthatnak számot.
A Magyar Tudományos Akadémiának a 2013. évi tagválasztást követően 303 rendes, 61 levelező, 193 külső, illetve 235 tiszteleti tagja van.
Az MTA új külső tagjai
I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztály
Shaul Shaked arabista-iranista, a Jeruzsálemi Héber Egyetem professor emeritusa, az Izraeli Tudományos Akadémia tagja. Szűkebb szakterülete az arabisztika, a hebraisztika és az iranisztika. Az iráni feliratok, a zsidó és a perzsa nyelv és kultúra, valamint a Geniza nemzetközileg legelismertebb kutatójának számít. Ezen belül is kiemelendők a judaizmusból kimutatható, iráni hatásokkal kapcsolatos, valamint a kereszténység és a judaizmus gyökereire vonatkozó, összehasonlító vallástudományi kutatásai. Számos egyetem, köztük az ELTE vendégelőadója volt, 1990 óta sokat tett az izraeli és a magyar tudomány összekapcsolásáért. Munkásságát az Israel Prize for Linguisticsszel és Scheiber Sándor-díjjal ismerték el.
Kántor Lajos magyartanár, a Korunk című társadalomtudományi folyóirat elnöke, a romániai magyar szellemi élet meghatározó személyisége. Szűkebb szakterülete a 20. századi erdélyi magyar irodalomtörténet. Sajátos műfajú könyveiben (Kapu; Mennyei kapu; Konglomerát – Erdély) a teória és fikció ötvöződik. Irodalomtudósi munkásságát Az ember tragédiájának utóéletét feldolgozó kötete, az erdélyi irodalom negyedszázados történetét ábrázoló, Láng Gusztávval közösen írott értekezése, Móricz Zsigmondról, Szilágyi Domokosról, Szabédi Lászlóról és Reményik Sándorról szóló monográfiái fémjelzik. Igen jelentős kritikai, publicisztikai, szövegkiadói tevékenysége is.
II. Filozófiai és Történelemtudományok Osztálya
Andreas Oplatka történész, újságíró, műfordító, a budapesti Andrássy Egyetem professzora. Szűkebb szakterülete a 19. század, a reformkori magyar történelem, Széchenyi István és kora, a 20. század közép- és kelet-európai történelme, az irodalom- és történettudomány mint egymást kiegészítő szakok, illetve az oral history lehetőségei és korlátai. Történészi munkássága révén ismeri a nyugati világ Magyarország kiemelt szerepét a szovjet zóna felbomlásában. Német nyelvterületen minden, a magyar történelem iránt érdeklődő ismeri Széchenyi István-monográfiáját (Graf Stephan Széchenyi: Der Mann, der Ungarn schuf. Bécs, 2004). Az MTA elnökének megbízásából 2008 óta dolgozik Széchenyi válogatott levelezésének magyar nyelvű kiadásán.
Gánóczy Sándor filozófus, teológus, történész, professor emeritus, a Würzburgi Egyetem Hittudományi Karának volt tanszékvezető egyetemi tanára. A Kálvin-kutatás egyik legnagyobb nemzetközi szaktekintélye, szűkebb témája még a filozófia és a keresztény teológia határterülete. Jelentős eredményeket ért el továbbá a teológia és a szaktudományok, főleg a fizika, a biológia és az agykutatás közötti párbeszéd terén. 32 monográfia szerzője, amelyek többsége német vagy francia nyelven íródott, de jelentős részük megjelent angol, olasz, spanyol, magyar és más nyelveken is. Nemzetközi lexikonokban 50 szócikket közölt.
III. Matematikai Tudományok Osztálya
Gács Péter matematikus, a Bostoni Egyetem Számítógép-tudományi Tanszékének egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a számítógép-tudomány, az algoritmikus információelmélet, a Kolmogorov-bonyolultság, a véletlenség és az individuális információ kapcsolata, a valószínűség-számítás és a számítógép-tudomány határterületei. Első eredménye Körner Jánossal közös bizonyítása annak, hogy pusztán korrelált információból nem lehet közös információt generálni. Az 1990-es évektől kutatásaiban újra előtérbe került a közös véletlen problémája. Legfontosabb eredménye a pozitív átmenetű véges automaták homogén lineáris sorozatának ergodicitását cáfoló, Kurgyumovtól származó heurisztikus bizonyítás egzakttá tétele.
Tardos Éva matematikus, a Cornell Egyetem Számítógép-tudományi Tanszékének egyetemi tanára. Szűkebb szakterületén, a kombinatorikus optimalizáció és az algoritmikus játékelmélet terén iskolateremtő. Két forradalmi újítást hozó eredménye a minimális költségű hálózati folyamokra erősen polinomiális algoritmus, valamint az „anarchia árának” (a hálózati Nash-equilibrium szuboptimalitásának) fogalmilag újszerű becslése. Az amerikai Nemzeti Mérnöktudományi Akadémia (National Academy of Engineering) tagja (2007), a Fulkerson- (1988), a Dantzig- (2006), a Gödel- (2012) díj kitüntetettje. Élénk szakmai kapcsolatot ápol a hazai matematikusokkal, magyarországi fórumokon ad elő, OTKA-pályázatokat értékel.
IV. Agrártudományok Osztálya
Békés Ferenc gabonakémikus, vegyész. Az általa vezetett kutatócsoport az Ausztrál Nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutatási Intézetben (CSIRO) alkalmazta először a genetika és a molekuláris biológia nyújtotta lehetőségeket a búzaminőség tudományosan megalapozott javítására. Kutatásait a nemzetközi gabonatudományi szervezet, az International Association For Cereal Science and Technology a rangos Harold Perten-díjjal ismerte el 2000-ben. Közel 150 tudományos közlemény, valamint számos szakkönyv és szabadalom szerzője. Jelenleg nagy áteresztőképességű, technofunkcionális módszerek fejlesztésén és a lisztérzékenyek által is fogyasztható, alacsony toxicitású gabonák előállításán dolgozik.
V. Orvosi Tudományok Osztálya
Mezey Éva orvos, idegkutató, az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete (National Institutes of Health) Őssejt Laboratóriumának vezetője. Szűkebb szakterülete a neuroanatómia, az őssejtkutatás, az idegrendszeri regeneráció, a csontvelői őssejtek. Mezey Éva 1996-ban társszerzőjével elsőként mutatta ki, hogy a keringő vérsejtek képesek bejutni a központi idegrendszerbe. Később bizonyította, hogy ezek a sejtek új neuronokat is létrehoznak, mely megfigyelést emberben is sikerült alátámasztani. Az Oral Diseases, a Stem Cell International és a PLOS One folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. Az elmúlt 15 évben 10 fiatal magyar kutatót irányított és irányít a Nemzeti Egészségügyi Intézetben, az NIH-ből megjelent cikkeinek több mint felének társszerzői magyarokk.
Szabó Gyöngyi belgyógyász, a Massachusettsi Orvosi Egyetem intézetvezető egyetemi tanára, a nemzetközi hepatológia kiemelkedő egyénisége. Szakterülete a gasztroenterológia, a hepatológia (gyulladásos májbetegségek) és az immunológia, azon belül az alkohol hatása a szervezet immunitására. Tudományos munkássága nyomán megváltozott a gyulladásos májbetegségek immunológiai szemlélete, valamint ismertté vált az alkohol okozta immunszuppresszió mechanizmusa. Igazolta, hogy emberben akár egyszeri nagy mennyiségű alkohol is jelentősen megváltoztatja az immunitást. Felismerte, hogy a keringésben megjelenő m-RNS a májkárosodás biomarkere. A Semmelweis Egyetem díszdoktora.
VI. Műszaki Tudományok Osztálya
Bárdossy András vízépítő mérnök, a Stuttgarti Egyetem hidrológia- és geohidrológia-professzora, tanszékvezető egyetemi tanára, a Journal of Hydrology főszerkesztője. Szűkebb szakterülete a sztochasztikus hidrológia, a csapadék tér-idő modellezése, a térbeli, nemgaussi interpoláció és szimuláció, a lefolyási modellek paraméterbecslése, a klímaváltozás hidrológiai hatásainak előrejelzése. Az Európai Geofizikai Unió Darcy-díjjal tüntette ki. Bárdossy Andrásnak kiváló a kapcsolata a hazai tudományos élettel: MTA-doktori értekezések bírálója, hallgatói csereprogram felelőse, diplomatervezési és kutatási irányító, a BME vízmérnökképzésének meghívott előadója.
VII. Kémiai Tudományok Osztálya
Szabó Attila vegyész, az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetének (National Institutes of Health) vezető kutatója, Elméleti Biofizikai Kémiai részlegének igazgatója. A vegyész, akinek szűkebb szakterülete a biofizikai kémia, elméleti modellt alkotott az oxigén hemoglobin-kooperatív kötődésének értelmezésére. Megalkotta a biopolimerek belső dinamikájának értelmezését, átalakítva ezzel a fehérjék működéséről alkotott képet. Fontos eredményeket ért el a diffúzió és a reakciókinetika, újabban az unimolekuláris jelenségek területén. Pályája tudományos sikertörténet, ezt jelzi a 60. születésnapjának szentelt Journal of Physical Chemistry B különszáma.
VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
Iannis Talianidis molekuláris biológus, a görögországi Alexander Fleming Orvosbiológiai Kutatóközpont Molekuláris Biológiai Intézetének igazgatója. Szűkebb szakterülete az epigenetika és a génreguláció. Legjelentősebb kutatási eredménye a máj transzkripciós faktorhálózatai funkcionális szerveződésének és a hisztonok módosulási dinamikájának a leírása. 2004-ben az Európai Molekuláris Biológiai Társaság (EMBO) tagjává választották, 2012-ben pedig az Európai Kutatási Tanács (ERC) tapasztalt kutatók számára kiírt pályázaton nyert támogatást. Az EU-keretprogramok kapcsán a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem tudományos műhelyeivel működött együtt, és számos magyar kutatót foglalkoztatott saját laboratóriumában.
Fábry Zsuzsanna neuroimmunológus a Wisconsini Egyetem Orvostudományi és Közegészségügyi Karának egyetemi tanára, a Neuroimmunológusok Nemzetközi Szövetségének és az Idegtudományi Társaság (Society for Neuroscience) tagja. Szűkebb szakterülete a központi idegrendszer autoimmun és inflammátiós betegségei, kutatásai hozzájárultak annak megértéséhez, hogy az agyi antigének miként váltanak ki autoimmun választ. Tanulmányozta a természetes és adaptív agyi immunválasz szerepét különböző agyi gyulladásos modellekben (trauma, agyvérzés, agytumor), s kutatásai hozzájárultak annak a koncepciónak az igazolásához, miszerint a dendritikus sejtek mennyisége, eloszlása, funkcionális állapota limitálja az agyi autoimmun betegségek kialakulását az autoreaktív T-sejtek szabályozásával.
IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
Ács J. Zoltán közgazdász, az amerikai George Mason Egyetem professzora, kutatási központjának igazgatója. Szűkebb szakterülete az üzleti tudományok, a vállalkozás, az innováció, a regionális tudományok, a kisvállalatok. Eddig több mint 200 tudományos közleménye, 82 folyóiratcikke, 32 könyve jelent meg. Alapító főszerkesztője a Journal of Small Business Economicsnek, a svéd Vállalkozási és Kisvállalati Kutatási Díj kitüntetettje. Tagja a Global Entrepreneurship Monitor magyar kutatócsoportjának, rendszeresen publikál magyar szerzőkkel, és részt vesz hazai konferenciákon. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának vendégtanára, 2006-tól a PTE Honoris Causa díszdoktora.
Salat-Zakariás Levente politológus, egyetemi tanár, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának dékánhelyettese, az erdélyi magyar politikatudomány új nemzedékének meghatározó egyénisége. A tudós, akinek szűkebb szakterülete az etnopolitika, figyelemre méltó elméleti és gyakorlati tevékenységet fejtett ki az új típusú magyar-román viszony érdekében. Számos kutatást kezdeményezett a romániai etnikumközi viszonyokról, az erdélyi magyarság megmaradásának szellemi feltételeiről. Egyetemi tisztségviselőként fontos szerepet vállalt a felsőoktatás szervezésében és modernizálásában. Megalapozta és tantárgyként bevezette az etnopolitikát, magyarul, románul és angolul egyaránt tart előadásokat.
X. Földtudományok Osztálya
Flórián Károly kémikus, a Kassai Műszaki Egyetem Kohómérnöki Karának egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete az analitikai kémia, spektrokémia, kemometria, kőzettani és földtani paraméterek elemzése, környezeti hatásvizsgálatok. Flórián Károly tudományos tevékenységének meghatározó területét képezte a szilárd halmazállapotú anyagok elemi összetételének meghatározására alkalmas kemometriai módszerek számítógépes kutatása és fejlesztése, mely eljárások növelték az anyag- és földtudományi kutatások hatékonyságát. A bányászat és a kohászat okozta környezeti hatások (nehézfémterhelés) meghatározásához alkalmazott optimálási és validálási módszerek fejlesztése pedig új távlatokat nyitott a nemzetközi együttműködés, ezen belül a magyar-szlovák tudományos kapcsolatok kiszélesítésében.
XI. Fizikai Tudományok Osztálya
Kálmán J. Gábor plazmafizikus, a Bostoni Egyetem Fizika Tanszékének kiemelt kutatóprofesszora. Szűkebb szakterülete az erősen korrelált plazmarendszerek. Egyedülálló számítási módszert dolgozott ki a folyadékállapotú elektromosan töltött rendszerek leírására (Quasilocalized Charge Approximation, QLCA), amelynek segítségével kimutatta, hogy kettős rétegekben az ellentétes fázisú rezgések egy optikai módust hoznak létre. Nevéhez fűződik a sokrészecske-rendszerek kvadratikus válaszfüggvényeinek meghatározása, a plazmabeli szennyező ionok árnyékolásának magyarázata, valamint több instabilitási folyamat analízise.
Lépine-Szily Alinka fizikus, professor emerita, a São Pauló-i Egyetem Magfizikai Laboratóriumának nyugalmazott igazgatója. Szűkebb szakterülete az atommagfizika, a radioaktív nyalábos vizsgálatok, főként a másodlagos ionnyalábokkal előidézett magreakciók kísérleti vizsgálata az ion atommagjának szerkezeti tanulmányozása céljából. Ismert energiájú nyalábot alkotó egzotikus magok tömegét határozta meg repülési idejük mérésével. A neutronhiányos gallium-, germánium-, arzén-, szelén- és brómmagok sugarának mérésével kimutatta, hogy a magfelületen protonbőr alakul ki. Azt találta ugyanis, hogy a magsugár a neutronszám csökkenésével nő, mert neutronok szűkében a protonbőr egyre vastagabb lesz.
