Világszerte több mint 39 millió vak ember él; a látássérültek összlétszáma 285 millióra tehető. Bár a vakság négyötödrészt megelőzhető, mégis sokan elhanyagolják cukorbetegségüket, amelynek egyik szövődménye közismerten a látás elvesztése lehet. Ugyancsak javítandó a terhesgondozás színvonala, mert a fölösleges koraszülések is a látássérültek táborát gyarapítják.

A családorvosok közül még sokan nem szentelnek kellő figyelmet a páciensek szembetegségeinek, holott idejében föl kellene ismerniük, hogy a látásvesztés súlyos, hátrányos következményekkel járhat az életminőséget illetően. Ha idejében észlelik, fölismerik, kellő terápiával késletethető a zöldhályog elhatalmasodása. Világszerte a látásvesztés vezető oka a szürkehályog, amely viszont jól operálható, és itthon sem kell sokáig várni a műtéti beavatkozásra.
Ha viszont már bekövetkezett a baj, az (orvosi) ellátás alapvető feladata a látássérültek, vakok életvitelének megkönnyítése, a foglalkoztatási rehabilitáció megszervezése, ami az érintetteket visszavezetheti a munka világába is.
Mint a mai tanácskozáson is kiderült, hazánkban az indokoltnál sokkal kevesebb látássérült veszi igénybe a Vakok Állami Intézete (VÁI) és a további nyolc civil szervezet által kínált elemi rehabilitációt. Bár önerőből is lehetséges a szükséges készségek elsajátítása, sokkal könnyebb lenne, ha az érintettek támaszkodnának a képzett szakemberekre – hangsúlyozta Szabóné Berta Irén. A VÁI igazgatója azt is elmondta: segítség híján az érintettek egy része nem is képes az önálló életvitel kialakítására, ezért kénytelen családtagjaira támaszkodni.
Elemi rehabilitáció az elnevezése annak a programnak, amely felmérve a vak vagy gyengénlátó személy szükségleteit, igényeit, megpróbál az egyénre szabottan megoldásokat kínálni. Ha a szemészeti gyógykezelés befejeződött, és egyértelmű, hogy a látás további orvosi kezeléssel nem javítható, alapvető feladat a függetlenség és önállóság kialakítása, a kiszolgáltatottság csökkentése.
A rehabilitációs program segíti a látásvesztés okozta trauma feldolgozását, s ennek következtében az utókezelésben részt vevők fel tudják mérni lehetőségeiket, újra tudják tervezni életpályájukat. A tájékozódás, közlekedés technikáinak megtanításával a látássérültek ismét aktívvá, önállóvá válnak.
Több mint harminc évvel ezelőtt kezdte használni – külföldi minta alapján – az elemi rehabilitáció módszerét a Vakok Állami Intézete. Ez az eljárás főként a felnőtt korú látássérültek önellátásának kialakítását segíti. Az intézmény a múlt években számos programot valósított meg az elemi rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése céljából. Tavaly 1,2 milliárd forint európai uniós támogatást nyert állapotfelmérő, valamint módszertani központ létrehozására, illetve az elemi rehabilitációs szolgáltatások bővítésére. Mint a mai tájékoztatón is megemlítették a konferencia résztvevői: nagy szükség van a fővárosban és vidéken élő látássérültek állapotfelmérésére, és a későbbiekben a rehabilitációs folyamatot elindítására. Tizenkét megyei, illetve regionális „állomáshelyen” dolgoznak újonnan kihelyezett szakemberek avégett, hogy csökkenjenek a utókezeléshez való hozzáférés területi egyenlőtlenségei. Az Országos Módszertani Központ pedig ezeknek a szakembereknek nyújt lehetőséget ismereteik bővítésére, valamint segíti az elemi rehabilitáció elméleti hátterének fejlődését.

