Bányák, rizsföldek, sötét varróüzemek, vegyszergyárak. Helyek a világon, ahol gyermekek milliói végeznek olyan munkát, ami veszélyezteti egészségüket, tanulási lehetőségeiket, alapvető jogaikat.

Minden év június 12-én az ő körülményeikre hívják fel a figyelmet a világ gyermekjogi szervezetei. Magyarországon a gyermekmunka nem akkora arányú, mint a világ más tájain, így például az afrikai vagy ázsiai régióban, ahol egyes becslések szerint minden negyedik gyermek végez valamilyen kényszermunkát. (Mindazonáltal az EarthLink müncheni közhasznú társaság www.aktiv-gegen-kinderarbeit.de honlapján a többi között az áll, hogy Magyarország átmenő, továbbá kiinduló- és célországa is a szexuális kizsákmányolási célú gyermekkereskedelemnek.) Napjainkban összesen több mint 200 millió (5–17 éves) gyereket kényszerítenek munkára szerte a világon. A gyermekmunka főleg a fejlődő országokban mindennapos, ott gyakran már ötéves koruktól munkára fogják a gyerekeket, hogy pénzt keressenek a család számára.

A gyermekmunka elleni világnapot 2002-ben tartották meg először a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kezdeményezésére. A Da Vinci Learning a programjai segítségével szeretné elérni, hogy jobban megismerjük a bennünket körülvevő világot, ezért ezen a napon a témához kapcsolódó filmeket vetít különböző korosztályok számára.

Az „Egyszer volt…a Föld” című sorozat szerda koraesti epizódja is a gyermekmunkáról szól. Környezetvédő hőseit megdöbbenti, hogy az ázsiai gyerekeknek több, mint fele dolgozik. A kis csapat ezért nagy energiával lát neki a lehetséges megoldások kidolgozásának. További kapcsolódó műsorok a Da Vinci Learningen: Felfedező Expressz, Mi micsoda, Iránytű az időben.

A Da Vinci Learning az első oktatási TV-csatorna, mely számos tudományterületről kínál ismeretterjesztő filmeket az egész családnak, életkortól függetlenül. A Da Vinci Learningnél tudják, hogy mindenki kíváncsi a dolgok valódi működésére, vágyik a felfedezés és a rácsodálkozás élményére. Ezért a csatorna könnyed, tévénézés közbeni tanulást kínál, miközben a nézőket játékosan ösztönzik arra, hogy részt vegyenek az izgalmas válaszok megtalálásában. A csatorna célja, hogy az érdekes és tanulságos műsorok párbeszédet indítsanak a családtagok között, hiszen a közös tévénézés, a látottak megbeszélése a legértékesebb, televízióhoz köthető tapasztalat.

Tudással a gyermekmunka ellen

(Kovács Barbara) Világszerte körülbelül 215 millió gyermekmunkás dolgozik, közülük 115 millióan veszélyes munkát végeznek. Magyarországon nem jellemző a 14 alatti gyermekek dolgoztatása. Tavaly (hivatalosan) mintegy tízezer 15–19 éves vállalt valamilyen munkát, a fiatalkorúakra pedig külön jogszabályok vonatkoznak. Szeptembertől ezeket is oktatják az iskolákban.

Május 12-e a gyermekmunka elleni világnap, amikor arra a több mint 200 millió gyermekre hívják fel a figyelmet, akit kizsákmányolva, sok esetben veszélyes körülmények között dolgoztatnak világszerte. A gyermekfoglalkoztatást Magyarországon először 1840-ben szabályozták, azóta pedig nagymértékben sikerült csökkenteni a 15 évesnél fiatalabb munkások számát. A KSH adatai szerint tavaly 9700 15–19 év közötti fiatal dolgozott, a 18 éven aluliakra pedig speciális munkajogi szabályok vonatkoznak. A jelenlegi törvények szerint ma önállóan 16 éves kortól vállalhatnak munkát a fiatalok, szülői beleegyezéssel pedig 15 éves kortól lehetséges szünidei munkavállalás.

A diák munkavállalók nem túlórázhatnak, nem dolgozhatnak éjszakai műszakban, illetve nem lehet őket veszélyes munkakörökben alkalmazni. Ezzel azonban nincs tisztában minden fiatal, sőt gyakran a szülők sem tudnak segíteni az ismeretek hiánya miatt. A munkavállalásról és a pénzügyi ismeretekről ezért szeptembertől az iskolában is tanulnak majd a diákok.

„Rendkívül fontos a fiatalok gazdasági, pénzügyi oktatása, a munkavállalással kapcsolatos tudásának bővítése, hiszen így képesek lesznek a jövőben felelős döntéseket hozni, tisztában lesznek azzal, mi legális és mi nem, illetve pénzügyeiket is megtervezhetik, alakíthatják majd” – mondja Kaposi József, az Oktatáskutató és -fejlesztő Intézet főigazgatója. A gazdasági és pénzügyi ismeretek az eddiginél nagyobb mértékben épültek be a nemzeti alaptantervbe (NAT) és a kerettantervek szakmai anyagaiba.

A gazdasági és pénzügyi nevelés egyrészt a NAT-ban közölt 12 fejlesztési terület egyike, ami azt jelenti, hogy a diákok az összes műveltségi területhez kapcsolódóan találkozhatnak ezzel a kiemelten fontos témával, többször és több szempontból is körüljárhatják a megadott kérdéskört. Másrészt a tartalmak a tantárgyi kerettantervekbe is bekerültek.

A kötelező tantárgyak közül a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 8. és 12. évfolyamának tematikai egységei között (pl. pénzügyi és gazdasági kultúra, munkavállalás), a technika, életvitel és gyakorlat tantárgy témái között (pl. álláskeresés, munkavállalás, munkaviszony, munkanélküliség) a földrajz, illetve több természettudományi tantárgy egyes részeiben jelenik meg. Sőt, bizonyos értelemben az informatika is részt vesz a legfontosabb kapcsolódó ismeretek átadásában, hiszen az elektronikus szolgáltatások is megjelenbek a tananyagban.

Mindezeken kívül az iskolák a helyi tantervbe beépíthették a szabad időkeret terhére a pénzügyi és gazdasági kultúra, a Vállalkozzunk!, és a munkapiac elnevezésű tantárgyakat, melyek a gazdasági, pénzügyi kérdéseket járják körbe.