Szeptemberben a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma stagnált az előző év azonos idősza-kához képest, és az első kilenc hónap eredményei összességében sem kedvezőbbek. A forgalom háromnegyedét képviselő szállodák vendégforgalma – augusztus kivételével – minden hónapban élénkült, melyben a négycsillagos, illetve a wellness-szállodák szerepe volt meghatározó. Mindez azonban csak arra volt elegendő, hogy a forgalom elérje a 2007. évi azonos időszaki szintet.
A kilenc hónapban a külföldi vendégek 7 millió 891 ezer vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, számuk 1%-kal nőtt 2010 azonos időszakához viszonyítva. A külföldivendég-forgalom szerkezete továbbra is átalakulóban van, a legjelentősebb küldő országok közül az Olaszországból, a Németországból és a Franciaországból érkezett vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent, míg az Ausztriából, a Lengyelországból, a Csehországból és az Egyesült Államokból érkezetteké nőtt, és az Egyesült Királyságból érkezetteké stagnált. A külföldivendég-forgalom jelentős részét fogadó szállodákon belül a négycsillagos kategóriában számottevő volt a növekedés, az ötcsillagos szállodákban ugyanannyi, az egy-háromcsillagos egységekben pedig kevesebb éjszakát töltöttek el a külföldiek, mint az előző év azonos időszakában. A külföldi vendégek száma – a Balaton, Közép- és Dél-Dunántúl kivételével – mindegyik turisztikai régióban emelkedett.
A vizsgált időszakban 3 millió belföldi vendég közel 7 millió 676 ezer vendégéjszakát töltött a ke-reskedelmi szálláshelyeken. Számuk 5%-kal esett vissza 2010 első három negyedévéhez képest. A belföldivendég-forgalom 65%-át fogadó szállodákban a vendégéjszakák száma 3%-kal bővült. A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál az alacsony vendégforgalom következében a vendégéjszakák száma 26%-kal csökkent, és a vendégek számának visszaesése – kilenc turisztikai régióból – ötöt érintett.
A szálláshelyek összes árbevétele folyó áron 2%-kal emelkedett 2010 azonos időszakához képest, miközben a szálláshely-szolgáltatás árindexe 2011 folyamán csökkenést mutat. A kereskedelmi szálláshelyek 2011. január–szeptemberben összesen 186 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 104 milliárd forint volt.
Szeptemberben a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 15 285 forint, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 8198 forint volt. Budapesten a vendégforgalom döntő részét fogadó három–ötcsillagos kategóriákban a szobák átlagára szeptemberben 10 100 és 38 200, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 6000 és 31 100 forint között alakult. Mindez jelentősen alatta maradt az európai átlagnak.
A megfigyelt időszakban a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 47,5%-os volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb, 64%-os szobakihasználtsági aránnyal; a négycsillagos házak 55%-os foglaltságot értek el. A szállodai kihasználtság összességében másfél százalékponttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli, 55% volt.
Budapesten mind a belföldi, mind a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma nőtt, összességében 3%-kal. A Balatonon eltöltött éjszakák száma mind a külföldi, mind a belföldi vendégek esetében egyaránt csökkent, 8, illetve 10%-kal. A népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látogatottsága is kedvezőtlenül alakult. Az első három negyedévben a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma 18%-kal, a wellness-szállodáké – a kapacitásnövekedés ellenére – 6%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához viszonyítva. A Balatonon kívül a dél-dunántúli, az észak-alföldi, továbbá a Tisza-tavi turisztikai régióban csökkent a vendégforgalom.
A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken szeptemberben közvetlenül 29 ezer főt foglalkoztattak, ami kissé elmarad az előző év azonos időszakitól. A részmunkaidős foglalkoztatás aránya a szállodákban kategóriánként változó, és kölcsönzött munkaerőt lényegében csak a négy-, illetve ötcsillagos egységek foglalkoztattak, minimális arányban.
A szálláshelyi kapacitásra egyszerre volt jellemző, hogy a gazdasági környezet változására a szállodák, panziók, kempingek stb. egy része úgy reagált, hogy beszüntette működését, míg mások éppen bővítették a kínálatot. Ennek eredőjeként 2011. szeptember 30-án a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2561 volt, ezen belül 885 szálloda 53 ezer szobával, 908 panzió 10 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek (üdülőház, kemping és közösségi szálláshelyek) száma 767 volt.