Az Európai Újságírók Szövetsége szerint az Európai Médiaszabadsági Törvény gyakorlati alkalmazása továbbra is egyenetlen. Különösen az újságírók kémprogramokkal szembeni védelme, a közszolgálati média függetlensége, valamint a médiatulajdon és a médiapiaci koncentráció átláthatósága terén vannak súlyos hiányosságok.
Az európai médiaszektor egyik legfontosabb intézményi változása volt az Európai Médiaszabadsági Törvény, az EMFA elfogadása. A szabályozás 2025 augusztusában vált teljes egészében alkalmazandóvá az Európai Unióban, és azt a célt szolgálja, hogy megerősítse a média függetlenségét, átláthatóbbá tegye a médiapiaci viszonyokat, valamint hatékonyabb védelmet nyújtson az újságíróknak és a szerkesztőségeknek.
Egy év után azonban az Európai Újságírók Szövetség, az EFJ értékelése szerint a tagállami végrehajtás messze elmarad a várakozásoktól. A szervezet és az uniós országokban működő tagszervezetei folyamatosan figyelemmel kísérik a nemzeti jogalkotási és végrehajtási folyamatokat, amelyek sok esetben lassúnak, bonyolultnak és ellentmondásosnak bizonyulnak.
Az idei Médiapluralizmus-figyelő megállapításai is azt mutatják, hogy a szabályozás alkalmazása Európa-szerte egyenetlen. Az EFJ összegzése szerint mindössze négy tagállam végezte el megfelelően a szükséges feladatokat, miközben 23 ország továbbra is lemaradásban van. Egyes tagállamokban ráadásul nem egyszerűen késlekedés tapasztalható, hanem olyan folyamatok is zajlanak, amelyek ellentétesek lehetnek az EMFA céljaival.
Kémprogramok, médiatulajdon, közszolgálati függetlenség
Az EFJ több olyan területet is megjelölt, amelyen sürgős és érdemi előrelépésre van szükség. Ezek közé tartozik az újságírók kémprogramokkal szembeni védelme, a médiavállalatokra vonatkozó átláthatósági követelmények teljesítése, valamint a közszolgálati média politikai befolyástól való függetlenségének és pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása.
A szervezet kiemelten fontosnak tartja a médiavállalatok egyesüléseinek közérdekű vizsgálatát és a nemzeti médiaszabályozó hatóságok tényleges függetlenségét is.
A kémprogramok alkalmazásának kérdésében az EFJ szerint különösen világos jogi garanciákra van szükség. A nemzetbiztonságra vagy a közérdekre hivatkozó kivételeket szűken és körültekintően kell értelmezni, ellenkező esetben fennáll a veszélye annak, hogy az újságírók megfigyelésének tilalma a gyakorlatban könnyen megkerülhetővé válik.
A jogszabály önmagában ugyanis nem elegendő. A nemzeti kormányoknak, a független médiaszabályozóknak, az Európai Médiaszolgáltatási Testületnek és maguknak a médiaszolgáltatóknak kell gondoskodniuk arról, hogy az EMFA-ban rögzített jogok a mindennapokban is valódi védelmet jelentsenek.
„A különböző szereplők kooperációja csak akkor működik, ha az átláthatóság és a megfelelő erőforrások állnak a középpontban, és ha a szereplőket felelősségre lehet vonni azért, amit helyesen tesznek, és azért, amit nem” – fogalmazott Renate Schroeder, az EFJ igazgatója.
Hozzátette: nélkülözhetetlen az Európai Bizottság aktív felügyelete, valamint az a politikai akarat, hogy az EMFA rendelkezéseit megsértő tagállamokkal szemben jogsértési eljárások induljanak. Schroeder szerint ezt geopolitikai vagy más politikai érdekek sem írhatják felül.
Kampány indul a közszolgálati médiáért
Az EFJ különösen aggasztónak tartja, hogy több tagállamban továbbra sem történt érdemi előrelépés a közszolgálati média függetlenségének biztosításában. A szervezet ezért kampányt indít annak bemutatására, hogy a megfelelően finanszírozott, politikai beavatkozástól mentes közszolgálati média nélkülözhetetlen a demokratikus nyilvánosság működéséhez.
A közszolgálati szerkesztőségek pénzügyi kiszolgáltatottsága ugyanis könnyen politikai függőséghez vezethet. Az EMFA ezért nemcsak a vezetők kinevezésének és felmentésének átláthatóságát követeli meg, hanem a stabil és kiszámítható finanszírozás feltételeinek megteremtését is.
Tizenhat országban nincs médiapluralizmus-vizsgálat
Az EFJ az Európai Médiaszolgáltatási Testülettel is egyeztet, különös tekintettel a médiakoncentrációra és a médiapiaci egyesülések közérdekű vizsgálatára.
A Médiapluralizmus-figyelő adatai szerint 2025-ben 16 uniós országban egyáltalán nem működött olyan vizsgálati rendszer, amely a médiapiaci összefonódásokat a pluralizmus szempontjából értékelte volna. További kilenc országban régebbi szabályozás volt hatályban, amely nem feltétlenül felel meg az EMFA követelményeinek.
Az EFJ szerint az Európai Médiaszolgáltatási Testületnek a jelenleginél rendszeresebben kellene bevonnia munkájába a civil szervezeteket, az újságírói érdekképviseleteket és a tudományos élet szakértőit. A szervezet sürgeti azt is, hogy az Európai Bizottság mielőbb adjon ki részletes iránymutatást a médiapiaci összefonódások közérdekű vizsgálatáról.
Az EMFA elfogadása fontos mérföldkő volt az európai médiaszabadság védelmében, a következő időszak valódi kérdése azonban az lesz, hogy a tagállamok képesek és hajlandók-e a jogszabály rendelkezéseit ténylegesen érvényesíteni. Az EFJ értékelése alapján ezen a területen Európa jelentős része egyelőre adós maradt a gyakorlati eredményekkel.
