(Herskovits Eszter/klubradio.hu) Tung tung tung tung sahur egy mesterséges intelligencia által animált, vélhetően indonéz lény, tulajdonképpen egy farönk, ami valamiért baseball-ütővel a kezében jár, és néhány másodperces videók főhőse. Egyébként nevéhez méltóan teljesen értelmetlen, létezése semmilyen alapos indokkal nem alátámasztható.

És hogy akkor miért érdekes mindez? Alapesetben, vagyis egy olyan országban, ahol a szürrealitás nem türemkedik be állandóan a hétköznapokba, természetesen semennyire sem az. Csakhogy nálunk Tung tung politikai termékké vált, már amennyiben politikai termékké emelte az, hogy Orbán Viktor a TikTok-, ismétlem, a TikTok-oldalán osztott meg egy néhány másodperces jelenetet, amint a kormányülés ebédszünetében – magyar zászlós díszlet előtt persze – lejt néhány másodperces táncot Tung tung, de legalább baseball ütő nélkül. „Tung tung tung tung sahur beugrott ebédszünetben” – ezzel a címmel kommentálta a nehezen feldolgozható látványt a miniszterelnök.

Vajon melyik kritikus pillanatban vetődhetett fel az ötletgazda fejében – legyen az akár Orbán Viktor –, hogy amikor épp nem ukrán kémek és lapuló uniós források után kutat a kormány – mert mi másról is esnék szó egy kormányülésen?! – csak nem a gazdaság vagy az oktatás problémáira keresnek megoldási lehetőségeket, szóval, hogy jutott bárkinek is eszébe, hogy ennek a végtelenített békeharcnak az ebédszünetében egy indonéz farönk táncoljon, bugyuta, de legalább idegesítő zenére?

Tung tung sahur célközönségéről nem sok minden tudható, de persze alapos a gyanú, hogy kisiskolás kor felett már kínos, vagy ha nagyon fiatalosak akarunk lenni, cringe. Így aztán végképp nehezen megmagyarázható, hogy mi is itt a koncepció. Mert ha az, hogy a kisiskolás majd lelkesen mutatja a szüleinek, hogy milyen menő – fiatalos szóval élve cool – a miniszterelnök, tehát szavazzon rá, akkor nagyon rossz hírem van: minden valószínűség szerint nem, nem mutatja meg és nem, nem tartja menőnek.

De vajon véget ért-e itt az indonéz fadarab magyarországi politikai pályafutása, vagy ha kiderül, hogy nem érdekel senkit, meghosszabbítják-e ezt a kampányt is Bicskéig? Feladata lesz-e a nagyon szuverén, nagyon békepárti digitális harcosoknak, hogy ezentúl fiatalosnak szánt tartalmakkal is elárasszák a közösségi oldalakat, például Tung tung tung sahur kalandjaival?

Természetesen minderre nem tudom a választ, de egy valamiben biztos vagyok: olyan országban szeretnék élni, ahol nem a kritikus hangok ellehetetlenítése, a rekord nagyságú infláció, az Ukrajna ellenes propaganda a legfontosabb ügy, hanem az, hogy miért táncol egy indonéz farönk a kormányülés ebédszünetében.