A Rotary Irodalmi Díjat a Budapest-Tabán Rotary Club http://www.rotary.hu alapította 2008-ban. Ebben az elismerésben részesülhet a könyvhéttől-könyvhétig magyar nyelven megjelent az az eredeti irodalmi alkotás – regény, novella, verseskötetet –, amelyik magas irodalmi értékén túl, leginkább kifejezi a Rotary eszmeiségét. A díj nyertese emlékplakettet és hárommillió forintot kap. A díj odaítéléséről kuratórium dönt. November 23-án már saját gyártásban készül televíziós felvétel a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermében az ünnepélyes díjátadóról.

A múlt év irodalmi termése alapján a szakmai zsűri az alábbi műveket ítélte a legjobbnak, és közülük választják majd ki a győztest:

Böndör Pál: A holdfény árnyékában, regény (Nyitott Könyvműhely)

Újvidéki válságköltészet, tudatfolyam-monológ, keserű-ironikus látlelet napjaink külső és belső, mindinkább életformává váló válságáról. Szubjektív önvallomás elegáns, cinizmussal fűszerezett humorral, a mögötte lappangó kétségbeeséssel.

Lovas Ildikó: A kis kavics, regény (Kalligram )

A regény két főszereplője Kozma Léni, a szabadkai tanárnő és Leni Riefenstahl, a hitleri propagandagépezet tehetséges dokumentumfilm rendezője, a „két kis kavics”, ahogy magukat nevezik, nevezték. De valóban kis kavicsok vagyunk-e a történelem fogaskerekei között, s ha igen, akkor meg tudjuk-e akasztani a kerekek forgását, vagy összemorzsolódunk közöttük?

Horváth Péter: Bogárvérrel (áltörténeti) regény (Noran Libro)

A főhőst 1485-ben, tizenkét éves korában keresztelik meg, innen indul a cselekmény. Az előzményeket is elmondja a regényhős, de a fontosabb dolgok csak ezután következnek. A regény tehát Mátyás király uralkodásának késői korszakában játszódik; a szereplők nagy várakozással gondolnak az igazságos királyt követő uralkodóra. Még Selmec bányászvároska lakói is belekeverednek a történelembe, titkos események vannak a háttérben, amelyek Corvin János vagy Ulászló cseh király érdekében szövődnek.

Nádas Péter: Fantasztikus utazáson, esszék (Jelenkor)

A szerző 2006-10 között, a magyar modernizáció „harmadik nagy kísérletének” csődje idején, erről a csődről, a csőd sajátosságairól, a csődre adott reflexióinkról, reakcióinkról írta új esszékötetének darabjait. Abban, ahogyan Nádas a helyzetre, s a hozzá való viszonyunkra tekint, ahogy azt feltárja és értelmezhetővé teszi, van valamilyen engesztelhetetlen és megtéveszthetetlen tárgyilagosság, érzéki egzaktság.

Varga Mátyás: parsifal, parsifal, versek (Magvető Kiadó)

Már előző kötetét olvasva (Hallásgyakorlatok) azt érezhette az olvasó, hogy itt valami egészen különleges, finom, rejtőzködő, de nagy (a kimondhatóság és a befogadhatóság lehetetlenségével küszködő) költészettel van találkozásunk. Olyan én-központú költészettel, amelyben az én szemérmesen rejtőzik, mégis mindent meghatároz.

Tóth Krisztina: Pixel (Magvető Kiadó)

Az eredetileg költőként induló Tóth Krisztina második komolyabb kísérlete ez a kötet a fikciós széppróza területén, és ahogy költészetének érettebb szakaszában, ugyanúgy immár rutinos prózaíróként is rendkívül tudatos, írói lépéseit előre eltervező-kiszámító alkotónak mutatkozik. Ez nem pusztán egy-egy szöveg megformálását jelenti, hanem az alkotópálya szakaszait átlátó-megtervező művészi idea, elképzelés is ott munkál a művek mögött.

Buda Ferenc: Világ, világom, önéletrajzi regény (Holnap Kiadó)

A kiváló költő hetvenedik évében kezdte el írni önéletrajzi regényét(?), élet-helyzeteit(?), vallomását szüleiről, családjáról, az általa is megélt hét évtized magyar történelméről. Mégis távolságtartó, pontos leírása az eseményeknek, vagyis nem afféle „költői próza”; leginkább Illyés Gyula Puszták népe c. könyvét juttatja az értő olvasó eszébe.

Rakovszky Zsuzsa: VS (Magvető Kiadó)

A VS Rakovszky Zsuzsa harmadik regénye. A történet adott: Vay Sarolta/Sándor igazán különleges életrajza. Az 1859-1916 között élt, vagyonát vesztett, a kor tipikus dzsentri életformáját folytató grófnő az írásaiból próbál megélni, újságíró, költő, publicista lesz, majd egy ideig ügynökösködik. Valójában azzal válik korának megkülönböztetett figyelmére számot tartó figurájává, hogy férfi identitással él. Eleinte Sarolta, később Sándor, vagy más álneveken publikál. A férfitudat nemcsak írásait, de viselkedését, öltözködését, szokásait, életformáját is meghatározza.