A születések január–szeptemberi száma 3,8%-kal volt alacsonyabb az egy évvel azelőttinél, a népesség természetes fogyása az időszak egészét tekintve gyorsult. A foglalkoztatottak száma a július–szeptemberi időszak átlagában 0,8%-kal nőtt az esztendővel azelőttihez képest, a munkanélküliségi ráta 10,8%-os volt. A nettó átlagkereset az év kilenc hónapjában 139 400 forint volt, folyó áron 5,7%-kal több, mint tavaly ugyanezen időszakban. A fogyasztói árak január–október átlagában 3,9%-kal voltak magasabbak, mint 2010 tíz hónapjában.

2011 eddig eltelt részében a globális konjunktúra dinamikája veszített a lendületéből. A növekedést az egyes nemzetgazdaságok belső problémái (a fiskális egyensúlytalanság, a belső fogyasztás hiánya, a számottevően nem csökkenő munkanélküliség) mellett az európai adósságválság gerjesztette negatív hangulat is visszafogja. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése alapján 2011­re a világgazdaság növekedése a tavalyinál (5,1%) kisebb mértékű, 4%­os lesz. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított bruttó hazai termék a harmadik negyedévben 1,8%-kal növekedett.

Az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 2011 III. negyedévében 1,5%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ezzel a legnagyobb nemzetgazdaság növekedésének lassulása tovább folytatódott. Az év három negyedévének átlagában 1,8%-kal lett nagyobb a GDP. A fogyasztási kiadások mellett az export segítette az észak-amerikai gazdaság bővülését.

Japán gazdasága a III. negyedévben sem talált magára, 0,2%-kal1 mérséklődött a gazdasági teljesítmény 2010 III. negyedévéhez képest, 2011 január–szeptemberében pedig 0,6%-kal lett alacsonyabb a GDP. A másik meghatározó ázsiai gazdaság, Kína az év három negyedévében viszont 9,4%-kal növekedett, ugyanakkor a gazdasági bővülés üteme folyamatosan lassul, a III. negyedévben 9,1%-os volt.

Az Európai Unió (EU-27) gazdasága – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 2011. I–III. negyedév átlagában 1,8%-kal, 2011 III. negyedévében pedig 1,4%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedés motorját továbbra is Németország jelenti, bár a bővülés dinamikája jelentősen mérséklődött. Az eurózóna III. negyedéves bruttó hazai terméke – szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva – 1,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, s a három negyedévet tekintve 1,9%-os volt a növekedés.

2011 őszére a nyersanyagok világpiaci árai valamelyest mérséklődtek az év első felére jellemző árdrágulást követően. A Nemzetközi Valutaalap által vezetett, minden fontosabb alapanyagot tartalmazó árindex azonban még így is 8,0%-kal emelkedett szeptemberre a 2010. decemberi értékhez képest. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) globális élelmiszerár-indexe 2011 nyolc hónapjában rekordszinten, 230 pont felett tartózkodott, szeptemberben viszont 225 pontra mérséklődött. Az alindexeket tekintve a húsok, a tejtermékek és a gabonafélék piacán mértek áremelkedést 2010 decemberéhez viszonyítva. Szeptember végén 105,42 dollárt adtak egy hordó Brent típusú kőolajért, ami 2010. december végéhez képest 13%-os emelkedés.

A pénz- és tőkepiacok teljesítményét a harmadik negyedévben nagyban meghatározta az adósságválsággal kapcsolatos hangulat alakulása. A tőkepiacokon július–októberben a részvényárak a szokásosnál nagyobb volatilitást mutattak. A Svájci Nemzeti Bank szeptember hatodikán a svájci nemzetgazdaság érdekeit szem előtt tartva árfolyamkorlátot vezetett be a svájci frank euróval szembeni árfolyamára.

A világgazdasági folyamatokkal összhangban a magyar gazdaság növekedési dinamikája is lelassult. A nemzetközi összehasonlításokhoz használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a növekedés üteme 2010 harmadik negyedévéhez képest 1,5% volt, amivel az európai uniós tagállamok rangsorában a középmezőnyben helyezkedünk el.

Magyarország bruttó hazai terméke a KSH és az Ecostat – korlátozott információs bázisra épülő – közös gyorsbecslése szerint 2011 III. negyedévében 1,4%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedés fő tényezője a mezőgazdaság és az ipari export volt. Az év három negyedévében összességében 1,8%-kal emelkedett a gazdasági teljesítmény. Az előző negyedévhez képest – szezonálisan és naptárhatással kiigazított index alapján – a III. negyedévben 0,5%-kal bővült a magyar gazdaság.

A GDP első közlése (gyorsbecslése) idején a bruttó hazai terméket alakító hatások megismeréséhez az évközi ágazati statisztikák adnak segítséget.

A mezőgazdasági termékek termelőiár-színvonalának növekedési üteme – az augusztusi mérséklődés után – szeptemberben ismét gyorsult, így január–szeptemberben 29%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. A növénytermesztési és kertészeti termékek ára összességében 37%-kal nőtt. Ezen belül a gabonafélék ára 56%-kal haladta meg a 2010. év azonos időszakit, és továbbra is jelentős, 35%-ot meghaladó az ipari növények termelői árának emelkedése. Ugyanakkor a zöldségfélék áraiban május óta megmutatkozik a friss zöldségek megjelenésével kialakult erős kínálati piac hatása, így áruk január–szeptemberre 12%-kal csökkent az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A burgonya termelői ára a várhatóan jó terméseredmény miatt júliustól kezdődően jelentősen visszaesett, így a kilenchavi index már 0,8%-os csökkenést mutat. Továbbra is magas (23%-ot meghaladó) viszont a gyümölcsök áremelkedése. Az élő állatok és állati termékek termékcsoportban január–szeptemberben 14%-kal voltak magasabbak az árak az egy évvel korábbinál. Az élő állatok közül meghatározó a vágómarhák tavaly szeptember óta kétszámjegyű, az év kilenc hónapjában már 43%-os áremelkedése, míg az állati termékeknél a tej év elejétől kezdődően 20%-ot is meghaladó, kumulált árszintnövekedése kiemelkedő. A mezőgazdasági ráfordítások árszínvonala a tavaly január–szeptemberi, 1,9%-os növekedés után az év kilenc  hónapjában jóval nagyobb mértékben, 15%-kal nőttek. Ebben jelentős szerepe volt az energia12, a műtrágyák 26, illetve a takarmányok 35%-os áremelkedésének. A termelői árak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a ráfordításokéi, így a két index hányadosaként számított agrárolló 12%-kal zárult.

Hazánk ipari termelése az év kilenc hónapjában 6,2%-kal volt magasabb, mint a megelőző év ugyanezen időszakában. Az értékesítési oldalon az export 9,1%-kal nőtt, a belföldi eladások volumene viszont 5,2%­kal csökkent a bázisidőszaki, 2010. január–szeptemberi szinthez képest. Az éven belül – munkanaphatástól megtisztított volumenindexek szerint – a május–szeptemberi időszakban az ipari termelés és az export növekedése lényegesen alacsonyabb ütemű volt, mint az év első négy hónapjában.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a feldolgozóipar január–szeptemberi időszakra mért termelési volumene 6,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, míg az energiaszektor kibocsátása lényegében nem változott. A termelésből kis súllyal részesedő bányászat termelése 14%-kal volt több, mint egy évvel korábban.

A feldolgozó-ipari alágak többségében nőtt a kibocsátás. Négy alág – gép, gépi berendezés gyártása; textil- és bőripar; kohászat, fémfeldolgozás; illetve járműgyártás – esetében a termelés kétszámjegyű mértékben emelkedett. A kibocsátás 18%-át adó és ezzel a legjelentősebb alág, a járműgyártás termelése 12%-kal emelkedett a 2010. január–szeptemberi szinthez képest. A termelés egyhatodát a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása alágazat állította elő, ennek kibocsátása ugyanakkor 3,7%-kal mérséklődött. Az alág esetében a termelés április óta alacsonyabban alakul, mint egy évvel korábban; az elsősorban a híradás-technikai berendezések és elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet mérséklődése miatt bekövetkezett csökkenés üteme azonban lassult az utóbbi hónapokban. A termelésből 11%-os aránnyal részesedő, nagyobbrészt belföldre értékesítő élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása alágazat kibocsátása 2,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés a kilenc hónap során 1,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelékenység növekedése az alkalmazásban állók számának 4,2%-os emelkedése mellett következett be.

Szeptemberben az új rendelések volumene 7,7%-kal haladta meg a tizenkét hónappal korábbi szintet, míg az ugyanezen hónap végén fennálló rendelésállomány 14%-kal múlta felül az egy évvel azelőttit. Az ágazatok közül a járműgyártás szeptember végi, összehasonlító áron számított rendelésállománya 27%-kal volt magasabb, mint 2010. szeptember végén, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazat esetében ugyanakkor hasonló mértékű volt a visszaesés.

Az ipari termelés növekedése az év kilenc hónapjában az ipari termelői árak 3,1%-os emelkedése mellett ment végbe. A feldolgozóipari alágak közül jelentős emelkedés következett be a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás (23%), a vegyi anyag, termék gyártása (12%), valamint az élelmiszeripar (9,2%) termelői áraiban. Négy alág esetében ugyanakkor árcsökkenés figyelhető meg, közülük a legnagyobb mértékű, 1,7%-os a járműgyártás esetében. A belföldi értékesítés árszínvonala 5,7%-kal, az exportértékesítésé 1,3%-kal haladta meg a 2010 kilenc havi szintjét. Az ipari termelői árak június óta rendre alacsonyabbak voltak a tizenkét hónappal korábbiaknál, szeptemberben azonban a csökkenés nem folytatódott, az egy évvel korábbihoz képest 4,1%-os emelkedés következett be. 

Az építőipar kilenc havi termelési volumene 11%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent, az épületek építéséé 12, az egyéb építmények építéséé pedig 8,9%-kal. A január–szeptemberi időszakban az egy évvel korábbinál 22%-kal kisebb volumenű új építőipari szerződést kötöttek, a szeptember végi szerződésállomány pedig alig több mint hattizedét jelenti a tizenkét hónappal korábbinak. Az építőipar termelői árai a január–szeptemberi időszakban 2,1%-kal voltak magasabbak, mint 2010 ugyanezen időszakában.

Az év kilenc hónapja során megközelítőleg 8150 lakás épült, 38%­kal kevesebb, mint 2010 ugyanezen időszakában. Az építtetők közül a vállalkozások által épített lakások száma nem érte el az egy évvel korábbi felét, a magánszemélyek által építetteké pedig 27%-kal zsugorodott. Jelentős visszaesés következett be a lakóparkok építésében: az átadott lakóparki lakások száma (150) alig több mint nyolcadát jelenti a 2010. január–szeptemberinek. A kiadott lakásépítési engedélyek száma a január–szeptemberi időszakban mintegy 8870 volt, ami 35%-os csökkenést jelent az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva. A legnagyobb visszaesés Budapestet jellemezte, ahol az egy évvel ezelőttihez képest több mint hattizedével kevesebb lakásépítési engedélyt adtak ki az építésügyi szakhatóságok. (A többi város átlagában közel egynegyednyi, a községekben 1,7%-os mérséklődés tapasztalható.)

2011 kilenc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégek 7,9 millió éjszakát töltöttek el, a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma pedig 7,7 millió volt. Míg a külföldi vendégéjszakák száma 1,3%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit, a belföldieké 4,9%-kal mérséklődött.

Összességében a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 0,7%-kal nőtt, a vendégéjszakáké ugyanakkor 1,8%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, de ezen belül a szállodák az átlagosnál magasabb ütemű – a vendégek számában 6,0, a vendégéjszakákéban 4,3%-os – bővülésről számolhattak be. A szállodák szobafoglaltsága átlagosan 47,5% volt a kilenc hónapban, az egy évvel korábbinál 1,5 százalékponttal magasabb.

A külkereskedelmi termékforgalomban a január–szeptemberi időszakra vonatkozó előzetes adatok szerint az export euróértéke 15%-kal, az importé 13%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A külkereskedelmi mérleg az év e kilenc hónapját 5,5 milliárd eurós aktívummal zárta, ami másfél milliárd euróval több az egy évvel korábban kialakultnál. 2011. január–augusztusban a kivitel volumene 12, a behozatalé 10%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az időszak során a magyar külkereskedelem 2–3%-kal magasabb forintárszinten bonyolódott le, a cserearány 1%-kal romlott.

2011 kilenc hónapjában 5%-kal kevesebb személysérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt, mint az előző év azonos időszakában. A halálos balesetek száma20, a súlyos sérüléssel járóké 9%-kal csökkent. A közel 11 700 balesetben 427-en vesztették életüket, 46%-uk vétlen áldozat volt.

A kiskereskedelmi forgalom kilenc havi volumene lényegében megegyezett az egy évvel korábbival, mind a kiigazítatlan, mind a naptárhatástól megtisztított adatok szerint. Az 5,7 billió forintot kitevő eladások 45%-át kitevő élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma mindössze 0,1%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a 37%-ot képviselő nem élelmiszertermékek értékesítése 0,5%-kal haladta meg a 2010. azonos időszakit. Az eladások közel ötödét jelentő üzemanyag-értékesítés, ami 2009 júliusa óta lényegében megszakítás nélkül hanyatlik, 1,8%-os volumencsökkenést mutatott. Szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 0,3%-kal volt magasabb, mint tavaly szeptemberben.

A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem a 2010 második felében jelentkező átmeneti fellendülés óta ismét hanyatlik: 2011. január–szeptemberi eladásai 6,2%-kal maradtak el az előző év azonos időszakitól.

A legfrissebb népmozgalmi adatok szerint 2011 kilenc hónapjában  több mint 65 500 gyermek született, és valamivel több mint 95 650 fő hunyt el. A születések száma 3,8%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest, a halálozásoké 0,8%-kal volt alacsonyabb. A csecsemőhalandóság mértéke 5,0 ezrelékes volt, 0,1 ezrelékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Szeptember végén a népesség – nemzetközi vándorlás hatását is magában foglaló, részben becsült adatok alapján számított – lélekszáma 9 millió 964 ezer fő volt.

A 2011. július–szeptemberi időszakban a foglalkoztatottak száma – a 15–64 éves korosztályban – 3 millió 822 ezer fő volt, 31 ezer fővel (0,8%-kal) több, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási arány (56,4%) 0,4 százalékponttal meghaladta a 2010. július–szeptemberit. A férfiak foglalkoztatottsága egy év alatt 0,9 százalékponttal nőtt, a nőké változatlan maradt, ennek eredményeképpen 62,1, illetve 50,9%-os foglalkoztatottsági szint alakult ki.

A július–szeptemberi időszak során a munkanélküliek száma és aránya – a munkaerő-felmérés fogalmi rendszere alapján, szintén a 15–64 éves korcsoportot tekintve – 462 ezer főt, illetve 10,8%-ot tett ki. A munkanélküliek száma közel 4 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. (A javulás ezen mértékei mintavételi hibahatáron belülinek számítanak.)

A július–szeptemberi időszak átlagában a munkanélküliek 18%-a a 15–24 évesek közül került ki, s mivel ez a korosztály kis létszámban van jelen a munkaerőpiacon, így körükben a munkanélküliségi ráta 27%-ot tett ki. A munkanélküliek fele legalább egy éve keresett állást, s a munkanélküliség átlagos időtartama másfél év volt. A régiók közül a legkedvezőtlenebb mutatóval jellemezhető Észak-Magyarországon a munkanélküliség növekedett, míg Közép-Magyarországon csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta azonban már nem a központi, hanem a nyugat-dunántúli régiót jellemezte a július–szeptemberi időszak során.

Az intézményi munkaügyi statisztika legfrissebb létszámadatai szerint a 2011. január–szeptemberi időszak átlagában 2 millió 691 ezren álltak alkalmazásban a nemzetgazdaságban, lényegében ugyanannyian, mint egy évvel korábban. Az időszakon belül az első négy hónapban valamivel többen, a május–szeptemberi hónapokban viszont kissé kevesebben álltak alkalmazásban, mint tavaly ugyanakkor. Az kilenc hónap átlagát tekintve a nemzetgazdaság egyes területeit ellentétes irányú folyamatok jellemezték, mivel a legalább 5 fős vállalkozásoknál alkalmazottak létszáma (1 millió 851 ezer fő) 1,7%-kal emelkedett, miközben a költségvetésben dolgozóké (735 ezer fő) 4,9%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A közszférában a közfoglalkoztatottak nélkül 677 ezren álltak alkalmazásban, ami az egész szférára számítottnál kisebb mértékű, 1,3%-os csökkenésnek felel meg. (Az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásaként a közfoglalkoztatottak száma 87 ezerről 58 ezerre csökkent.) A nonprofit szférában 105 ezren álltak alkalmazásban, 3,2%-kal többen, mint 2010 január–szeptembere során.

2011 kilenc hónapjában a bruttó átlagkereset – a számviteli nyilvántartások alapján – 210 100 forint volt, 4,4%-kal több az egy évvel korábbinál. Az átlagos havi nettó kereset 139 400 forintot, 5,7%-kal többet tett ki, mint a 2010. január–szeptemberi. A versenyszférában 142 500 forint, a költségvetésiben 133 200 forint, míg a nonprofit szférában 124 800 forint volt a kézhez kapott bér átlagos összege. A versenyszférában és a nonprofit szférában mintegy 8%-os növekedés következett be, a költségvetés területén ugyanakkor alig 1%-kal nőttek a nettó keresetek. (Ez utóbbi szféra bérfolyamatait jelentős mértékben befolyásolták a 2010. januári és márciusi eseti kereset-kiegészítések, amelyek növelőn hatottak a viszonyítási alapra.) A költségvetési szférában alkalmazottak a 2011. évi adó- és járulékváltozások ellentételezése céljából a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesülnek. A január–szeptemberi időszakban a juttatás mértéke havi átlagban 5200 forintot tett ki, és a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 46%-át érintette. Az ágazatok közül a legmagasabb nettó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenységet (290 400 forint/hó), míg a legalacsonyabb a szálláshely-szolgáltatást, vendéglátást (88 700 forint/hó) jellemezte.

A fogyasztói árak a tíz hónap átlagában 3,9%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az időszakon belül az októberi infláció szintén 3,9%-os volt, május óta a legmagasabb. Szeptemberhez képest az októberi fogyasztói árak 0,7%-kal voltak magasabbak, amellyel megtört a megelőző négy hónap során tapasztalt csökkenő tendencia. A január–októberi időszakot a megelőző év azonos időszakával összehasonlítva megállapítható, hogy a legnagyobb mértékű, 7,0%-os áremelkedés az élelmiszerek esetében következett be. Az ide tartozó termékféleségek közül a liszt és a cukor mintegy másfélszeresére drágult, a burgonyáért pedig 39%-kal kellett többet fizetni. Az élelmiszereken kívül az átlagosnál nagyobb mértékben növekedett az egyéb cikkek, üzemanyagok, valamint a háztartási energia ára (5,9, illetve 5,7%-kal). Az előző csoport áremelkedésében fontos tényező volt a járműüzemanyagok körében bekövetkezett 15%-os drágulás, míg az energiaféleségek közül a távfűtés és a vezetékes gáz 8–9%-os drágulása emelhető ki. A ruházkodási cikkek (2,9%) és a szolgáltatások (2,1%) esetében ezzel szemben az átlagosnál kisebb ütemű emelkedés következett be. A szolgáltatásokon belül a csatornadíjért, illetve a postai szolgáltatások igénybevételéért egyaránt 9%­kal kellett többet fizetni, a telefonnal és az internettel kapcsolatos szolgáltatások árai ezzel szemben kevesebb mint 1%-kal emelkedtek. A szeszes italok, dohányáruk esetében a január–októberi árszínvonal megegyezett a tavaly ilyenkorival. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,4%-kal csökkent, ami leginkább a személygépkocsik, valamint a tartós kulturális cikkek (egyebek mellett televíziókészülékek, számítógépek, fényképezőgépek, telefonkészülékek) mérséklődő árainak a következménye. A nyugdíjasok fogyasztását reprezentáló kosárért az idei év január–októberi időszakában 4,4%-kal kellett többet fizetni, mint a megelőző év azonos időszakában.

A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint 2011. szeptember végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 26,8 billió forint volt, 5,9%-kal kevesebb a tizenkét hónappal korábbinál. A tartozások értéke 11,3 billió forint volt, 3,0%-kal több a 2010. szeptember véginél. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 15,5 billió forintot tett ki, 11%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A vagyoncsökkenés a magánnyugdíj-pénztári kilépések következménye, ennek révén – a jegybank becslése szerint – 2678 milliárd forintnyi összeg került tőketranszferként az államháztartáshoz. A tartozások oldalán megjelenő devizahitelek szeptember végi állományi értéke (7,0 billió forint) 1,7%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál, ami kizárólag abból fakadt, hogy a forint idén szeptember végén gyengébb volt, mint egy évvel korábban.

Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – a 2011. év január–októberi időszakában 1328 milliárd forint volt, 195 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Az államháztartás bevétele 10,7 billió, kiadása pedig 12,0 billió forintot tett ki; ezek az értékek 2,1, illetve 3,6%-kal haladják meg az egy évvel korábbiakat. A kiadás növekedésének és az egyenleg kedvezőtlenebbé válásának irányába hatott a MOL-részvénycsomag júliusi megvásárlása; e tranzakció ellenértéke 498 milliárd forint volt. Az alrendszerek közül a központi költségvetés egyenlege 115 milliárd forinttal romlott, ennek révén a hiány 1257 milliárd forintot tett ki. A társadalombiztosítási alapok vonatkozásában szintén romlás következett be, a 151 milliárd forint összegű deficit 81 milliárd forinttal magasabb a tavaly ilyenkorinál. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege ugyanakkor nem vált kedvezőtlenebbé, a 80 milliárd forintot kitevő többlet lényegében ugyanakkora (1 milliárd forinttal több), mint a 2010. január–októberi.