A LeitnerLeitner adótanácsadó és könyvvizsgáló cég és az Osztrák Nagykövetség Kereskedelmi Osztályának közös konferenciáján Heinrich Schaller, a bécsi tőzsde elnök-vezérigazgatója, Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára, valamint Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke tartott előadást.

Az osztrák központú LeitnerLeitner adótanácsadó és könyvvizsgáló cég Finanzfoyer címmel minden évben megrendezi rangos nemzetközi szakmai fórumát Közép-Kelet-Európa valamelyik országában. Az idén Budapest adott otthont az eseménynek. A  konferencia A válság kihívásai – megszorítás kontra gazdaságélénkítés alcímet kapta, és Magyarország, valamint Európa válságból való kilábalásának, a gazdaság felpörgetésének lehetőségeit igyekezett bemutatni tőzsdei, banki és általános gazdaságpolitikai szemszögből. A konferencia vendégeit a két házigazda nevében Siklós Márta, a LeitnerLeitner ügyvezetője és dr. Erika Teoman-Brenner, az Osztrák Nagykövetség kereskedelmi osztályának kereskedelmi tanácsosa köszöntötte.

Siklós Márta, a magyarországi LeitnerLeitner ügyvezetője köszöntőjében elmondta: „A LeitnerLeitner konferenciáinak évről-évre az a célja, hogy vendégeink első kézből tájékozódhassanak azon makrogazdasági trendekről, amelyek alapvetően meghatározzák a vállalkozások gazdasági környezetét. A konferencia teret ad a legégetőbb helyi és európai gazdaságpolitikai problémák és megoldási stratégiák megvitatásának az adott ország legfontosabb gazdasági szereplőinek részvételével. Nem láthattuk előre, hogy ez a beszélgetés ennyire aktuális lesz majd. Bízom benne, hogy előadóink javaslatai és meglátásai e falakon kívül is hallhatóak lesznek.”

Siklós Márta szerint a kormányzati kiadáscsökkentéssel és adóemeléssel járó megszorító csomagok egyik legnagyobb vesztese a kkv-szektor, amely a tapasztalataik alapján, ha különböző mértékben is, de minden országban nagyon megszenvedi ezeket az intézkedéseket. Szerinte a „leginkább válságtűrőnek” a cseh kis- és középvállalatok bizonyulnak; a magyar cégek a sor végén találhatók. Ennek egyik oka, hogy a hazai kkv-k nagyrésze devizában van eladósodva, míg a térség más országaiban általában nincs ilyen kitettségük a cégeknek.

További probléma, hogy a kisebb magyar cégek jórésze nem tudott bekapcsolódni a multinacionális szállítói láncokba, nem volt képes „rácsatlakozni” az exportpiacokra. Egy részük teljesen ki van szolgáltatva a belső fogyasztásnak, amelyet erőteljesen visszafogtak a múlt évek megszorításai.

A legjobb választás az „előremenekülés” lenne, azaz a piaci pozícióik fejlesztéssel javítása, ám erre csak a biztos lábakon álló, jellemzően nemzetközi hátterű cégek képesek. A kevésbé tőkeerős, magyar tulajdonú kiscégek viszont nagyon nehezen jutnak hitelhez, így számukra marad a mindennapi harc a túlélésért.

A konferencia díszvendége Heinrich Schaller, a Wiener Börse és a CEE Stock Echange Group elnök-vezérigazgatója volt. Előadásában elsőként a tőzsde általános, a gazdasági fejlődésben betöltött szerepéről beszélt. Szerinte a hagyományos tőkeközvetítő szerep mellett a tőzsde fontos fokmérője az egyes államok gazdasági fejlődésének: a pezsgő tőzsde virágzó gazdaság nélkül nehezen képzelhető el. A tőzsde ugyanakkor igazságos is: hűen tükrözi a gazdasági szereplők értékét, és egyenlő versenyfeltételeket teremt számukra.

Schaller szerint az államokra és a vállalatokra nagy felelősség hárul a tőkepiacok hatékony működésének segítésében. A szabályozó hatóságok feladata annak a keretrendszernek a fenntartása és továbbfejlesztése, amely biztosítja a vállalkozások számára a szabad forrásokhoz való akadálymentes hozzáférést, a vállalkozások feladata pedig élni e lehetőséggel versenyképességük növelése érdekében.

A Bécsi Tőzsde és a CEE Stock Echange Group elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta: „Fontos, hogy Európa államai és a tőkepiac szereplői közösen lépjenek fel a tőkepiacok megerősítése végett. Ezt egyrészt a privatizáció tőzsdén keresztüli megvalósításával, új cégek tőzsdei bevezetésével és nem utolsó sorban a tőkepiaci ismeretek, befektetési lehetőségek széles körű megismertetésével lehet elérni. Ugyanakkor célszerű lebontani a működést szükségtelenül akadályozó gátakat, és ilyeneket a jövőben sem szabad bevezetni, itt elsősorban a vállalatok határokon átívelő egyes tranzakcióinak tervezett megadóztatására gondolok.”

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára előadásában így beszélt: „A pénzügyi szektor és a gazdaság fejlődése között pozitív korreláció figyelhető meg. Azaz a gazdasági élénkülés elengedhetetlen feltétele a tőkeerős, nyereséges bankrendszer. Bankhitelek nélkül a vállalkozások beruházásai elmaradnak, ami káros hatással van a lakossági fogyasztásra, így ezen keresztül a GDP mértékére is.” Kovács Levente szerint a kormány hosszú távú gazdasági célkitűzései, az Új Széchenyi Terv megvalósításához erős és stabil bankrendszerre van szükség; elég az Otthonteremtési Programban megfogalmazott évi mintegy 40 ezer új lakás építésére gondolni.

A főtitkár hozzátette, hogy a jelenlegi kormányzati intézkedések igen érzékenyen érintik a hazai bankokat, annál is inkább, mivel a válság hatásaként 2008 óta igen kevés hazai pénzintézet ért el pozitív eredményeket. Bár 2010 második fele óta a bankok eszközarányos nyereségének (ROA) meredek romlása megállt, a banki különadó jelentősen rontotta a magyar pénzügyi piac régiós versenyképességét. Ennek hatására – a külföldi tulajdonú bankcsoportoknak a régióban működő leányvállalatai közötti erős verseny miatt – 2011-től tőkekivonás indult el. Ehhez járul hozzá a „nem konvencionális módszerű” válságkezelésből fakadó jogi és üzleti környezet változékonysága is.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke emlékeztetett arra, hogy a magyar gazdaság zsákutcába jutott. A jogbiztonság és a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának csökkenésével Magyarország sokat vesztett a hitelességéből. A hazai és külföldi, kis- és nagybefektetők egyaránt elbizonytalanodtak. A bankadó kivetése és a végtörlesztés bevezetése destabilizálta a pénzügyi rendszert. A kormány egyelőre nem állt elő használható javaslatokkal: kevés az előremutató strukturális reform, a piaci megoldások helyett az állami szerepvállalás növelésére törekszik. Mindez oda vezetett, hogy a nemzetközi intézmények sorra bírálják Magyarországot.

Vértes András elmondta: „A bizalom visszaszerzése végett a politika és a pénzügyi szektor szereplőinek meg kell kezdeniük az érdemi, érdekegyeztetési párbeszédet. Vissza kell állítani a jogbiztonságot, meg kell erősíteni az Alkotmánybíróság, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács szerepét. Magyarországnak meg kell egyeznie az IMF-fel és az Európai Unióval, és akár a csökkenő szuverenitást is vállalnia kell annak érdekében, hogy a nemzetközi szervezetek segítségével újra a stabilitás és a fejlődés útjára lépjünk.”

Az IMF-fel való tárgyalások kapcsán a GKI azzal számol, hogy a szervezet szigorú feltételeket szab majd, és készenléti hitel igénybevételét teszi lehetővé Magyarország számára. Vértes András szerint a magyar tárgyaló delegációnak gyors megegyezésre kellene törekednie.