Az egészségügyi kormányzat hosszabb távon 50 milliárdos megtakarítást vár az intézményrendszer átalakításától, ugyanakkor viszont arról nem szól senki, hogy rövid távon mennyibe kerül a tulajdonviszonyok közötti átalakítás.
Az állami-társadalmi tulajdon mellett szól: kiiktatódnak a partikuláris érdekek, a helyi lobbik, egységes szempontok szerint kezelhető az ellátórendszer. Ugyanakkor az önkormányzati-társadalmi tulajdonnal szemben az állami-társadalmi tulajdon nagyobb bürokráciát, rugalmatlanabb működést eredményez. Számottevően csökken, esetleg teljesen megszűnik a helyi lakosok kontrollja az értük létrehozott, „rajtuk” működő egészségügyi rendszer felett.
A közkézen forgó és ismert adatok alapján az eddigi tulajdonosok, az önkormányzatok – a duális finanszírozás keretein belül – évente 110 milliárdot meghaladó mértékben támogatták kórházaikat, rendelőintézeteiket. Az ezt helyettesítő forrás számai viszont nem találhatók az új tulajdonos, az állam jövő évi költségvetésében. (A népegészségügyi termékdíjból és a baleseti adóból várható és vélelmezett bevétele ennek az összegnek a felét sem teszi ki.)
A Szövetség az Egészségügyért – Magyar Kórházak- és Rendelőintézetek Szövetsége véleménye szerint, amikor az egészségügyi dolgozók bérének rendezéséhez mintegy 80 milliárdos többlet forrásra lenne szükség, megengedhetetlen és érthetetlen az önkormányzati tulajdonosok százmilliárdos támogatásának elvesztése.
