Szilvássy Istvánelnök (MTTSZ) elmondta, hogy Magyarország EU elnöksége idején láttak hozzá az Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégiához (EUSDR), amely a balti-tengeri után a második ilyen cselekvési tervezet. Várható még az atlanti-partvidéki és a mediterrán országokra épülő stratégia is. A részletes cselekvési terv pillérei: 

1. A Duna-régió összekapcsolása a többi térséggel (a mobilitás fejlesztése, a fenntartható energiahasználat ösztönzése, a kultúra és az idegenforgalom előmozdítása).

2. Akörnyezet védelme a Duna-régióban (a vizek minőségének helyreállítása, a környezeti kockázatok kezelése, a biodiverzitás megőrzése).

3. Jólét teremtése a Duna-régióban (a kutatási kapacitás, az oktatás és az információs technológiák fejlesztése, a vállalkozások versenyképességének támogatása, valamint az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés).

4. ADuna-régió megerősítése (intézményrendszer kibővítése és az együttműködés szorosabbra fűzése a szervezett bűnözés leküzdése céljából). 

Azóta két kormányhatározat jelent meg a témában, január 1-jétől pedig új kormánybiztosa van a Duna-stratégiának és koordinátorokat is kineveztek. Fontos mind a kormányzattal, mind a lakossággal tudatni, hogyan látják a nem kormányzati szervezetek az EUSDR-t (Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégiát) és megvalósulását. 

A bukaresti kormányközi konferencia meghatározta a Duna-stratégia megvalósításában a kormányok és kormányhivatalok, állami intézmények együttműködési rendszerét. Ehhez igazodik a nem kormányzati szervezetek (NGOs) hálózatának kialakítása: a Duna-stratégia sikeréért együttműködő nem kormányzati szervezetek (kamarák, érdekképviseletek, szakmai szerveztek, oktatási, vallási stb. intézmények, egyesületek, vállalkozások) hálózati rendszere, ismertebb nevén a DANUBENET. 

Kiemelt szerep vár a tájékoztatásra, a tájékozottságra és a partnerségre a sikeres Duna-stratégia végett. Ma még a hivatalos kormányzati portálokon is alig lehet erről olvasni, pedig a legfontosabb, hogy az egyes kistérségi szervezetek egyfelől minden hasznosítható, jó ötletüket, elképzelésüket igyekezzenek hozzákapcsolni a Duna-stratégiához, másfelől országhatárokon belül és kívül is igyekezzenek partnerek találni, mert a közös és jól hasznosítható regionális elképzelések hamarabb jutnak uniós forrásokhoz. Fontos továbbá az államoknál is szorgalmazni, hogy minél több és konkrétabb pályázati felhívást írjanak ki a témában. A Duna-stratégia ugyanis nem csupán a folyómedret, vagy közvetlen partvidékét foglalja magába, de területi kiterjedése valamennyi érintett ország teljes területe (Kivétel a szövetségi államok közösségét alkotó Németország, ahol csak két tartomány, Baden-Würtenberg és Bajorország érintett.). A Dunába ömlő mellékfolyók, a környező völgyek, medencék révén akár 100 kilométerrel távolabbról is kapcsolódni lehet egy-egy jó elképzeléssel a stratégiához és persze az ötletek, kezdeményezések megvalósításához. Ebben a civilekre igen fontos szerep vár. 

A Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége (MTTSZ) egyedüliként kapott támogatást az Európai Uniótól, hogy 11 országban (Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Hollandia, Horvátország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) 26 nemzetközi konferenciát szervezzen a Duna-stratégiáról a nem kormányzati szervezetek számára (DaNet-konferenciák). Ez idő szerint éppen a szlovéniai Lendván ülnek össze, amely bár nem Duna menti település, mégis része lehet a Duna-stratégiában. 

Az MTTSZ kezdeményezte a Dunai Gyöngysor-tervet, amely a településrendezésre, a helyi gazdaság- és vidékfejlesztésre, a kulturális örökségvédelemre, a turizmusra alapozó teljesen új megközelítésű fejlesztési tervezetsor az élhető Duna-partokért. Magyar részről a Dunakanyart és a Duna menti várakat kívánják bevonni. 

Dr. Brandt Sára, Magyar Vidékfejlesztési Hálózat (VKSZI) igazgatója egyebek között az egységes információs és együttműködési hálózat tömörítéséről beszélt. Dr. Hajas Pál (elnök, Duna menti Állatfajták Génmegőrző Nemzetközi Egyesülete) úgy látja, hogy legalább 1400 leader (= közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért) érintett az ő munkaterülén. Kováts Kornél, az Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégia (EUSDR) irányító csoportjának magyar tagja azt szorgalmazta, hogy írjanak ki minél több pályázatot és többletpontokkal segítsék az összehangolt, jó partnerségi gondolatok megvalósulását. Legalább 5–600 civil szervezetre számítanak a munkában. Szerinte korántsem használták ki azokat a keretek, amelyeket a Duna-stratégia megvalósítása kínálhat. Az idő sürget, mivel rövidesen elkezdődik a 2013–20 közötti időszak tervezése az EU-pénzek felszhasználásáról.