A legtöbb polgár úgy gondolja, hogy az 55 évesnél idősebbek döntő szerepet játszanak a társadalom kulcsfontosságú területein. A megkérdezettek több mint 60%-a úgy véli, lehetővé kellene tenni, hogy a nyugdíj-korhatár elérését követően is folytathassuk a munkát; harmaduk úgy nyilatkozott, hogy ők maguk is szeretnének tovább dolgozni. Meglepő módon a nyugdíj-korhatárhoz közelebb állók inkább osztják ezt a véleményt, mint a fiatalabb nemzedék.
Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős biztos a felmérésről így nyilatkozott: „Az Eurobarometer legújabb felmérése jól mutatja, hogy az emberek idősödvén is készek aktívak maradni. Bízom benne, hogy az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve katalizátorként működik majd, arra ösztönözve a polgárokat, az érdekelt feleket és a döntéshozókat, hogy tevékenyen segítsék az aktív idősödést, és pozitív módon kezeljék az idősödéssel kapcsolatos kihívásokat.”
Az Eurobarometer-felmérés öt területet ölel fel: az időskorról és az idősebb emberekről alkotott általános nézetek; idősebb emberek a munkahelyen; nyugdíjba vonulás és nyugdíjak; önkéntes munka és idősebb embereknek nyújtott támogatás, valamint idősbarát környezet.
A felmérés jól mutatja, hogy országonként mennyire különböző a „fiatal” és az „idős” fogalma. Máltán, Portugáliában és Svédországban például a 37 évesnél fiatalabbakat tekintik fiatalnak, Cipruson és Görögországban 50 éves korig tekintik fiatalnak az embert. Átlagban az európaiak úgy gondolják, hogy 64 éves korban kezdik el idősnek tekinteni az embert, és 41,8 éves kortól már nem tekinthető valaki fiatalnak. Kortól és nemtől is függ az ember szemlélete – a nők kicsit későbbre teszik az időskor kezdetét, mint a férfiak (65, illetve 62,7 évre).
A munkahely kérdését illetően csak minden harmadik európai ért egyet azzal, hogy 2030-ra fel kell emelni a hivatalos nyugdíj-korhatárt, jóllehet, ez ma már sok tagállamban egyértelmű prioritásnak számít. Ugyanakkor tekintélyes támogatottságot élvez (61%) a nézet: az emberek a nyugdíj-korhatár elérése után dolgozhassanak. A válaszadók 53%-a elveti a kötelező nyugdíjazás korhatárának gondolatát, de látványos különbségek vannak a tagállamok között.
Jóllehet, a nyugdíjba vonulás kora tipikusan 65 év, 2009-ben a munkaerőpiacról távozás átlagosan 61,5 évesen történt. Az európaiak 42%-a úgy gondolja, hogy 65 éves korán túlis képes lesz elvégezni jelenlegi munkáját; a megkérdezettek 17%-a úgy érzi, hogy nem lesz képes egészen 60 éves koráig ellátni jelenlegi feladatait. Az európaiak harmada állítja azt, hogy a nyugdíj-korhatár elérését követően is szeretné folytatni munkáját, és csaknem kétharmad számára sokkal vonzóbb kilátás a részmunkaidős munka melletti részleges nyugdíj, mint a teljes nyugdíjba vonulás.
Az aktív idősödés nem csak a foglalkoztatásról szól. Az európaiak körülbelül negyede (beleértve az 55 évesnél idősebbeket) önkéntes munkában is részt vesz. Azokban az országokban, ahol az önkéntesség nem annyira elterjedt, nagyobb arányban nyilatkoztak úgy az emberek, hogy saját háztartásukon kívül is támogattak már embereket, illetve nyújtottak már segítséget másoknak. Az 55 évesnél korosabb európaiak 36%-a támogatott már ilyenformán másokat. Az 55 éven felüli válaszadók 15%-a gondoz jelenleg is egy idősebb családtagot, és 42%-a a múltban látott már el ilyen feladatot.
Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének (2012) célja annak tudatosítása, hogy milyen hasznos szerepet töltenek be a társadalomban az idősebb emberek, és támogatása azoknak az intézkedéseknek, amelyek a mostaninál jobb lehetőségeket teremtenek az idősek számára arra, hogy aktívak maradjanak.
Az idén az aktív idősödés három dimenziójára különös figyelem irányul:
· Aktív idősödés a foglalkoztatás területén. Az idősebb munkavállalók ösztönzése arra, hogy ne adják fel munkavállalói státuszukat, elsősorban a munkakörülmények javítását, illetve az idősebb munkavállalók egészségi állapotához és szükségleteihez való igazítását, az idősebb munkavállalók készségeinek – az egész életen át tartó tanuláshoz való jobb hozzáférés révén történő – fejlesztését, valamint az adó- és a juttatási rendszerek felülvizsgálatát teszi szükségessé, hogy ez utóbbiak hatékonyan ösztönözzék a munkával töltött életszakasz meghosszabbítását.
· Részvétel a társadalomban. Az idősebb emberek lehetőségeinek és körülményinek javítása, hogy önkéntesként vagy beteget ápoló családtagként a társadalom hasznos és cselekvő tagjai lehessenek, elkerülve ezzel a társadalmi elszigeteltséget és a vele járó számos problémát és veszélyt.
· Önálló életvitel. Egészségfejlesztés és megelőző egészségügyi ellátás olyan intézkedések révén, amelyek maximalizálják az egészséges életéveket, segítenek megelőzni a másoktól való függést, és idősbarátabbá teszik a környezetet (középületek, infrastruktúra, közlekedés, épületek), lehetővé téve, hogy az idősek minél önállóbbak lehessenek.
Az európai év célja, hogy arra ösztönözze a szakpolitikai döntéshozókat és az érdekelt feleket, hogy az aktív idősödéssel kapcsolatos konkrét célok mellett kötelezzék el magukat, és tevékenyen segítsék e célok megvalósítását. A kötelezettségvállalásokat az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve 2012 weboldalán lehet közzétenni. A lakosság, az érdekelt felek, a döntéshozók és az újságírók bevonásával szerveznek majd nemzeti és európai szintű kommunikációs tevékenységeket.
További információk:
Eurobarométer felmérés (378. sz.): Aktív idősödés (Report and Factsheets)
Összehasonlító információ az uniós tagállamokról MEMO/12/10-i számában
Eurostat sajtóközlemény (Eurostat news release)
Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve 2012 weboldala
Az aktív és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség
Kiadványok:
Hogyan népszerűsítsük az aktív időskort – a helyi és regionális szereplők uniós támogatása
Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve (2012)
