A döntéssel összességében mégis jól jártak a távfelügyeleti cégek és az egyéb szolgáltatók, ugyanis nem estek el a csaknem 32 ezer előfizetőjüktől.

Hazánkban még éppen csak elkezdődött a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, annak ellenére, hogy a népességnek csaknem a harmada nyugdíjas korú. A kilencvenes évek közepe óta törvény intézkedik a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról, amely kitér a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatásra is. A törvényalkotás célja akkor az volt, hogy az időskorú, vagy más okok miatt gondozásra, felügyeletre szoruló személyek ápolását lehetőség szerint – költség- és helytakarékossági megfontolásból – ne közintézményben (kórház, idősek otthona, szociális otthon) végezzék, hanem az ellátottakat saját otthonukban gondozzák.

Az érdeklődés folyamatosan növekszik, azonban a kiszámíthatatlan állami támogatások miatt nehéz helyzetben van e terület. Jelenleg 32 ezren használják a készüléket országszerte, a szolgáltatást nagyrészt önkormányzatok, kistérségi társulások, valamint egyházi fenntartású szervezetek nyújtják.

A szolgáltatók a múlt év végi kormányzati döntés miatt nehéz helyzetbe juthatnak, ugyanis a személyenkénti 30 forint éves normatíva január 1-jétől 25 ezer forintra csökkent. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás rendszerének üzemeltetése ezáltal veszélybe került, bár kompromisszumok árán valószínűleg fenntartható lesz a szolgáltatás. Csökkenhet az ügyeletes nővérek száma, korlátozzák a kiszállásokkor a gépkocsi-használatot, és még egy sor területen megtakarításra kényszerülnek a szolgáltatók.

Havasi Zoltán, a MOHAnet Mobilsystems Zrt. (távfelügyeleti rendszereket fejlesztő és gyártó cég) vezérigazgatója elmondta: az állami támogatás csökkentése miatt megtorpan az otthonápolás bővítése. „A fellendülést az egyéni ügyfelektől várja a szakma, számításaink szerint a nyugdíjasok tizede válhat előfizetővé az anyagi helyzetüknek köszönhetően, és ugyanennyinek a hozzátartozói, vagy rokonai fizethetnek elő a szolgáltatásra.”