«A panasz kapcsán vizsgálat indult, amelyek során a Médiatanács megállapította, hogy a két eset által felvetett kérdések nem tartoznak a médiaszabályozás hatálya alá. A szabályozás ugyanis nem avatkozik bele a műsorszerkesztés folyamatába, ezekben kérdésében a hatóságnak nincs hatásköre, és nem dönthet. »

Tüntetés a Klubrádióért – vasárnap 15 órától a Batthyány-örökmécsesnél

„Hadd szóljon!” Ezért tüntetnek január 22-én, vasárnap délután 3 órától a szólás szabadságának hívei, akik ott is tiltakozni akarnak a Klubrádió elhallgattatása ellen, és akiknek elegük van abból, hogy alapvető demokratikus jogaiktól fosztják meg őket az Európai Unió egyik tagállamában. Mindenkit várnak a Batthyány-örökmécseshez a szervezők, a Hadd szóljon! Egyesület tagjai és pártolói.” (Forrás: Klubrádió)

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szóvivői irodájának közleménye ekként folytatódik:

 «Ezek a panaszok természetesen tárgyai lehetnek polgári vagy büntetőjogi személyiségvédelmi eljárásnak (jelen esetben Daniel Cohn-Bendit vagy Lomnici Zoltán kezdeményezhetett volna bírósági eljárásokat), de nem lehetnek tárgyai a médiahatóság eljárásának. Az ugyanis valóban veszélyeztetné a sajtószabadságot, ha egyes riportok valódisága, valóságtartalma, hitelessége felől a hatóságnak kellene döntést hoznia.

Jelen esetben a kiegyensúlyozott tájékoztatás szabályának megsértéséről sincs szó, mivel az nem vonatkozik az ehhez hasonló esetekre, hanem az egyes, vitás közéleti kérdésekkel kapcsolatos többféle vélemény közzétételét követeli meg a hírműsoroktól.

Az elmúlt egy év során számos hazai és külföldi szervezet, illetve személy fejezte ki aggodalmát a hazai médiaszabályozással kapcsolatban. Álláspontjuk szerint veszélyezteti a sajtószabadságot, hogy az új szabályok a korábbiakhoz képest szélesebb körben engednek beavatkozást a hatóságnak a különböző platformokon megjelenő médiatartalmakba.

Ezzel szöges ellentétben állnak azok a vélemények, amelyek pedig azért kárhoztatták a hatóságot, mert nem lépett fel a Cohn-Bendit- és a Lomnici-ügyekben. A szabályozásnak tehát egyfelől felróják azt, hogy korlátozza a sajtószabadságot, amikor pedig kiderül, hogy erről nincsen szó, akkor azt róják fel neki, hogy miért nem teszi ezt.

2011 nyarán egyébként az egyik most vizsgált ügyhöz hasonlóval találkozhattunk. Az egyik kereskedelmi televízió hírmagazinjában közétett, kukoricalopásról szóló riportról derült ki, hogy a szerkesztő a riport forgatása során a megszólaltatott riportalanyokat és az állítólagos tolvajokat is lefizette. A Médiatanács ebben az ügyben sem hozhatott érdemi döntést.

A valótlan, vagy a valóságot hamis színben feltüntető beszámolóknak természetesen a személyiségvédelmi eljárásokon túl szükségszerűen erkölcsi-fegyelmi következményei is vannak, de ezek érvényesítése a munkáltató vagy a megbízó feladatkörébe tartozik, és nem a Médiatanács jogköre. A médiaszolgáltatók vezetői mind a kukoricalopásos, mind pedig a Cohn-Bendit- és Lomnici-ügyekben megállapították a készítők szakmai felelősségét, és ez minden esetben munkajogi következményekkel is járt. »