A válaszra a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságát kérte föl az Infovilág szerkesztősége. Íme a szakszerű és hiteles vélemény:
„Az élelmiszerbiztonsági hatóság – monitoring vizsgálatok során – rendszeresen vizsgálja többek között a különféle halfajokból származó termékeket, így a Pangasius fajból származóakat is.
2007–11. között mintegy 158 Pangasius fajból származó (fagyasztott, füstölt) minta elemzésére került sor, melyből összesen 278 vizsgálatot végeztek laboratóriumaink. A 158 mintából 76 származott Vietnamból, melynél az elvégzett vizsgálatok száma 152 volt. A vizsgálatok elsősorban baktériumok, biotoxinok, mikotoxinok, fajfehérjék, analitikai összetevők, kémiai elemek (ólom, kadmium, higany), kémiai szennyező anyagok (dioxinok, PCB-k, PAH (benzo(a)pirén)), radioaktív izotópok, egyéb anyagok (hisztamin) jelenlétére irányultak, emellett azonban a külső megjelenést, és az érzékszervi tulajdonságokat is analizálták/vizsgálták.
A Pangasius halra vonatkozó viszonylag magas mintaszám ellenére a laboratóriumi vizsgálatok során eddig nem volt kimutatható olyan, a jogszabályokban meghatározott határértékektől eltérő paraméter, amely hatósági intézkedést tett volna szükségessé.
Fontos hangsúlyozni azonban, hogy minden olyan esetben, amikor a mintavételt követő laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján megállapítást nyer, hogy a termék nem felel meg a jogszabályokban foglalt kritériumoknak, hatóságunk megteszi a szükséges intézkedéseket az adott tételre vonatkozóan. A jogszabályoknak nem megfelelő termék nem tekinthető biztonságosnak, és mint nem biztonságos élelmiszer, nem hozható forgalomba.
A nemzetközi gyorsriasztási rendszeren (RASFF) keresztül 2002 februárja óta összesen 165, a2007–11 szeptembere közötti időszakban közel 80 bejelentés (információ, riasztás, határ visszautasítás) történt Vietnámból származó Pangasius fajból származó termékkel kapcsolatban. A RASFF riasztásokban közzétett kifogásolási okok egy része valóban aggodalomra adhat okot. Az elosztási listák szerint azonban Magyarországra egy esetben sem érkezett a kifogásolt termékekből. Az ún. harmadik országokból (a Pangasius ilyen országokból érkezik) az Európai Unióba érkező élelmiszereket az unió területére történő belépéskor – az EU közös szabályai alapján – a beléptető tagország illetékes hatósága ellenőrzi, és csak akkor engedi a továbbszállítást a rendeltetési helyre (adott esetben más tagországba, pl. Magyarországra), ha az ellenőrzés megfelelő eredményre vezetett.
A fentieken túl további szűrő a hazai 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet, amely alapján valamennyi, külföldről (akár más EU-tagállamból, akár ún. harmadik országból) érkező szállítmány tárolási helyre érkezését be kell jelenteni az illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságának, amelynek munkatársai – kockázatbecslés alapján – elvégzik a szállítmányok egy részének hatósági ellenőrzését. A hatósági ellenőrzés kiterjed az élelmiszerlánc valamennyi szakaszára, a termelő-, előállító-, forgalmazó- és a vendéglátó helyekre is.
Meggyőződésünk: a kockázatbecslésen alapuló ellenőrzésekkel biztosítható, hogy a Magyarországon jogszerűen forgalomba hozott élelmiszerek ne jelenthessenek élelmiszerbiztonsági veszélyt a fogyasztókra.”
