Februárban 1878 céggel szemben indult felszámolási eljárás a Magyar Köztársaságban, ez 18,5 százalékkal több, mint 2011 azonos időszakában, és 47 százalékkal több, mint két évvel azelőtt volt. Ennél is nagyobb ütemben, egy év alatt 47 százalékkal emelkedve, 3321 cégnél kezdődött végelszámolás februárban. Ez a rövid hónap ellenére történelmi csúcsnak számít, hiszen csaknem felével haladja meg az eddigi rekordot adó 2011. márciusi értéket, és mintegy két és félszerese a két évvel ezelőtti februári végelszámolási adatnak.

„A különböző időtávokra vetített mozgóátlagokból világosan kirajzolódik, hogy a felszámolások trendjében nagy változások kezdődtek. A változások hatására a cégbedőlések az év végéig akár 30 százalékot meghaladó növekedést is elérhetnek” – jelentette kiTóth Tamás, az Opten céginformációs szolgáltató ügyvezető igazgatója. A múlt 12 hónapban a végelszámolások száma 25 624 volt, ami 66 százalékkal több, mint a megelőző egy esztendőben regisztrált összes végelszámolás, a legutóbbi 12 hónap 21 300 felszámolása pedig ötödével haladja meg az egy évvel azelőttit.

Tóth szerint a cégvilág ilyen jellegű tisztulása nem tesz jót a gazdaság egészének, hiszen az adósságot hátrahagyó cégek nehéz, néha lehetetlen helyzetbe hozzák a válság miatt egyébként is gyakran az életben maradásért küzdő kkv-kat, sőt a nagyvállalatoknak is tetemes károkat okoznak.

Februárban egyértelműen bebizonyosodott, hogy a cégalapítások számának decemberi és januári megugrása átmeneti jelenség volt. Elsősorban a cégalapítás szigorítására reagáltak új és újabb cégek alapításával a vállalkozók. Decemberben és januárban havonta több mint 7000 új céget tettek közzé a cégbíróságok, februárra ez az érték 3170-re zuhant, ami 22 százalékos csökkenés tavaly februárhoz képest, és ugyanilyen ütemű csökkenés 2010 februárjához képest is. Az Opten igazgatója szerint mindenki nagy várakozással tekint a cégalapítási folyamatok szigorítására. Kérdés, sikerül-e megfékezni vagy lassítani a cégeket bedöntő vállalkozók azonnali visszatérését a magyar gazdaságba.

A legyengült gazdaságban nagy segítség lehet az európai uniós pályázatok kiírása majd’ 30 milliárd forint támogatási értékkel, ami a kormányzati kommunikáció szerint március közepére várható. Jacsó Ferenc, az Opten pályázati üzletágának vezetője úgy véli, a piacszűkülés és a visszafogott hitelezés miatt nagy nehézségekkel küszködő vállalkozások számára felértékelődtek az EU-s források.

„Mindez a pályázati adminisztrációs rendszer egyszerűsítésével együtt azt jelenti, hogy az idén kiemelkedően sok pályázó cégre lehet számítani” – véli a szakember. Jacsó szerint tapasztalt szakmai partner segítségével gyorsan áttekinthető, hogy a szükséges feltételeket teljesíteni tudja-e egy társaság, így vagy elkerülhető a felesleges munka, vagy olyan minőségi pályázat állítható össze, amivel éles versenyben is nyertessé válhatnak a cégek.

 

Nem mutatott drámai romlást az építőiparban a felszámolások alakulása februárban, de a végelszámolások száma sosem látott szintre ugrott, és az ágazatban magas azoknak a végelszámolásoknak az aránya, amelyek később felszámolásba fordulnak. Az összesített fizetésképtelenségi adatok és a 12 hónapra kumulált mutatók az ágazat válságának mélyülését mutatják – derül ki az Opten legfrissebb adataiból.

Tavaly februárhoz képest a felszámolások száma 7, avégelszámolásoké ötödévell emelkedett az építőiparban. A két adat nem mutat drámai állapotokat az ágazatról, hiszen nemzetgazdasági szinten ennél nagyobb növekedési ütemekről beszélhetünk. „Az építőipar már évek óta nehéz helyzetben van az ágazat kibocsátásának csökkenése és a lánctartozások igen magas mértéke miatt. A múlt év februárjának adatai még az átlagos havi értékekhez képest is magas felszámolási és végelszámolási szintet mutattak, így valós képet sokkal inkább a havi ingadozásokat kiszűrő, 12 hónapra kumulált adatok vizsgálatával nyerhetünk” – mondja az Opten ügyvezetője.

Márpedig a 12 hónapra kumulált végelszámolási és felszámolási adatok kifejezetten az ágazat mélyülő válságáról árulkodnak. Az utóbbi 12 hónapban 4436 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ez átlagosan havi 370 cég. Egy évvel korábban 12 hónap alatt 3924, havi 327 céget számoltak föl. Ez alapján tehát egy év alatt a felszámolások száma több mint 13 százalékkal növekedett az ágazatban.

Ennél sokkal nagyobb változást figyelhetünk meg a végelszámolásokat illetően, ahol a legutóbbi 12 hónapban havonta átlagosan 355 cég végelszámolását kezdeményezte a tulajdonos vagy a cégbíróság, a múlt év februárjában az egy évre visszatekintő havi átlag csak 217 cég volt: az átlag így 64 százalékkal emelkedett. A végelszámolások zömét a cégbíróságok rendelik el elmaradt adatszolgáltatások miatt, később azonban kiderül, hogy a cégeknek adósságaik vannak, és a végelszámolás felszámolásba fordul. Az idén közzétett felszámolási eljárások 60 százalékánál volt korábban végelszámolási eljárás. „A magas végelszámolási arány és az ágazatra jellemző kiemelkedően magas felszámolásba fordulási valószínűség előrevetíti, hogy a felszámolások száma tovább növekedhet” – mutat rá a mélyebb összefüggésekre Tóth. Szerinte a nemzetgazdaságilag stratégiai fontosságú ágazatnak egyaránt szüksége van a belső megtisztulásra és a külső segítségre.

Ha az egy év alatt bedőlt cégek számát az ágazatban működő cégekéhez viszonyítjuk, akkor az építőipar a magyar gazdaság egyik legveszélyesebb ágazatának mutatkozik. Eszerint ugyanis a legutóbbi 12 hónapban már minden nyolcadik céggel szemben indult valamilyen eljárás, míg egy évvel korábban csak minden tizenegyedik cégről mondhattuk el ugyanezt. „Tavaly még a vagyonvédelmi tevékenység mutatta a legnagyobb csődarányt a magyar gazdaságban, idén az építőipar vette át e nem éppen hízelgő lista vezető helyét. Nem emlékszem olyanra, hogy bármelyik iparág, különösen egy ilyen meghatározó szektor, elérte volna a 10 százalékos eljárásmutatót” – illusztrálja az építőipar helyzetét az igazgató.

„A felszámolások és végelszámolások növekedése nincs szoros összefüggésben a piac megtisztulásával. Bár kétségtelen, hogy a »gyengék, végelgyengültek« elhullanak, a tisztességesen adózó, jogszerűen foglalkoztató és kiemelt referenciákkal, szakmai szervezettséggel rendelkező nagy múltú cégek is egymás után tűnnek el a recessziós építési piac süllyesztőjében” – kommentálta az adatokat Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) alelnöke.

Februárban mindössze 357 új céget jegyeztek be az ágazatban, ami 46 százalékkal kevesebb, mint a múlt 12 havi átlag. Még nagyobb a differencia a múlt két hónap cégalapítási kedvéhez képest. Decemberben és januárban ugyanis összesen több mint 1500 új céget hoztak létre az ágazatban. „Ez nyilván az utolsó nagy roham volt azok részéről, akik még az olcsóbb és egyszerűbb cégalapítási szabályok között akartak vállalkozásba fogni. Sajnos azok is kihasználhatták a lehetőséget, akik már-már sportot űznek belőle, hogy adósságot felhalmozó cégeiket hagyják bedőlni, majd szinte azonnal új céget alapítanak – véli Tóth. – Ez a tisztességtelen »üzleti modell« nagyon gyakori az építőiparban, de reméljük, hogy a szigorodó szabályokat következetesen alkalmazni is fogják a hatóságok, hiszen ez lehet a kulcs a felszámolás-halmozók kiszűréséhez” – mondja az Opten igazgatója.