Tavaly, amikor Magyarország töltötte be fél évig az uniós elnökségének posztját, meghívták a könyvfesztiválra az összes tagállamot, illetve egy-egy országból egy-egy szerzőt láttak vendégül. Az idén április 19–22. között az észak-európai országok csoportja – Dánia, Izland, Norvégia, Svédország és Finnország – kapott meghívást, aminek az a „logikája”, hogy június végéig Dánia az unió soros elnöke. Több mint húsz neves alkotó jön Budapestre az említett térségből, s mindegyikőjüket legalább egy friss magyar nyelvű kötete várja. Az északi országok mellett gazdag könyvanyaggal lesz jelen Románia, Oroszország, Szaúd-Arábia, Kína, Spanyolország, Szlovákia, Olaszország, Brazília.
Mint a mai tájékoztatón elhangzott: valaha az északi térség népei véres háborúkba bonyolódtak egymással, ma már mindez a múlté. Ismerik egymás kultúráját, irodalmát. Példát vehetnének róluk a visegrádi négyek, s talán a közeli jövőben lesz is olyan könyvfesztivál, ahol a közép-európai népek írói, könyvesei fesztiváloznak majd.
A 19. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon 25 országból mintegy száz szerzőt látnak vendégül, és természetesen ott lesznek a magyar alkotók is, csaknem ötszáz magyar, művész és tudós. A majna-frankfurti könyvvásár, amely 1994 áprilisában ott bábáskodott a budapesti „kistestvér” létrehozásánál, szintén részt vesz a könyvfesztiválon. A Goethe Intézettel együttműködve közös standot állít, és több szakmai és kulturális rendezvényt tart. Szintén a németek kezdeményezése az „Ellenvetések” című kiállítás, amely a német könyvkereskedők Béke-díjával kitüntetett művészekkel ismertet meg. A véletlenek érdekes egybeesése, hogy a budapesti kiállítás megnyitóján részt vesz a Béke-díjas Konrád György és Esterházy Péter, valamint Claudio Magris, aki szintén ennek a rangos kitüntetésnek a birtokosa.
Az előző évekhez hasonlóan, az idén is megrendezik a fiatal prózaíró-tehetségek bemutatkozását, az Európai Elsőkkönyvesek Fesztiválját, de immár nem csupán az unió országaiból jönnek el, hanem például Horvátországból, Svájcból és Törökországból is. A budai Millennárison zajló rendezvények sorából természetesen nem hiányozhat a könyvszakmai és üzleti fórum sem: a szakmai tanácskozásokon, beszélgetéseken a többi között az olvasáskultúra is terítékre kerül.
A könyvfesztivált Réthelyi Miklós, a nemzeti erőforrás minisztere nyitja meg csütörtökön délután háromkor. Hagyományosan a nyitónapon lép pódiumra a fesztivál díszvendég-írója: Claudio Magris Esterházy Péter társaságában mutatkozik be a budapesti közönségnek, beszélgetőtársuk Mélyi József lesz.
Az idei fesztivál szembeötlő különlegessége, hogy rengeteg kiállítás is megtekinthető. Közülük az egyik Henrik Ibsennek állít emléket, de lesz gyermekkönyv-illusztrációs kiállítás, s egy ennél komorabb: a roma holokausztot bemutató fotótárlat.
A csaknem félezer stand kétharmadát magyar kiállítók foglalják el, s közöttük jó néhány határon túli magyar könyvkiadót fedezhetünk fel. Őket azzal is segítik, hogy régiónként ingyen standot kapnak. Bár az ünnepi könyvhét dedikálási lehetőségével a könyvfesztivál nem vetekedhet, Csoóri Sándortól Jókai Annáig, Darvasi Lászlótól Lackfi Jánoson át Kányádi Sándorig jó néhány magyar szerző ül majd le a dedikálóasztal mellé.
A Millennáris-tó mellett felépített pavilonvárossal sikerült igazi szabadtéri könyvvásári hangulatot teremteni. A szabadtéri színpad közönsége a Kaláka és a Kávészünet Együttes versekre épülő koncertjeit élvezheti. A családosok veszik birtokukba a magyar gyermekkönyvkiadók összefogásával megvalósuló, a Fogadóban megteremtett Gyermek(b)irodalmat, ahol gazdag program várja szülőket és gyerekeket.
Az 500 forintos belépőjegy valójában közönségcsalogató, annál is inkább, mert akármelyik magyar standnál teljes értékében levásárolható.
