Kiválasztottunk néhány igazán csábító járművet, ízelítőt adva az egyre duzzadó mezőnyből:

Checker Marathon: az amerikai autót kizárólag taxinak és reptéri járatoknak készítették, a gyárat 1922-ben alapították. Csak az 50-es években kezdték a civil piacra is kivinni a kocsikat. Egyetlen elv vezérelte a tervezőket: az autó alkalmas legyen ellátni a feladatát, azaz az utas- és csomagszállítást. Figyelmen kívül hagyták az autódivatot, ennélfogva még a gyártósorról éppen harminc évvel ezelőtt legurult utolsó példányok is pont olyanok, mint az 50-es években készültek. A Checker évente 6–8 ezer kocsit adott el, éppen elegendő volt ahhoz, hogy a cég zavartalanul működhessen. A 70-es években más autógyártók is felfedezték a taxipiacot, az árversenyben pedig a Checker alulmaradt. A Balaton Classic Ramada Grand Prix-n induló példány 1978-ban készült.

BMW 600: a valaha gyártott legkülönlegesebb autók egyike, amellyel dr. Solymosi Tünde és dr. Mucskai Ágota nevezett a Balaton Classic Ramada Grand Prix-re. A jármű ajtaja elől van, vagyis a szélvédős rész a nyíló felület. A hölgyek a ralin kénytelenek hagyatkozni az 1957-ben gyártott csöppség két hengerében szunnyadó 23 lóerőre, bár ezzel eddig sem volt gond, általában célba érnek. A jármű rendszeres résztvevője az Oldtimer Szuperkupa versenyeinek.

Mercedes-Benz W180 220 SE, 1958: a hathengeres motorral szerelt, belül tágas karosszériájú autó 1954–60 között, ezen belül ez a 220 SE, már befecskendezős motorral 1958-60 között volt gyártásban. Az elegáns személygépkocsi kiváló menettulajdonságai és műszaki kivitele korának csúcsmodelljei közé emelte a kocsit. A Balaton Classic Ramada Grand Prix-n indulót tulajdonosa tavaly márciusban vásárolta. Saját kezűleg bontotta darabokra és újította fel, a festés és a lakkozás kivételével minden az ő keze munkáját dicséri. Az autó tavaly július 7-én szerezte meg a FIVA-vizsgát.

Citroën DS Usine: az 1967-ben gyártott kabrióra néhány évvel ezelőtt talált rá Olaszországban Pásztor Tamás. A karosszéria a földön rohadt, még a főelemek is súlyos betegek voltak, a motor és a váltó kosárban pihent. Halott állapotából keltette újra életre a lelkes tulajdonos. Az első hazai példány restaurálása 2010-ben fejeződött be – titokban. Pásztor Tamás ugyanis a feleségének újította fel meglepetésként, saját kezűleg. Két éven át tartó alibizés, kifogás-keresés és titkolózás után a tulajdonos a 2010-i Oldtimer Expón teljes pompájában megmutathatta feleségének az elkészült DS-t. Húsz év alatt mintegy másfél millió példányt gyártottak a Citroën DS/ID típusból, ami kategóriájában kimagasló szám; alig egy ezreléke készült nyitható tetővel. Egy-egy vászontetős modellből évente általában 1–5 darab készült, kivéve 1960-at, amikor 37 DS-t építettek, ebből 21 Croisette volt.

Salmson VAL 3 GP: a korelnök ez a 20 lóerős, 1923-ban gyártott oldtimer. A típus a 20-as évek derekán rendkívül népszerű volt, összesen 1142 készült belőle. A korabeli 24 órás Le Mans-i futamon és a híres Bol D’or-i futamon is indult. Ajtó hiányában kissé nehézkes a beszállás, pedig egy fellépő is segít. Akár a versenymotoroknál, a Salmsonban is célszerű bedőlni a kanyarban. Mivel bírja a 110 km-es óránként sebességet is, lengéscsillapítók hiányában azonban előfordulhat, hogy az autó többet van a levegőben, mint a földön. Érdekesség a gázpedál, amely fagörgővel mozgatható. A túrakocsi gazdája, Lukács Zsolt egy sikertelen internetes árverést követően lépett kapcsolatba a Loire mellett élő tulajdonossal, aki egészen addig nem vette komolyan a vásárlási szándékot, amíg képeket nem kapott a már meglévő Citroën DS és Traction Avant autókról. A vételárat ezek után készpénzben kérte. A felújítás után az 1923-i túraautó számos futamon bizonyította strapabírását több ezer kilométer megtételével, és a tulajdonos tervei alapján további kihívások várnak még rá.

A Balaton-felvidéki veterán-ralin részt vevő járgányok csak 1980 előtt gyártott, eredeti autók lehetnek, érvényes forgalmival, műszaki vizsgával, biztosítással; a szervezők egyéni elbírálása alapján youngtimerek is indulhatnak.