A Grexit – Greek Exit – azaz Görögország kilépése az eurózónából egyre valósabb fenyegetést jelent a tagországok számára. A befektetői bizalom emiatt ismét sokhónapos mélypontra süllyedt, amely helyreállítására egyelőre nincsen biztos recept. A helyzetet stabilizálni vélhetően csak tervezett és tudatos munkával lehet – mutat rá az ACCA (Association of Chartered Certified Accountants), a világ legnagyobb pénzügyi és számviteli szakembereket tömörítő szakmai szervezete és a Grant Thornton, a világ egyik vezető pénzügyi tanácsadó cégének közös tanulmányából.
A két szervezet együttműködésének az volt a célja, hogy megteremtse a párbeszéd lehetőségét a befektetők és a számviteli szakemberek között. A tanulmány – mely a 2011 utolsó negyedévében levezényelt kerekasztal-beszélgetések legfontosabb megállapításait tartalmazza – rávilágít, hogy a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok középpontjába a befektetőket kell helyezni.
„A válság kirobbanásával és elhúzódásával még sürgetőbb az igény a szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi adatainak nemzetközi összehasonlíthatóságára. A befektetők igényeit azonban gyakran nem veszik kellő mértékben figyelembe” – mondta Katka Benesova, az ACCA Csehországért, Szlovákiáért és Magyarországért felelős területi igazgatója. „Rövid távon a befektetői bizalom helyreállítása nem lesz egyszerű feladat, közép- és hosszú távon azonban érdemes tudatos és tervezett számviteli módszerekkel kezelni a helyzetet” – összegzi a tanulmány legfontosabb megállapítását Benesova.
A tanulmány hét konkrét lépést javasol a helyzet javítása céljából:
1. Integrált nemzetközi szabványok megalkotása, melyek elsősorban a befektetők érdekeit tartja szem előtt
A befektetők olyan új és továbbfejlesztett számviteli, könyvvizsgálati és vállalati kormányzási beszámolókat szeretnének látni a jövőben, melyek integráltan kezelik az adott területeket, és lehetőség szerint sokkal inkább befektetői szemmel közelítik meg a kérdést.
2. A globális pénzügyi beszámolási standardok folyamatos fejlesztése
A nemzetközi pénzügyi piacok globalizálódásával, majd a válság következtével felértékelődött a potenciális befektetők információs igényeinek pontos és naprakész, összevethető információkkal történő kiszolgálása. Ezen standardok továbbfejlesztése létfontosságú, ugyanis a nehéz gazdasági helyzetben felértékelődött a döntés előkészítési és kutatási szakasza.
3. A vállalatok által kibocsátott jelentések tökéletesítése
A befektetők releváns lehetőséget látnak az integrált beszámolók elkészítésében. A különböző pénzügyi, könyvviteli, környezetvédelmi stb. kimutatások helyett üdvözlik az egységesített és holisztikus megközelítést, melyek egységesebb képet mutatnak a gazdálkodó szervezetről.
4. A még magasabb szintű vállalatirányítás elterjesztése
A befektetők különösen nagy hangsúlyt fektetnek a szigorú belső auditra, a minőségbiztosítási jelentésekre valamint nem elhanyagolható tényező az sem, hogy az igazgatósági tagok ténylegesen független szakemberek legyenek. Bizonyos régiókban ennek a feltételnek a megléte élvezte a legnagyobb prioritást, amikor a bizalom helyreállításáról esett szó.
5. A napirenden lévő új reformokban és szabványokban való még magasabb szintű befektetői részvétel támogatása
A befektetők már most is igyekeznek a tűz közelében lenni, azaz minden olyan törekvésnél előszeretettel képviselik magukat, melyek a számviteli standardok megalkotására vagy továbbfejlesztésére irányulnak. Értelemszerűen a jövőben még inkább érdemes a véleményüket kikérni és a vitába őket is bevonni.
6. Kétirányú dialógus kialakítása
Annak érdekében, hogy a legjobb gyakorlatok még inkább elterjedjenek, a befektetők már most is szívesen osztják meg egymással tapasztalataikat és ötleteiket. Csakhogy míg egyik-másik csoport hatékonyabban, addig mások kevésbé sikeresen képesek hallatni a véleményüket. Érdemes lehet tehát egy olyan közös platformot megalkotni, ahol a felek rendszeres és kétirányú kommunikáción alapuló eszmecserét folytatnak.
7. A könyvvizsgálati beszámolók kvalitatív kiegészítése
Számos esetben merült fel észrevételként, hogy a különféle pénzügyi kimutatások általában ugyanarra sémára épülnek: részletes kvantitatív beszámoló az adott gazdálkodó vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi és cash-flow mutatóiról, melyek számszerűen nyújtanak betekintést az érdekgazdák számára. A kiegészítő mellékletekben azonban érdemes lenne kvalitatív, azaz minőségi leírást is szolgáltatni, melyek további inputot szolgáltatnának a befektetők számára.
