Magyarország használtszoftver-kereskedelmi piacának első szereplője, a magyar tulajdonú Licence Professional Kft. (LicencePro) megalakulása óta – a múlt három évben – azon dolgozott, hogy nyugat-európai minta alapján (ahol már több mint 10 éve létezik ez a piac) hazánkban is széles körben ismertté váljék a használt szoftverek adás-vétele a hétköznapi kereskedelmi forgalomban.

Miután ez ideig nem született precedens értékű kormányzati vagy jogi állásfoglalás, ezért hazánkban fenntartásokkal kezelték a magánszemélyek és cégek a használtszoftver-kereskedelmet – a legalitása ellenére is. Az Európai Bíróság – az egyébként 5 éve húzódó perben kimondott – mostani ítélete olyan lehetőségeket nyit meg a szoftverkereskedelemben, amelyek megerősítik a LicencePro eddig is kínált szolgáltatásait. Várhatóan néhány hónap múlva az egyéni és vállalati szoftverhasználók is felismerik a bírósági döntés jelentőségét, és Magyarországon is fellendül a használtszoftver-kereskedelem.

A számítógépes programok gyártói már nem akadályozhatják a használtszoftver-licencek továbbértékesítését, akkor sem, ha a hozzávaló programokat internetes letöltés alapján telepítette az ügyfél, ahogyan azt a mennyiségi licenckonstrukció esetében általában teszi a legtöbb vállalat. Miután a jogbiztonság használtszoftverlicenc-ügyfelek számára mostantól teljes mértékben adott, a gyártó már nem tilthatja meg ügyfeleinek, hogy eladhassák ezeket a licenceket, így az erről szóló szerződésszakaszok semmisek.

Az Európai Bíróság nem ítélhet nemzeti ügyekben, azonban mostani döntésében rögzítette azt is, hogy a nemzeti bíróságoknak tanácsot ad az ilyen és hasonló esetekben, hogy miként értelmezzék az ítéletet, ezenkívül kötelesek az Európai Bíróság mostani döntése alapján eljárni.

Arató E. Árpád, a LicencePro ügyvezető igazgatója kijelentette: „Erről a bírósági döntésről a jövőben, mint történelmi ítéletről beszélhetünk, hiszen a gyártók és a felhasználók életében is óriási változásokat hoz. A mennyiségi kereskedelem lehetőségével nagymértékű költségcsökkentés várható, mind a kkv-kat, mind pedig a multi cégeket tekintve. Véleményem szerint százmillióról rövidesen több milliárdosra nőhet ez az üzletág Magyarországon”.

Várható hatások Magyarországon:

  • A per látszólag az Oracle-licencekről szól. Viszont az Európai Bíróság ebben az ügyben jó néhány olyan alapvető kijelentést tett, ami az összes szoftvergyártó licencét érinti, és minden kétséget megszüntet. Ebben az esetben már egy komplex, alapvető ítéletről beszélhetünk, hatásai egyaránt érintik a használókat és a gyártókat.
  • Egyes gyártóknál, mint pl. Microsoft vagy SAP, már eddig is lehetséges volt a „license transfer”. Ráadásié az átruházási folyamatnak meglehetősen keskeny a jogi „ösvénye”, emellett feltételesek sokaságával volt kikövezve. A mennyiségi licencek, mint például a Microsoft Enterprise Agreement átruházása hozzájárulás-köteles volt. A jövőben ez a transzferálási keskeny út „autósztrádává” szélesedik, hiszen megnyílik a mennyiségilicenc-kereskedelem lehetősége.
  • A hozzájárulás megszerzésének kötelezettsége megszűnik, hisz’ a gyártó már nem mondhat nemet, sőt, nem is tilthatja meg. Még akkor sem, ha a licencszerződés szó szerint tiltja a továbbadást. Ezzel ismét felhívja a bíróság a gyártók figyelmét arra, hogy a jog a szerződés felett áll. Nem ad teret annak, hogy a gyártók a szerződésen keresztül kijátsszák az Európai Unió az iránti akaratát, hogy egyes piacokon a gyártók olyan hatalmi pozícióba kerüljenek, ahol ők az ügyfelek mozgásterét gátolva a saját érdekeiket korlátlanul követhetik.
  • Az OEM-licencek átruházását illetően Magyarországon, a többi európai országtól eltérően, még volt némi vita a szoftver újrahasznosítással foglalkozó vállalatok és a Microsoft helyi kereskedelmi irodája között. Ezt is véglegesen tisztázta a bíróság az ügyfelek és a használtlicenc-piac javára, sőt kijelentette: az eddigi eljárással szemben – ahol csak a megtestesült licencet (matrica és CD/DVD) lehetett eladni (azaz adathordozó nélkül nem ment semmi) –, mostantól az ügyfél saját magának előállíthat egy adathordozót és így a jogkimerülés már nem kötődik az adathordozóhoz. Vagyis szinte minden eladhatóvá válik.
  • Az évenkénti licencbeszerzési költségek az IT vagy vállalati büdzsé meghatározó részei. Így, ha a vállalatok azt a licenc mennyiséget tudják innentől beszerezni, és abban a verzióban, amiben használják – nem kell újabb szoftvert licencbe venniük, holott korábbi verziót használnak – ezzel három év alatt akár 30-70% megtakarítást tudnak elérni. Hiszen a használt licenc, az egy „nulla kilométeres” szoftver, ami nagy kedvezménnyel érhető el a használtszoftver-piacon. A gyártók sokféle licenckonstrukciója többféle lehetőséget kínál arra, hogy ez a megtakarítás realizálódjék.

 

A szabályokat azonban alaposan ismerni kell, hogy a helyes utat ne hagyja el a vállalat! A megtakarított pénzt pedig el tudják költeni a vállalatok a rendelkezésre álló technológiák teljesebb kihasználására, új hatékonyság-növelő programok elindítására, vagy akár munkahely-teremtésre is.

Használt vagy új licenc? Az alábbi táblázat néhány jellemző példán keresztül bemutatja a megtakarítás mértékét: