Az előzetes adatok alapján 2010 első félévében kevesebb gyermek született, de a halálozások száma is alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. A havonkénti születésszám egyenetlenül alakult, februárban és márciusban kismértékben emelkedett, a többi hónapban viszont jelentősen csökkent. A csökkenés mértéke különösen májusban és júniusban volt számottevő. Az év első hat hónapjában összességében 2032-vel – 4,3%-kal – kevesebb gyermek született, mint egy évvel előtte. A halálozások száma az első öt hónapban alacsonyabb, júniusban viszont valamivel több volt az előző évinél. Összességében 2009 első hat hónapjához képest 2108-cal (3,2%-kal) kevesebb halálozás történt.
A házasságkötések száma továbbra is csökkenő irányzatot mutat. A 2010 első félévében kötött 14 423 házasság 2,9%-kal kevesebb, mint 2009 azonos időszakában.
Ezer lakosra 9,1 élveszületés és 13 halálozás jutott. Mindkettő 0,4 ezrelékponttal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A házasságkötési arányszám 2,9 ezrelékes értéke 0,4 ezrelékponttal elmaradt az előző évitől. A természetes fogyás 3,9 ezrelékes értéke megegyezik az egy évvel korábbival. Az idei első félévben ezer élveszületésre 4,6 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,5 ezrelékponttal kevesebb az előző év azonos időszakához képest.
A születések és a halálozások csökkenésének eredményeként a 2010. január–júniusi természetes fogyás 19 555 fő volt, megközelítette a 2009 első félévit. A nemzetközi vándorlás becsült értékeinek pozitív egyenlege folytán az ország lakossága ténylegesen ennél kisebb mértékben, mintegy 10 ezerrel csökkent. Eszerint a népesség lélekszáma az időszak végén 10 millió 4 ezer fő volt.
A születések és halálozások száma valamennyi régióban csökkent, ennek mértéke azonban különböző. A születések
csökkenése Észak-Alföldön (8,2%) és Észak-Magyarországon (6,8%) volt a legjelentősebb, miközben Nyugat-
Dunántúlon mindössze 1,1%-os visszaesés történt az elmúlt évhez mérten. A halálozások számának mérséklődése
Észak-Magyarországon volt a legnagyobb (4,4%) és Nyugat-Dunántúlon a legkisebb (1,3%).
Mindezek következtében 2010 első félévében a régiók közül Észak- és Dél-Alföldön növekedett, Közép-
Magyarországon és Közép-Dunántúlon számottevően mérséklődött a természetes fogyás mértéke, Észak-
Magyarországon pedig az előző évivel közel azonos volt. A házasságkötések száma valamennyi régióban visszaesett, Észak-Alföldön a leginkább (18,6%) és Közép-Dunántúlon a legkevésbé (9,5%).
Személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek
A személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma továbbra is csökken: 2010 első félévében az előző év
azonos időszakához képest 14%-kal kevesebb baleset történt. Kimenetelük még kedvezőbben alakult: a halálos
balesetek száma 24%-kal, a súlyos sérüléssel járóké 16%-kal csökkent. Közúti balesetben 319 személy vesztette
életét, 84 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az ittasan okozott balesetek száma 23%-kal csökkent, 100
balesetből 12 esetben játszott szerepet az alkohol.
A balesetek számának trendje a 2000–06 közötti időszakban emelkedett, azóta csökkenő irányú. A közlekedési balesetek számánák 2010 első félévi csökkenésében szerepet játszott az üzemanyag-értékesítés látványos visszaesésében is megmutatkozó közútiforgalom-csökkenés. Az idei első félévben több mint 7 ezer személyi sérüléses közúti közlekedési baleset történt, 68%-a lakott területen belül. A balesetek kimenetele a baleseti számnál kedvezőbben alakult. Az előző év azonos negyedéveihez viszonyítva a halálos balesetek száma a II. negyedévben mutat nagyobb arányú csökkenést, 34%-ot, szemben az első negyedéves 12%-kal. Havi bontásban májusban volt a balesetek kimenetele a legkedvezőbb, az adatok csökkenése megközelítette a 40%-ot 2009 májusához képest.
Az I. félévben több mint kilencezren szenvedtek közúti balesetet. Közülük 319 személy vesztette életét, a súlyosan
sérültek száma megközelítette a 2500-at, a könnyen sérülteké meghaladta a 6600-at. A balesetekben meghaltak
több mint fele vétlen áldozat volt. A meghalt személygépkocsi-vezetők 53%-a, az elöl ülő utasok 36%-a, a hátul
ülőknek 81%-a nem használt biztonsági övet. A II. negyedévben áldozatul esett hátul ülő utasok mindössze 7%-a
kötötte be magát. Az előző év azonos időszakához mérten 2010 első félévében a közlekedési balesetek típuscsoportonkénti bontásban heterogén képet mutatnak. A vasúti és közúti jármű ütközése – mint ritkán előforduló balesettípus esetszáma – nőtt 21%-kal, az egyenesen haladó és kanyarodó járművek ütközését tekintve 23%-os csökkenést regisztráltak. A járművek csupán 5%-kal kevesebbszer ütköztek álló, parkoló járműnek, mint egy évvel korábban, a forgalomban haladó járművek ütközésének száma 12%-kal csökkent.
A balesetek 63%-át személygépkocsik, 10%-át kerékpárosok, 9%-át tehergépkocsik okozták, a többi jármű ré-
szesedése alig érte el a 10%-ot. A gyalogosok és utasok 8%-os arányban voltak okozói a baleseteknek. A 2010.
januártól hatályos KRESZ-módosítás a kerékpárosok közlekedését több ponton is megkönnyíti, ám ez a baleseti
számokban nem mutatkozik meg. 2010 első félévében 11%-kal kevesebb kerékpáros által okozott baleset történt,
miközben az összes balesetszám 14%-kal csökkent.
A balesetek 92%-a a járművezetők hibájából történt. A kategórián belül a legnagyobb arányt (28,8%) a sebesség
nem megfelelő megválasztása képviseli, de az esetek száma 11%-kal alacsonyabb, mint egy éve. Az autópályákon
bekövetkezett balesetek száma 2010 első felében 9%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel előtte. Az adatok
autópályánként eltérő képet mutatnak: az 50 km-nél rövidebb autópályákat figyelmen kívül hagyva az M5-ön 27%-
kal és az M6-on 14%-kal több, az M7-en 7%-kal, az M3-on 14%-kal, az M1-en 23%-kal kevesebb baleset történt,
mint 2009 azonos időszakában.
A balesetek 12%-ában játszott szerepet az alkohol. 2010 első félévében az ittasan okozott balesetek száma az előző félévhez képest csökkent, a legnagyobb mértékben, több mint harmadával a motorkerékpárosok esetében. A kerékpárosoknál viszont a csökkenés mindössze 4%-os. Az ittasan okozott balesetek aránya a kerékpárosok (26%)
és a segédmotoroskerékpár-vezetők által okozott balesetek (29%) között a legmagasabb.
Régiós bontásban vizsgálva, az előző év adataihoz képest 2010 első felében a balesetek száma mindenütt csökkent. A legkedvezőbb változás az Észak-Alföldön tapasztalható, ahol 22%-kal kevesebb baleset történt. A területen bejegyzett 10 ezer gépjárműre jutó balesetek száma viszont a Dél-Dunántúlon volt a legalacsonyabb. Számuk 16 volt, szemben a 19 országos átlaggal. Az ittasan okozott balesetek száma Dél-Alföld kivételével minden régióban csökkent. A növekedés ebben a régióban is igen csekély, alig éri el a 2%-ot.
