Jelenleg a 33 millió HIV-fertőzöttből évente kétmilliómeghal, a malária még mindig csaknem egymillió áldozatot szed évente, s több mint 13 millióan szenvednek a tbc-től. A 189 ENSZ-tagállam által 2000-ben elfogadott Millenniumi Fejlesztési Célok 2015-re ígértek látványos és kedvező változásokat, ám az ígéretek teljesülése eleddig még várat magára. A Millenniumi Fejlesztési Célok 6-os számú végcélja: Leküzdeni a HIV/AIDS-vírust, a maláriát és más betegségeket.A 6/A Célpont: 2015-ig megállítani a HIV/AIDS terjedését.A 6/B Célpont: 2010-ig megteremteni az általános hozzáférést a HIV/AIDS gyógymódjaihoz mindazoknak, akiknek szüksége van rá.6/C Célpont: 2015-ig megállítani és visszájára fordítani a malária és más nagyobb betegségek előfordulását.
A 2008-i adatok szerint világszerte 30%-kal csökkent az új HIV-fertőzöttek száma: az 1996-i (becslések szerinti) 3,5
millióról összesen 2,7 millióra. Ez a figyelemreméltó eredmény annak köszönhető, hogy az új fertőzések száma
bizonyos ázsiai, latin-amerikai és afrikai országokban csökkent. Eközben azonban továbbra is nő a fertőzések száma Kelet-Európában és Közép Ázsiában. Ezekben a régiókban az esetek száma 2001 óta majdnem megduplázódott:a HIV-fertőzöttek száma 630 000-ről 1,6 millióra nőtt – éppen ebben az évben írták alá az ENSZ-nek a HIV/AIDS-szel foglalkozó nyilatkozatát (United Nations Declaration of Commitment on HIV/AIDS). Úgy látszik, az AIDS-szel kapcsolatos halálozások száma 2005-ben érte el csúcspontját (2,2 millió), miután 2008-ra kétmillióra csökkent. Ez részben annak köszönhető, hogy a szegényebb országokban javult a kezelésekhez való hozzáférés. A közepes és alacsony bevételű államok felnőtt- és gyermekkorú lakosai közül 2008 decemberére az antiretrovírusos (ARV) kezelésre szorulók 42%-a (közel 4 millió ember) kapott kezelést; 2003-ban az arányuk 7% volt.
Annak ellenére, hogy az új fertőzések száma csökken, a HIV-fertőzöttek száma világszinten továbbra is nő –
elsősorban azért, mert a kezelésben részesülő fertőzöttek immáron tovább élnek. A 2008-i becslések szerint a HIV-
fertőzöttek száma 33 millió. A legsúlyosabban érintett terület továbbra is Afrika szub-szaharai régiója. Az új
fertőzések több mint harmada abban a térségben történik, ott él a HIV-vel fertőzöttek kétharmada. Világszerte a
HIV-fertőzöttek fele nő. A nemek közötti egyenlőtlenség továbbra is fokozottan veszélyezteti a nőket, akik gyakran
még mindig nincsenek abban a helyzetben, hogy kellően védekezzenek a HIV-fertőzés ellen.
A HIV-fertőzéssel és ennek elkerülésével kapcsolatos információk csak lassan terjednek a fiatalok körében. A legtöbb országban az ezzel kapcsolatos tájékozottság még mindig nagyon alacsony szintű, jóval alacsonyabb, mint amit a HIV/AIDS-szel foglalkozó ENSZ-különbizottság célul tűzött ki. Nevezetesen: 2010-re a világ közvéleményének 95%-a kellő tudással rendelkezzék a HIV-fertőzésről és veszélyeiről, az ellene való védekezés módjairól. A fejlődő világ országaiban, átlagban a fiatal (15–24 éves) férfiak 31, a nők mindösszesen 19%-a rendelkezik alapos ismeretekkel a HIV-fertőzést illetően. Holott a legtöbben az oktatásban látják az AIDS leküzdésének kulcsát. Kellő (szexuális) oktatás nélkül – különösen a fiatal lányok esetében – lehetetlen megváltoztatni azokat a magatartásiformákat és szokásokat, amelyek hozzájárulnak az AIDS terjedéséhez.
Öt év alatt a szegény országokban az antiretrovírusos kezelések száma megtízszereződött, s ez eredményezte az
AIDS-elhalálozások számában bekövetkező első csökkenést azóta, hogy az 1980-as években felfedezték a
betegséget. A fejlődő világban 2007 végére immáron hárommillió embert fér hozzá az antiretrovírusos kezelésekhez,
ami 47 %-kal több mint egy évvel előtte. Csakhogy: minden egyes kezelt emberre 3 újabb HIV-fertőzött jut,
ráadásul a fertőzöttek 69%-a még mindig nem jutott hozzá a megfelelő gyógyszeres kezeléshez. A HIV-pozitív
anyáknak csupán harmada kapott 2007-ben olyan kezelést, ami megakadályozza, hogy ne adják tovább a
betegséget a születendő gyermekeiknek. Regionális szinten a legnagyobb előrelépés a szub-szaharai Afrikában
történt: a 2004-i 10%-hoz képest 2008-ban már a HIV-vel fertőzött nők 45%-a kapott antiretrovírusos
gyógyszereket – ám 55% továbbra is kezelés nélkül maradt!
A legutóbbi (2008-i) WHO-adatok szerint, a malária még mindig csaknem egymillió ember halálát okozza évente. Az esetek 95%-a szub-szaharai Afrikában fordul elő, s az áldozatok többségükben továbbra is öt évesnél fialalabb gyermek. A malária még mindig a szegénység betegsége, ami a legelmaradottabb régiókat sújtja a leginkább.
A 2008-ban megkezdett világméretű maláriaellenes cselekvési terv (Roll Back Malaria Global Action Plan) azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy 2010-ig elérjék azt az állapotot, amelyben a világ összes maláriás esetét kezelni
tudják. A kidolgozók szerint az erre fordított források 2004 óta megnégyszereződtek, és immáron elérik az 1 milliárd
dollárt, ám további forrásokra van szükség.
Az afrikai háztartások 31%-a rendelkezett 2008-ban a maláriát terjesztő rovarokat ölő szerrel kezelt moszkitóhálókkal. Ez 14 százalékpontos javulás a 2006-i arányokhoz képest, és látványos előrelépés a 2000. évihez képest. Ám a kezelések hozzáférhetősége még mindig alacsony szinten áll. A nemrég bevezetett új programok azonban eredményesnek látszanak, és az olyan országokban, ahol mód van legalább évi két beavatkozásra (Eritrea, Ruanda, Sao Tome és Principe, Zanzibar) több mint a felével csökkent a halált okozó maláriás esetek száma.
Világszinten a tbc (tuberkulózis) növekedése 2004-ben megállt. Bár az előfordulási gyakoriság azóta is mindenhol
csökkenő, ám ez nem olyan mértékű, hogy kompenzálja a népességnövekedést, éppen ezért az új megbetegedések
abszolút száma még mindig növekszik.
A betegség 55%-át Ázsiában, 31%-át Afrikában regisztrálták. A TBC előfordulása (azaz az esetek száma 100 000 emberre vetítve) az egész világot tekintve csökken ugyan, de nem abban az ütemben és mértékben, melyet a Millenniumi Fejlesztési Célok előírnak (nevezetesen, hogy 2015-re megállítsák a tbc-t). Ennek legfőbb oka, hogy a szub-szaharai Afrikában még mindig, a FÁK országokban pedig újonnan emelkedik a tbc-s megbetegedések száma. Világszinten 2007-ben 13,7 millió tbc-s beteget regisztráltak, ami csak csekély mértékben tér el a 2006-i 13,9 milliótól.
Összességében: minden területen történt előrelépés, de még mindig nagyon távol a cél. Mindenképpen tudni kell:
1.) Ezeknek a megbetegedéseknek óriási ára van. Nemcsak morális és humanitárius értelemben, hanem az állandó kezelések költségei, és elsősorban a kieső munkaerő miatt, gazdasági értelemben is. Egyre többen ismerik fel, hogy egy „egészséges” gazdasághoz elengedhetetlen az egészséges populáció, és hogy ezen tömegpusztító betegségek eltüntetése elemi gazdasági érdek.
2.) A világnak már jelenleg minden (technikai és anyagi) eszköze megvan ahhoz, hogy e tömegpusztító
betegségeket felszámolja. (Évente a kopaszodásgátló szerekre többet költenek, mint a malária elleni küzdelemre!) Éppen ezért pusztán elszántság és akarat kérdése, hogy ezekről a betegségekről ténylegesen mikor beszélhetünk múlt időben. A jelenlegi fejlemények alapján, a következő évtizedekben, sajnos, még biztosan nem.
United Nations Declaration of Commitment on
Roll Back Malaria Global Action Plan
The Millennium Development Goals Report 2009
Világbank: Global Monitoring Report
Millennium Development Goals Review
