Mai Nap, 1990. október 4., csütörtök
BERLIN FÖLÖTT AZ ÉG REMÉNYKELTŐN DERÜLT
Kiküldött munkatársunk, Kulcsár László berlini tudósítása
Még zengett a Szabadság harangja az új Németország kikiáltásának perceiben, amikor megszületett az új állam első polgára a berlin-pankowi klinikán. Sokan arra tippeltek, hogy „az első” fiúgyerek a Helmut nevet kapja a Kohl iránti tiszteletből. Nem így lett, a család Jakobra keresztelte az újjászületett Németország első újszülöttjét.
Azt gondolta volna az ember, hogy a határtalan egyesülési örömmámorban átvirrasztott éjszaka után csönd lesz a fővárosban és az országban. Nem így történt: még a szemetet és hulladékot sem sikerült összesöpörni, amikorra a ragyogó napfény újra az utcára csalogatta a németek millióit. Még a természet is a kedvükben akart járni, tavaszi meleggel ajándékozta meg az őszi nemzeti ünnep sokmillió részvevőjét. Újra megindult a nagy karneváli népvándorlás. Berlinben a Brandenburgi kapuhoz, vidéken az eltörölt határhoz közeli helységekben a volt nyugatra, másutt pedig a főterekre. Az ünnepen sok százmillió márkát költöttek a németek sörre, pezsgőre, virslire, léggömbre és ki tudja még mire.
Ma reggel, lapzártánkkal egy időben tanácskozásra ül össze a keleti tartományok 144 képviselőjével kiegészült német parlament a berlini Reichstagban. Ott tesznek esküt az új miniszterek, köztük a volt NDK parlamentjének exelnöknője és De Maiziére exkormányfő. Mindketten tárca nélküli miniszterként léptek be a bonni kabinetbe Itt mondja el kormánynyilatkozatát Helmut Kohl kancellár.

