Az EU Duna-stratégiájának fő célja a régióban élő 150 millió ember életminőségének javítása. A konferencia résztvevői arra keresték a válaszokat, hogy miként és milyen eszközökkel valósítható meg a tudásalapú regionális együttműködés és új lendületet adni az tudástőke fejlesztéséhez, az piacgazdasági kihívásokhoz való alkalmazkodáshoz.
Az Európai Tanács 2009. június 18–19-i brüsszeli ülésén döntött az EU Duna-régió Stratégia kidolgozásáról. Akkor kérte fel az Európa Bizottságot, hogy 2010 vége előtt terjessze be e cél megvalósítását szolgáló javaslatait. Az EU által eddig megfogalmazott alapelvek közül kettő megkerülhetetlen: kiemelt szerepet kell kapnia a határokon átnyúló és szektorokon átívelő együttműködéseknek, továbbá a határokon átnyúló együttműködés és közös identitás, illetve a fenntartható fejlődés kialakításában vezető szerepet kell játszania a tudáscserének, a kutatásnak, a korszerű oktatásnak.
Dr. Göllner András, az Europrosperitas 2010 alapítója hangoztatta: «Magyarország – földrajzi elhelyezkedéséből, gazdasági, kulturális helyzetéből és fejlettségi szintjéből is adódóan – „tudásduzzasztó” szerepet játszhat az európai Duna-stratégiában érintett Duna-menti országok, gazdaságok között. Hazánk érdekei találkoznak mind a dunai régió fejlettebb, nyugati felén, mind a kevésbé fejlett, keleti- délkeleti felén található országok, régiók, urbánus és rurális közösségek, nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások érdekeivel. Úgy véljük, hogy a magyar törekvés egyben összeurópai érdek is».
