Érdy (Luczenbacher) János, a Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának őre tárta fel 1848 decemberében a székesfehérvári Szűz Mária prépostsági templomban azokat a sírokat, melyekben két, egymás mellett lévő márványkoporsóban egy-egy női és férfi csontvázat, rajtuk pedig uralkodói jelvényeket találtak. A máig egyetlen ép magyarországi középkori királysír-együttesről nem sokkal a feltárás után megállapították, hogy bennük III. Béla és első felesége Antiokhiai (Chatillon) Anna-Ágnes csontvázai találhatók. A király sírjában korona, jogar, kard, sarkantyúpár, karperec, melldísz, egy kereszt és egy nyitható fejű, belül rekeszes gyűrű volt. A királynő sírjában a koronán és a gyűrűn kívül textilmaradványok is fennmaradtak (a képen).

A leletek előkerülése hatalmas szenzáció volt, Petőfi Sándor is megemlékezett róla, 1849 januárjában így kommentálta sírfeltárást: „a nemzet épen a királyok elleni harcát vívta. Mintha azért jöttek volna ki e holt királyok a sírból, hogy élő utódaikat lehíják magokhoz a trónról a porba.” 

Kossuth Lajos is fontosnak tartotta, hogy lássa a leleteket, így még 1848 végén időt szakított arra, hogy megnézze őket a Nemzeti Múzeumban, ahol 1862-ig voltak láthatók. Ezt követően elrendelték a csontvázak eltemetését a Mátyás templom kriptájába, végül 1898-ban egy erre a célra kialakított oldalkápolnába helyezték el őket a leletekkel együtt. A jelvényeket 1967-ben aztán ismét kivették a koporsókból és restaurálás után jelenlegi helyükre, a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításában kaptak helyet. Megtekinthetők a Magyarország történetét bemutató állandó kiállítás első termében.

A középkorban nemcsak a koronázás volt az uralkodói reprezentáció fontos része, hanem az elhunyt király temetése is. Hová temették Árpád-házi királyainkat? Mi maradt meg a síremlékeikből és földi maradványaikból? Mennyiben tartható a Szent István nyughelyének tartott díszesen faragott római szarkofágból készített kőszarkofág első királyunk sírjának, és mit tudunk a sírhelyéről? Föld és márvány őrzi a koronát… – A székesfehérvári királysírok rejtélyei című előadásának első felében dr. Tóth Endre ezekre a kérdésekre ad választ, a szabadegyetemi óra második feléből azt is megtudhatjuk, hogy milyen kételyek vetődnek fel a Székesfehérvárott feltárt, egyetlen, érintetlenül maradt középkori királysírral kapcsolatban.

Az előadás január 20-án, csütörtökön délután négy órakor kezdődik; találkozó a múzeum előcsarnokában. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztráció szükséges a muzeumpedagogia@hnm.hu email-címen! 
Az Ahogy volt… úgy volt? a Magyar Nemzeti Múzeum eMeNeM Szabadegyetemének tízalkalmas ingyenes előadássorozatát gimnazistáknak, felvételire készülőknek, egyetemistáknak és minden érdeklődőnek ajánlják. A szigorúan értelmezett történeti és régészeti témák mellett elismert szakemberek segítségével más, a témához kapcsolódó tudományterületek kérdésköreit és új eredményeit is tárgyaljuk. Bár pontot egyik téma végére sem tesznek, kérdezni, gondolkodni, újraértelmezni biztosan megtanulnak az előadásokon részt vevők. Erről neves kutatók, egyetemi tanárok gondoskodnak.