Az emberiség maga alatt vágja a fát, ha útjába áll a jövő intelligens gazdálkodását támogató technika terjedésének. A világméretű népességnövekedést és a fosszilis energiahordozókat felváltó, mezőgazdasági módszerekkel előállítható fűtőanyagok növekvő arányát látva, nincs más választásunk, mint a gazdálkodásban is bevezetni a csúcstechnikát. A rendelkezésre álló erőforrások már ma is szűkösek – és még ennél is nyilvánvalóbb, hogy napjaink hagyományos gazdálkodási módszerei a jövőben már nem állják meg a helyüket. Fejlesztenünk kell, ha azt akarjuk, hogy a terméshozam lépést tartson a szükségletek növekedésével. 

A rossz termés és az éhínségek egyre riasztóbb következményekkel járnak. Megelőzésükhez segítségül hívhatjuk a technikával támogatott gazdálkodást, például a terméshozam szempontjából kritikus, ideális vetési és aratási időpont megállapítására. És akkor még nem is beszéltünk arról, milyen nagy mértékben javítható az IT segítségével a terméskiesést okozó tényezőkre figyelmeztető, korai jelzőrendszerek hatékonysága. 

Nyilvánvaló, hogy az IT-szektor eddig nem fordított elég figyelmet a mezőgazdaságra. És az is, hogy nincsenek azonnali megoldások. Ahhoz, hogy a technikával kézzelfogható eredményeket érjünk el a mezőgazdasági termelésben, először is óriási mennyiségű adatot kell összegyűjteni és feldolgozni – ezután pedig javaslatokat kell tenni az optimalizálásra. Fontos azonban, hogy mielőbb elinduljunk ezen az úton. Az innovációhoz rendkívül rugalmas IT-infrastruktúrára van szükség, ideális esetben nagy induló beruházási igény nélkül. Olyan környezetre, amelyben gyorsan futtathatók a programok és igény szerint bővíthető a kapacitás. A számítási felhő minden szempontból megfelel ezeknek a követelményeknek. 

A számítási felhő mezőgazdasági célú alkalmazásának fő előnye, hogy az infrastruktúra már rendelkezésre áll. Az agrárszakembereknek nem kell nagy energiát fordítaniuk a technika megismerésére az IT-vel támogatott gazdálkodási tervek megvalósításához. Japánban a Fujitsu már alkalmazza a fejlett informatikát a rizsföldeken az optimális aratási idő meghatározására. Ezzel bizonyította, hogy az IT-vel támogatott gazdálkodás valóban képes növelni a terméshozamot és a hatékonyságot. 

Németországban a Fujitsu a késői szüretelésű szőlő (Spätlese) minőségének javítására használja a technikát. Ebben az esetben a cél nem a terméshozam növelése, hanem a jobb minőség elérése. E területen is egyértelműen van helye a modern technikának. 

A mezőgazdasági technika forradalma nem jelenti azt, hogy a termelők komputeregérre cserélik a kapát. Csupán arról van szó, hogy a high-tech gazdálkodás terjedésével olyan szakértői projektcsoportok jönnek létre, amelyek tagjai mind a mezőgazdaságban, mind pedig a társtudományokban (pl. ökoszisztéma) jártasak. A tároló  és szerverkapacitás felhőszolgáltatás formájában egyszerűen megvásárolható a projekt idejére – utána pedig könnyen felszabadítható. Valóban annyira meglepő, hogy a technika célzott alkalmazásával bámulatos eredményeket lehet elérni a mezőgazdaságban? Nem igazán. Hiszen a mezőgazdaságban IT elterjedtsége jelenleg olyan alacsony, hogy erről a szintről ugrásszerűen lehet fejlődni. Az intelligens gazdálkodás korai bevezetői tehát óriási előnyre tehetnek szert.