Jó szellemi kondíciók között működő intézményt vett át Petrányi Zsolttól az új igazgató. Gulyás Gábor méltatta elődje törekvéseit, a korábbi időszak izgalmas kiállításait. A nemrég kinevezett új ember mindamellett szeretné  a következő öt évben saját kezdeményezéseivel meghatározni a Műcsarnok arculatát. Szerinte a múzeumnak úgy kell működnie, hogy nyitott legyen a hazai vizuális kultúra egészére, mentes legyen szociológiai, politikai és ideológiai kötöttségektől, és az esztétikai értékeket tekintse a legfőbb mércének – hangsúlyozta újságírók előtt Gulyás Gábor.

A 2016-ig előirányzott változtatások egyik lényeges vonása, hogy a tárlatokon megtekinthető alkotások keletkezési dátuma akár a második világháború utáni időszakig is visszanyúlhat. Szükség van ugyanis az 1945 utáni évtizedek vizuális művészeti törekvéseinek árnyaltabb értelmezésére, másrészt így jobban nyomon követhetők lesznek a képzőművészeti gondolkodásban végbement, máig elevenen ható változások.

Az új igazgató továbbá azt szeretné, ha rendszerezettebbek és tipizáltabbak lennének a majdani kiállítások. Ezért kiemelt súlyt helyez a tematikus tárlatokra. A témák között szerepel majd egyebek mellett a fogyasztási kényszer beépülései a kultúrába, a Trianon-trauma vagy az „elvesztett Paradicsom” szimbólumaként értelmezhető kert-motívum. A korábbiaknál nagyobb teret kap a lezárult (magyar és nemzetközi) életművek bemutatása. Olyan nagy hatású mesterekről van szó, mint például Hanta Simon, Tolvaly Ernő vagy El Kazovszkij, illetve Joseph Beuys, Francis Bacon vagy Arman pályája. Lesznek retrospektív (nemzetközi és magyar) tárlatok: például Gerhard Richter, Christian Boltanski műveinek, Deim Pál, Bartusz György, Megyik János alkotásainak összegző, önálló kiállítása.

Ami pedig napjainkat, vagy a közeli múltat illeti: a Műcsarnok rendszerező áttekintést kíván nyújtani az 1990 utáni magyar képzőművészet irányzatairól és kedvelt műfajairól. Megismerkedhetünk továbbá a fiatal művészekhez kötődő alkotások tükrében a legfrissebb, leghaladóbb törekvésekkel is. A távlati tervek között szerepel a 2014-ben megrendezendő Budapesti Biennálé előkészítése. Ennek fő profilját Gulyás elsősorban a közép- és kelet-európai térség kortárs művészetének reprezentálásában határozta meg. Ugyanakkor azonban a biennálé koncepciója távolról sem végleges, erről még meg kell egyezniük a hazai szakértőknek.

A Műcsarnok új igazgatójának egyik legmerészebb, dédelgetett álma a Flash Art című nemzetközi művészeti folyóirat magyar változatának kiadása a Műcsarnok-alapítvány gondozásában. A folyóiratban 35-50 százalékban szerepelne magyar anyag. A Flash Art első számú küldetése, hogy vonzó formában tájékoztasson a hazai képzőművészet „állásásról”, illetve a legfontosabb nemzetközi törekvésekről.

A Műcsarnok április 15-én és 16-án nyilvános konferenciát rendez a kortárs magyar képzőművészetről, valamint közép- és hosszú távú perspektívájáról. A hazai képzőművészet jobb nemzetközi propagálása végett a Műcsarnok igazgatója javasolni fogja, hogy három külföldi nagyvárosban hozzanak létre egy-egy galériát állami támogatással. Gulyás szerint ez a galériahálózat csekély beruházással, alacsony fenntartási költséggel a jelenleginél jóval hatékonyabb külföldi megjelenési lehetőséget teremthet a kortárs magyar művészetnek.