Naponta értesülgetünk valamilyen misztikus, őssejtekkel kapcsolatos hírről. Az utóbbi pár évben robbanásszerűen megnőtt az őssejtekről szóló tudományos közlemények száma. A komoly alapkutatási vagy klinikai eredmények mellett megjelentek az őssejtek csodatevő képességéről szóló kósza történetek is. Így az őssejtek ma már nemcsak a kutatók és orvosok, de a mindennapi ember számára is az érdeklődés középpontjába kerültek.
Az őssejtek olyan önmegújító és egyben többirányú fejlődésre képes sejtek, amelyek képesek különböző sejttípusokká és szövetekké fejlődni. Az őssejteknek két fő típusa különíthető el: az egyedfejlődés alapját képező megtermékenyített petesejtből képződő embrionális és a szöveti őssejtek, mint pl. a köldökzsinór eredetű vagy a keringő vérben, illetve a csontvelőben található őssejtek. A felnőtt szervezetben kis számban előforduló szöveti őssejtek elsődleges szerepe a vérsejtek folyamatos pótlása, és a szövetek és a szervek regenerációjának biztosítása. A csontvelői őssejteket a klinikai gyakorlatban több mint 25 éve alkalmazzák csontvelő átültetésre.
Az őssejtkutatás jelenleg az egyik leggyorsabban fejlődő szakterület, a tudományos kutatásokkal foglalkozó szakemberek a jövő személyre szabott orvoslása egyik alapkövének tekintik. Az eddig elért alap- és klinikai kutatási eredmények tükrében valóban biztosra vehető, hogy az őssejtkutatások területén a következő években is várhatók meglepő és átütő erejű eredmények. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma kutatócsoportjai és az Oslói Egyetem Őssejt Központja által elnyert, a Norvég Alap által támogatott kutatási pályázat olyan sejt- és molekuláris kölcsönhatások felderítésére figyel, amelyek részt vesznek az őssejteknek tulajdonított gyógyulási folyamatban.
Arra a kérdésre keresik a választ, hogyan illeszkednek be a keringő vagy az érfali őssejtek a sérült szöveti környezetbe, hogyan működnek együtt, és milyen mechanizmusok útján lépnek kapcsolatba a jelenlévő gyulladásos sejtekkel a szöveti regeneráció segítésére.
A konferencia meghívott előadói között a szakterület nemzetközi hírű tudósai képviseltetik magukat, akik Japánból, Tajvanról és számos európai városból látogatnak Debrecenbe. Emellett a Magyarországon folyó őssejtkutatások kiválóságai és sok fiatal kutató is jelen lesz a tudományos ülésen. A konferencián szó lesz a szöveti őssejtek terápiás felhasználásának új lehetőségeiről, az embrionális őssejtek különleges tulajdonságairól és sokrétű hasznosítási lehetőségeikről, valamint a testi sejtekből vissza- vagy átprogramozott őssejtek által kínált perspektívákról is.
Az akut artériás érelzáródások, az agyvérzés, a szívinfarktus és a perifériás artériás érbetegségek a fejlett országokban és Magyarországon is a vezető halálokok között szerepelnek; érszűkület miatt Magyarországon évente közel 7500 végtag-amputációt végeznek. Felnőtt szervezetben a szív- és érrendszer megfelelő egyensúlyi állapota az egészséges élet alapfeltétele. Az erek folyamatos regenerációjáért és az új kapillárisok kialakulásáért a csontvelői eredetű, vérben keringő, csupán 0,1%-ban előforduló endotél progenitor sejtek felelősek, melyek az ér károsodásának hatására mobilizálódnak és beépülnek a sérült szövet új ereibe. A kardiovaszkuláris betegségek kapcsán szó lesz a szívinfarktus, az érszűkület és a cukorbetegség miatti szemészeti problémák őssejtekkel történő kezelésének lehetőségeiről.
