A kormányzati szektor „maastrichti” hiánya 2010-ben a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 1132 milliárd forint 
volt, a GDP 4,2%-a. Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló 
jogszabály alapján a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA95) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően 
jelenti az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.

A kormányzati szektor adóssága az MNB adatai alapján 2010 végén 21 749 milliárd forint volt, ami a GDP 80,2%-a.A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint 2010-ben a 
kormányzati szektor bevétele 12 095 milliárd, kiadása 13 248 milliárd, hiánya 1153 milliárd forint volt.

A bevételek a 2009. évi 1%-os csökkenést követően 2010-ben 1%-kal nőttek. Leginkább az egyéb bevételek között 
elszámolt EU-transzferek, a termelési és az importadók (6,3%), ezen belül az áfabefizetések (6,1%) növekedtek 
erőteljesen, utóbbi elsősorban az adókulcs 2009. július 1-jei emelésére vezethető vissza. A jövedelemadó-bevételek 
(16,3%) és a társadalombiztosítási hozzájárulások (4,9%) ugyanakkor jelentősen csökkentek; előbbi a 
társaságiadó-bevétel, utóbbi a munkaadói járulék nagyarányú visszaesése következtében.

A kiadások a 2009. évi 1%-os növekedést követően 2010-ben szintén 1%-kal nőttek; a legnagyobb mértékben a 
dologi kiadások (folyó termelőfelhasználás: 4,0%) és a felhalmozási kiadások (9,6%) – utóbbit az alacsony 
bázisidőszaki érték is befolyásolta. A pénzbeni társadalmi juttatások összege megegyezett az előző évivel, ezen belül a nyugdíjkifizetések 2,4%-kal nőttek; a munkavállalói jövedelmek (1,7%) és a kamatkiadások (5,4%) viszont 
csökkentek.

A bázisidőszakinál alacsonyabb relatív hiány kialakulása meghatározóan a GDP folyó áron számított 4,1%-os 
növekedésével magyarázható.

2010. IV. negyedévben a kormányzati szektor hiánya 208 milliárd forint volt, a negyedéves GDP 3%-a. A kiadások 
a negyedik negyedévben lényegében szinten maradtak 2009 azonos időszakához képest. A kiadási tételek közül a 
pénzbeni társadalmi juttatások nőttek (3,3%), a munkavállalói jövedelem csökkent (4%). A bevételek 3,6%-kal 
növekedtek 2009 IV. negyedévéhez viszonyítva. A bevételeken belül legjobban a tőkeadók emelkedtek – a pénzügyi 
szervezetek különadójának következtében –, miközben a jövedelemadó-bevételeknél (15,2%) nagymértékű 
visszaesés figyelhető meg.

Külkereskedelmi termékforgalom, 2011. január

Számottevően nőtt a külkereskedelemi termékforgalom volumene 2011. januárban; az exporté 21, az importé 23%-kal haladta meg az előző évi szintet. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 110 milliárd forintot (401 millió eurót) tett ki, 12 milliárd forinttal (61 millió euróval) kevesebbet, mint 2010. januárban. Az első havi kivitel értéke 1675 milliárd forint (6,1 milliárd euró), a behozatalé 1565 milliárd forint (5,7 milliárd euró) volt, ezzel az export forintértéke már meghaladta, az importé még nem érte el a gazdasági világválság előtti – 2008. év azonos időszaki –szintet. 
A 2011. januári forgalom forintban mért árszínvonala importban 7,9, exportban 6,1%-kal emelkedett az előző év első hónapjához viszonyítva, a cserearány 1,7%-kal romlott. A forint a dollárhoz képest több mint 9, míg az euróhoz mérten mindössze 2,3%-kal értékelődött le.  

A kivitel háromötödét, a behozatal közel felét adó gépek és szállítóeszközök volumene mindkét forgalmi irányban közel negyedével nőtt az elmúlt évihez viszonyítva. Az árufőcsoporton belül az általános rendeltetésű ipari gép és a közúti jármű kivitelének volumene némileg, a behozatalé jelentős mértékben meghaladta az átlagot.  Az első termékkör export- és importnövekményében az autóiparhoz szükséges alkatrészek, az utóbbinál a személygépkocsi-forgalom játszanak meghatározó szerepet. Dinamikusan bővült a híradás-technikai hangrögzítő és -lejátszó készülék mindkét irányú forgalmának volumene, melyet döntően a mobiltelefon-gyártással kapcsolatos kereskedelem határoz meg. A feldolgozott termékek kivitelének és behozatalának volumene több mint 22%-kal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A gyógyszer és gyógyszerészeti termék exportjának volumene közel felével, az importé mintegy ötödével emelkedett. A kivitelben az új tagországok a főbb partnereink. A gumigyártmány, a színesfém és egyéb  fémtermék mindkét irányú, illetve a szakmai tudományos ellenőrző műszer exportvolumenének dinamikus bővülése továbbra is a gépipari megrendeléseknek köszönhető. 

A tavaly augusztus óta tartó csökkenést követően 2011. januárban az energiahordozók importvolumene 20%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A növekedést elsősorban a kőolaj beszerzésének bázisidőszaki szinthez viszonyított több mint két és félszeres megugrása okozta. Ezzel ellentétes irányú volt a természetes és mesterséges gáz behozatalának alakulása, melynek volumene jóval a  negyedével csökkent.  

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek export- és importvolumene 2011 első hónapjában közel ötödével múlta felül az egy évvel ezelőtti igen alacsony bázisidőszaki szintet. A kivitel mintegy harmadát képviselő gabona és gabonakészítmény exportjának volumene átlag alatti, de kétszámjegyű növekedést mutatott a kukoricakiszállítások exportnövekményének köszönhetően. Dinamikusan nőtt a tej és tejtermék, valamint a hús és húskészítmény mindkét irányú forgalmának volumene, ez utóbbi importjában a lengyel sertéshús-behozatal volt meghatározó. 
Az Európai Unióba irányuló kivitel és az onnan érkező behozatal volumene 2011. januárban 19, illetve 22%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Külkereskedelmi egyenlegünk aktívuma az unió egészét nézve 34 milliárd forinttal javult, nagyrészt az új tagállamok vonatkozásában. 

Az EU-n kívüli országokba irányuló export volumene 30%-kal bővült, az importé 24%-kal haladta meg az elmúlt évi bázisszintet. Külkereskedelmi forgalmunk hiánya 165 milliárd forint volt, 47 milliárd forinttal több, mint az elmúlt évben. Az EU-n kívüli európai országokkal szemben az egyenleg mintegy 53 milliárd forinttal romlott, elsősorban a megnövekedett kőolajimport miatt.