Hazánk az egyike annak az öt uniós tagállamnak, amelyikben nem történtek látványos intézkedések a nemek közti esélyegyenlőség előmozdítására. 

A következő évtizedek húzóágazatában, a természettudományos, elsősorban mérnöki, informatikai ágazatokban alig vannak nők: az EU-ban például a vezető mérnöki posztok alig hat százalékát töltik be. Az Európai Bizottság állásfoglalása szerint ez nagy akadály nem csupán az EU demokratikus fejlődésében, de a világméretű versenyben is. Ezért Brüsszel kéri a tagállamokat: indítsanak kampányokat, hogy továbbtanulás esetén minél több nő válasszon mérnöki pályát. Magyarországon az informatika, a mérnöki tudományok, a fizika és a matematika számítanak a legférfiasabb tudományoknak. 

„A munkaerő-piacon keresettek a mérnökök, informatikusok, függetlenül attól, hogy nők vagy férfiak. Van rá eset, hogy a nőknek többet kell bizonyítaniuk ezekben a szakmákban, amíg elfogadják őket. Cserébe viszontgyors karrierre, és magasabb fizetésre számíthatnak” – fogalmazott Csákvári Róbert, a Work Force Személyzeti Tanácsadó ügyvezető igazgatója. 

Ezt a műszakin végző hölgyek is így gondolhatják: a női hallgatók a szakmájukra jellemző átlagos fizetés megjelölésekor mintegy 25 ezer forinttal kevesebbet adtak meg, mint a férfiak; műszaki területen viszont a nők számítanak magasabb fizetésre.

 
„A hozzánk érkező hölgyek eddig kivétel nélkül jól beváltak a pályán, de informatikai, mérnöki végzettséggel, megbízható nyelvtudással és szakmai elhivatottsággal mindenkinek garantált lehet a siker. Az a tapasztalat, hogy a nők gyorsan kiemelkednek a férfias környezetben. Jó kommunikációs és szervezőkészségükkel rövid idő alatt koordinátori vagy vezetői pozícióba juthatnak. Csakhogy hozzánk is kevés álláspályázat érkezik nőktől” – fogalmazott Pohánka Diána, az elektromos kormányrendszerek fejlesztésével foglalkozó, világviszonylatban is kiemelkedő, több mint kétszáz fejlesztőmérnököt foglalkoztató ThyssenKrupp Presta Hungary Kft. személyzetise. 

Változni látszik az úgynevezett „üvegplafon”-jelenség is, amikor egy szint után a női vezetők láthatatlan falba ütközve nem juthatnak feljebb: szakértők szerint ez a jelenség ma már legtöbbször csak a fejekben létezik, amit némi bátorsággal és önbizalommal le lehet küzdeni. Az utóbbi években Magyarországon is egyre jellemzőbb a legalább egy idegen nyelvet jól beszélő mérnökök és informatikusok hiánya a munkaerőpiacon, miközben más területeken egyre nehezebb elhelyezkedni. Ezért különösen fontos lenne, hogy több nő válasszon műszaki életpályát magának.