A fogyasztói csoportok szervezésével 2009 szeptembere óta foglalkozó vállalkozással szemben a GVH – hasonlóan a múlt években a fogyasztói csoportokat szervező más vállalkozásokkal szemben folytatott eljárásaihoz – azért indított vizsgálatot, mert 2009 szeptembere és 2010 áprilisa között megjelent hirdetéseiben a fogyasztókat nem, vagy nem egyértelműen tájékoztta a fogyasztói csoportok lényeges tulajdonságairól. Egyebek között arról, hogy az adott szolgáltatás belső hitelezéssel (a tagok befizetéseiből) működik, meghatározó a szerencseelem (sorsolásokon 
és/vagy előtörlesztés vállalása alapján dől el ki az, aki adott hónapban a vásárlói joghoz juthat) és az a körülmény, 
hogy a fogyasztó nem a szerződéskötéskor, hanem később, akár évek múltán juthat a vásárlási joghoz, s ezáltal a 
megszerezni kívánt dologhoz.

Eljárásában a versenyhivatal azt vizsgálta, hogy az elsősorban az átlagosnál jóval kiszolgáltatottabb helyzetű, 
jellemzően anyagilag megszorult, a hitelintézetek banki szolgáltatásaiból kirekesztett fogyasztókat (például BAR-
listások, nyugdíjasok, alacsony jövedelemmel bejelentett egyéni vállalkozók) megcélzó hirdetések, tájékoztatások 
alapján az érintettek tisztában lehettek-e a fogyasztóicsoport-konstrukció lényeges elemeivel. 

A nagy példányszámú magyar újságokban közzétett hirdetések vizsgálatát követően a GVH megállapította: a 
fogyasztó részére kínált összeg mértékére, a futamidőre és a havi törlesztő részletre utaló reklámok elolvasásakor 
bárki tévesen azt gondolhatta, hogy a reklámozott szolgáltatás igénybevétele esetén azonnal pénzhez jutnak. Az a körülmény, hogy a tisztességtelen magatartás hatására a fogyasztó kapcsolatba lép a vállalkozással, már 
önmagában kifogásolható, hiszen eközben a vállalkozás „meggyőzheti” a fogyasztót, „ráveheti” a vállalkozás 
számára előnyös döntés meghozatalára. A nyomtatott sajtóban megjelent, és a versenyhivatali eljárásban vizsgált 
reklámok kétségkívül alkalmasak voltak a fogyasztó döntésének befolyásolására, amelyet önmagában az is bizonyít, 
hogy folyamatosan jelentek meg a reklámok, hiszen a vállalkozások leendő ügyfelei számára ez adta a 
kapcsolatfelvétel alapját.

A Gazdasági Versenyhivatal megtiltotta a vizsgált és kifogásolt tartalmú tájékoztatások további megjelentetését, 
továbbá 8,1 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a  Hungarian Economy Partners Kft.-t. A fogyasztók 
tájékoztatása végett kötelezte a vállalkozást  a versenyhivatal döntéséről szóló helyreigazító nyilatkozat kommentár nélküli megjelentetésére a nyomtatott sajtóban.  A GVH súlyosító körülményként értékelte, hogy a jogsértő hirdetések, reklámok közzététele időben elhúzódott, valamint a fogyasztók igen széles körét elérő lapokban nagyfokú intenzitással jelentek meg.

A múlt években több versenytanácsi és bírósági döntés jelent meg a fogyasztói csoportok népszerűsítését érintő 
kérdésekről. A döntések egybehangzóan kimondják: a reklámoknak ki kell térniük e sajátos vásárlási társulás 
lényeges elemeire, sajátosságaira, hiszen a reklám akkor felel meg a hiteles és pontos tájékoztatásnak, ha abból 
megismerhető a konstrukció egyedisége. A vállalkozásoknak tehát az előtakarékossági jelleget kiemelve, a 
fogyasztói igény jövőbeni, de előre meg nem határozott időben történő kielégítését is hangsúlyozva kell a 
figyelemfelkeltő tájékoztatást közzétenni. Így jogsértést eredményez, ha a hirdetés nem utal a szerencseelemre, 
valamint arra, hogy a fogyasztó akár több év (esetenként 15 év) után juthat a kívánt termékhez. Szintén jogsértő, 
ha a reklámban felvázolt tevékenység a használt szavak és kifejezések hétköznapi életben elfogadott jelentése 
alapján egy lényeges tulajdonságaiban eltérő szolgáltatással, a hitelnyújtással azonosítható.

A GVH több esetben is jelezte észrevételeit, vagy tett ajánlást éves parlamenti beszámolójában a jogalkotónak az e 
csoportok működésében fennálló szabályozási problémák és hiányosságok kezelésével összefüggésben.